2019. november 13., szerda

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Népi kultúra, gasztronómia, szórakozás

Hagyományteremtő és hagyományőrző céllal szerveztek múlt szombaton népzenei fesztivált Szovátán. A magánkezdeményezés számos területre kiterjedne a jövőben.

Hiánypótló kezdeményezésként indult útjára a Rengeteg nevű fesztivál, amellyel az a cél, hogy erősítsék az erdélyi és az anyaországi magyarok közötti kapcsolatot, és közösséget építsenek. Vendégelőadó a magyarországi Góbé zenekar volt. A rendezvényre nemcsak az együttes érkezett a sóvidéki fürdővárosba, hanem számos anyaországi érdeklődő is.

Egész napos tanulás, szórakozás

A szombat délelőtti megnyitón gróf Sándor Béla kezdeményező köszöntötte a vendégeket. Ezután Tőkés Lóránt táncoktató tartott előadást a Felső-Nyárádmentéről mint néprajzi tájegységről, annak tánc- és énekkultúrájáról, népzenei felfedezéséről és Bartók Béla itteni gyűjtőkörútjairól, majd Samu Imola az adott vidék népdalkincséből tanított néhány darabot a hallgatóságnak. Az amúgy autentikus népzenét játszó budapesti Góbé zenekar nemcsak az előadások zenei anyagát biztosította, hanem vállalta a hangszeroktatást is: a hegedű, brácsa, bőgők kedvelői szerezhettek hasznos ismereteket a szakma kiváló ismerőitől. Ebéd után a közeli sósziklák és a Medve-tó környékén kapcsolódhattak ki a résztvevők, ezt követően a kelementelki Orbán-pincészet borait kóstolhatták meg, este pedig ismét a Góbé „vette át a szót”, népzenei koncertet mutatva be, majd a résztvevők és a néptáncosok felső-nyárádmenti zenére rophatták a táncot Tőkés Lóránt és felesége irányításával.

 Magyarországról egy autóbusz indult Szovátára a hétvégi fesztiválra (FOTÓ: www.facebook.com/Góbé zenekar)


Az itthoniaknak is tetszett

Mint minden kezdeményezés, ez is nehezen indult, hiszen a Sóvidék még nem rendelkezik akkora táncházas tömeggel, hogy megteljen a helyszín. Ebből is tanulni kell, a szervezőknek figyelniük kell a résztvevők megmozgatására – véli az amúgy elégedetten nyilatkozó Tőkés Lóránt, aki szerint nagyon értékelendő ez a kezdeményezés, amelyet a jövőben csak bővíteni lehet. „Ilyen csapattal és zenekarral öröm volt együtt dolgozni” – fogalmazta meg tapasztalatát a táncos lábú csókfalvi lelkész. Nagyra értékelte a Góbé zenekart, amely úgy tudja a népzenét különböző zenei műfajokkal is ötvözni, hogy élvezhető legyen a szélesebb közönség számára is.

A szervezők a szovátai Sirülők néptánccsoportot is meghívták a rendezvényre. Kiss Enikő csoportvezető a délelőtti előadáson és népdaltanuláson vett részt, ezt a többnyire budapestiekből álló közönség is nagyon élvezte. Délutánra már a helyiek is bekapcsolódtak, a táncosok a koncertre és az esti táncházba jöttek el. „A Góbé zenekar koncertje érdekes volt, mivel újszerű műfajt játszanak, a népzenét pop- és rockelemekkel dolgozzák fel. Én magam inkább kedvelem az autentikus népzenét, de elmondásuk szerint Pesten nagy sikere van, ezzel a műfajjal közelebb tudják vinni az olyan fiatalokhoz is a népzenét, akik egyébként idegenkednek tőle. Úgy vélem, színvonalas rendezvény volt, érdemes hagyományt teremteni belőle, összehangolni a helyi erőkkel, kezdeményezésekkel” – mondta el lapunknak Kiss Enikő, aki szerint a szovátai és erdőszentgyörgyi néptáncos fiatalok és felnőttek emelték a táncház hangulatát, a budapestiek többnyire csak az oktatásba kapcsolódtak be.

Lesz folytatása

Sándor Béla a Népújságnak azt nyilatkozta: elégedett a programokkal és a résztvevők számát illetően. „Csak így tovább, és jövőre még sikeresebb lesz” – ígéri már most a főszervező, aki állandó éves programmá tenné a népzenei fesztivált. A tervezett számos programból idén  egyetemi hallgatókat megcélzó színháztábort is szerveznek, amelyet néhány színpadi előadással is színesítenének. A napokban újabb tárgyalások folynak ez ügyben, és talán egy vívóverseny is bekerül az idei naptárba, az őszre egy népballadai rendezvény is szóba jöhet, de az irányban még gyerekcipőben járnak a szervezéssel – vallotta be a kezdeményező. Sándor Béla az Amerikai Egyesült Államokban született, jelenleg Budapesten él. A közösségi életben való részvétel amolyan családi hagyománynak is számít náluk, így természetes volt számára, hogy a visszaszerzett szovátai családi villát felújítják és rendezvényhelyszínné alakítják. 

Sándor Béla annak a Sándor Jánosnak a dédunokája, aki a 19. század végén és a 20. század elején jelentős politikai közszereplő volt, a Kis-Küküllő, majd Maros-Torda vármegye főispánja, 1903–1905 között a belügyminisztérium politikai államtitkára, 1913–1917 között a második Tisza-kormány belügyminisztere volt. Elsők között figyelt fel a Medve-tó egyedi környezetére, 1902-ben saját villát építtetett Szovátán. Példáját sok más budapesti és bukaresti előkelő család követte, és ezzel fellendült a nyaraló- és fürdőturizmus a településen.