Rendellenességek a Déli Áramlat körül
Az európai uniós jog alapelvei nem tükröződnek a Déli Áramlat földgázvezetékhez kötött kormányközi megállapodásokban.
Az európai uniós jog alapelvei nem tükröződnek a Déli Áramlat földgázvezetékhez kötött kormányközi megállapodásokban – jelentette ki az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője csütörtökön, megerősítve, hogy a brüsszeli testületnek aggályai vannak, és úgy véli, hogy az Oroszország és a Déli Áramlat által érintett EU-tagállamok közötti kétoldalú megállapodások ellentétesek az uniós joggal.
Marlene Holzner közölte: a tagállamokkal abban állapodott meg a bizottság, hogy Brüsszel értesíti az orosz felet a megfogalmazódott aggályokról, és arról, hogy a megállapodások újratárgyalását tartja szükségesnek, majd ezt követően a tagállamok kezdenek egyeztetéseket Moszkvával a szerződések módosításáról, amiben Brüsszel is szívesen ad tanácsot bármelyik félnek.
A szóvivő elmondta, hogy a bizottság minden olyan vezetéket üdvözöl, amely új földgázszállítási forrást jelent Európa számára, ám ettől még ezeknek a szerződéseknek jogilag összhangban kell lenniük az uniós szabályozással.
Holzner kifejtette, hogy a bizottság megvizsgálta a szóban forgó megállapodásokat, és arra jutott, hogy nem tükröződnek bennük az uniós energiaszabályozás alapelvei.
„Az ellátás biztonságát és a versenyt is az szolgálja leginkább, ha más a gáz szállítója és a csővezeték tulajdonosa” – ismertette Günther Oettinger energiaügyi biztos szóvivője az úgynevezett harmadik uniós energiacsomag egyik sarokkövét, a szétválasztás elvét, amely Brüsszel szerint nem érvényesül a megkötött szerződésekben.
A bizottság azt is elvárja, hogy az újonnan épülő vezetékek bárki számára hozzáférhetőek legyenek, bárki szállíthasson rajtuk keresztül földgázt. „Ez a vezeték az orosz gáz számára épül” – összegezte a második brüsszeli aggályt Holzner. A bizottság harmadik kifogása , hogy a megállapodás a gázszállítás árának meghatározásában is döntő szerepet ad a Gazpromnak, holott az uniós előírások szerint a vezeték független kezelőjének kellene javaslatot tennie az árra, amelyet pedig a szabályozó hatóságnak kellene jóváhagynia.
Újságírói kérdésre a szóvivő azt is elmondta, hogy abban az esetben, ha Oroszország nem hajlandó újratárgyalni és módosítani a megállapodásokat, akkor azt fogják javasolni az érintett tagállamoknak, hogy ne hajtsák végre a megkötött szerződéseket, máskülönben a bizottság kénytelen lesz kötelezettségszegési eljárást indítani ellenük. Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy jogi szempontból irreleváns, hogy egyes országokban már a vezeték építése is megkezdődött, Brüsszel akkor vizsgálja majd meg, hogy minden összhangban van-e az uniós joggal, amikor a vezetékek elkészülnek, és a szállítási kapacitásokat elkezdik lefoglalni a szolgáltatók.
