Réka a székelyföldi István, a király előadásban

Átlényegülések

„Civilben” a Bekecs Néptáncszínház táncos, énekes színésznője. De eljátszotta már Nucát, a funtineli boszorkányt és Mária szerepét is az Eucharisztia című filmben. Fellépett cigánylányként édesanyjával, Kilyén Ilka színművésznővel, és ugyancsak együtt nyújtottak feledhetetlen alakítást Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című lírai dokumentumregényének színpadra átdolgozott változatában, hogy csak a legutóbbi közös előadóestjeiket említsük. Gyakran láttuk szavalni, énekelni, legutóbb pedig örömmel értesültünk, hogy beválogatták Réka szerepére az István, a király rockopera székelyföldi nagyprodukcióban. Ritziu Ilka Krisztinával gyakori átlényegüléseiről és az új produkció előkészületeiről beszélgettünk. 

– Kezdjük a szerepeddel az egyre népszerűbb táncszínházzá váló Bekecsben, ahol énekelsz, táncolsz és játszol is.

– Az együttesnek hivatalosan a néptáncosa vagyok, de feladatkörömbe a színészi játék is beletartozik. Szeretem együttesvezetőnk, Benő Barna törekvését a megszokottból való kitörésre, újabb és újabb témák feldolgozására, ugyanakkor a már régen elfelejtett, megszokotthoz való visszatérésre azzal, hogy nagyon sokat tájolunk. Ha helyenként nem is olyanok a körülmények, mint szeretnénk, de látjuk, érezzük, hogy hasznos, amit teszünk, és a közönség nagy szeretettel fogadja. Jelenleg a bukovinai székelyekről készült Kereszt-úton című előadásunkkal elevenítjük meg a tánc nyelvén a sorsukat, követjük vándorlásukat, és elvisszük az előadást 30 olyan településre, ahol bukovinai székelyek leszármazottai élnek Erdélyben, Magyarországon és Délvidéken. Ezenkívül a szórványtelepüléseken való fellépéseinkkel a nemzeti öntudat megerősítésére törekszünk. 

– Láthatott a közönség Nuca, a funtineli boszorkány szerepében a Wass Albert regénye nyomán készült filmben. A természet törvénye szerint élő, különlegesen szép havasi lányban „egyszerre van jelen a boszorkány és a szent”. Hogyan tudtál ezzel az összetett szereplővel azonosulni?

– Az volt az első filmem Poór Istvánnal négy évvel ezelőtt. Nehéz munkafolyamatot jelentett, de nagyon sokat lehetett tanulni belőle. A karakter roppant összetett, a misztikusságát próbáltuk megfogni, remélem, sikerült. A filmet kevés pénzből forgatta, és mivel sok szereplőre volt szükség, ezért amatőrök segítségét is igénybe vette. 

Nuca mozgató jellemvonása a hatodik érzéke, amivel a Jóisten áldotta meg, vagy a sorsa kényszerítette rá, hogy használni tudja. Érzi a másik embert, tudja, hogyan kell beszélnie vele, és arra is rá tudja venni, hogy öngyilkos legyen. A sorssal van nagyon erős összeköttetésben, rendkívüli erőket sikerül megmozgatnia a tudtán kívül is. Ez volt a fő kihívás a szereplő megjelenítésében, aminek igyekeztem eleget tenni. Mindig is érdekelt a misztikum, hogy hogyan lehet misztikussá válni. 16 éves koromban, amikor Merle könyvét olvastam, azt mondtam édesanyámnak, hogy abban az esetben, ha a 14-15. században születek, biztos máglyán végeztem volna, mert néha a kíméletlenségig menően kimondom a véleményem.

– Mária szerepe egy egészen más világ; milyen érzés volt eljátszani?

– Poór István filmje a jézusi, keresztényi tanításokat taglalja egy nagyon filozofikus témájú alkotásban. A szentenciákkal, amelyeket Mária a filmben el kellett mondjon, az esetek többségében egyetértettem, amivel nem, ott beszélgetés következett a rendezővel, aki a forgatókönyvet is írta, és általában sikerült meggyőznie engem. Az, hogy Mária szájába adja, és nem a férfiak mondják folyamatosan, hogy a keresztényi tanításokban mi minden rejlik, egy nagyon érdekes, modern és merész vállalkozás. Ugyanis még mindig az a vélemény, hogy erről nem a nők kell beszéljenek, holott a nőnek – ha már Nucáról volt korábban szó – igenis van egy hatodik érzéke, amellyel megérzi éjjel is, ha a gyermekével valami nincsen rendben, ösztönösen tudja, hogy a csecsemő miért sír, és képes megoldani a problémát. Ráadásul adott az a képességünk, hogy egyszerre több dologra tudunk figyelni, és nagyon át tudunk érezni mély dolgokat. Ha egy nőnek a szájából hangzik el a keresztényi tanítás, aki lágy, kedves jelenség, talán könnyebben megérthető, mintha egy szigorú, tekintélyt követelő férfi mondaná.

– Hol, mikor látható a film?

– Pontosan nem tudom. Szó volt róla, hogy az ősszel el kellene hozni Marosvásárhelyre, de a járványhelyzet miatt bizonytalanná vált. 

– Hogyan talált meg Réka szerepe az István, a király székelyföldi produkcióban?

– Interneten hirdettek szereplőválogatást, castinget. Réka számomra emblematikus szereplő, gyermekkoromban a bakelitlemez birtokában házi koncerteket rendeztünk. A bátyámmal annyiszor énekeltünk és táncoltunk a zenéjére, hogy Réka szerepét ma is kívülről tudom. De nemcsak az ő dalait, szinte a teljes rockoperát. Azért jelentkeztem Réka szerepére, mert benne is van misztikum, hiszen megálmodja, hogy az apját fel fogják négyelni, amit el is mond neki. Az, hogy ő a pogányok táborában Koppány lányaként képes ennyire elhivatottan keresztény lenni, és felismeri, hogy abban az esetben, ha a magyarok nem lépnek a kereszténység útjára, akkor el fognak veszni, szintén ezt bizonyítja. Réka az a fiatal női karakter az István, a királyban, aki igazán szeret.

Videófelvételt kellett beküldeni, mert a járvány miatt nem lehetett élőben szereplőválogatást tartani. Elküldtem, és visszajeleztek, hogy sikerült. El kellett mennem Sepsiszentgyörgyre, ahol volt egy meghallgatás, és azóta zajlik a próbafolyamat, minden hónapban néhány nap, amikor találkozik a teljes stáb. Énektanárokkal (Szilágyi Zsolt Herbert, Cserkész Emese) dolgozunk együtt, koreográfus segítségével (Tőkés Zsolt) elkezdjük felállítani a darabot, ami augusztus 20-ig készen lesz, amikorra a bemutatót kitűzték. 

Orza Călin rendező-koreográfusnak nagyon sajátos meglátásai vannak, és arra törekszik, hogy egy egyedi előadás jöjjön létre, mert talán nincs értelme leutánozni az 1983-ast. 2003-ban a csíksomlyói István, a király előadás segédrendezője volt, így most őt választották rendezőnek. Szilágyi Zsolt Herbert sepsiszentgyörgyi karnagy, zenei vezető, énekes korrepetitor volt az, akiben megszületett a székelyföldi szereplőkkel megvalósuló előadás ötlete. Megkereste a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatalt, majd Dancs Árpád Zsolt lett a producer. 

– Eddigi tapasztalataid szerint miben lesz más az erdélyi István, a király?

– A legnagyobb érdekessége, hogy csak székelyföldi énekesek szerepelnek benne. Ennyi jó hangú énekest összetoborozni szerintem nagyon nagy feladat volt, és büszkeséggel tölt el, hogy Erdélyben ilyen sokan vagyunk, akiket méltónak tartottak arra, hogy az István, a királyban fellépjünk. Ami a produkció üzenetét illeti, többet szeretne közölni annál, hogy annak idején a szerzők, Bródy János és Szörényi Levente gyönyörű szép dalokat írtak, és nagyszerű történetbe sorolták be őket. Mivel egy történelmi eseményről van szó, fontos számba venni, hogy ki volt, milyen volt István, hogy a történelmi helyzet tette-e naggyá vagy valamilyen idillikusan eszményi nagysággal született. Ezzel a gondolattal játszadoztunk, valamint azzal, hogy Sarolt miért annyira kemény kezű, hiszen ő, és nem István mondja ki a darabban, hogy Laborcot megölik, Koppány testét pedig felnégyelik. Nagyon mélyen számba vettük, hogy melyik szereplő milyen, és miért vált olyanná, ami többletet jelent az általam eddig látott előadásokhoz képest. 

– Rékával kapcsolatosan milyen következtetések születtek?

– Rékának a kicsit látnoki jellemében kerestük a miérteket. A rockoperából nem derül ki, hogy ki volt az édesanyja. Koppány három felesége közül valamelyik, vagy egy korábbi, akit a három nővel tudott csak pótolni. Mindenképpen van egy szoros kapcsolat apa és lánya között, amit az apa mint erős kezű vezető, aki meg akarja nyerni ezt a csatát, inkább el akar titkolni, nehogy véletlenül gyengének lássák amiatt, hogy hisz a lányának. A legkonkrétabb pillanat az, amikor Réka azt mondja az apjának, hogy láttalak a négy vár fokán, ezzel ugyanis már a következményekre utal. 

Réka legelső megjelenése egy fohász, egy ima a Jóistenhez, hogy „segíts rajtunk, mert nem vagyunk még hozzád valók”. Honnan a bölcsesség egy 14 éves kislányban, amivel meglátja, hogy a magyarok, akik három feleséget tartanak, vérfürdőt vesznek, állatáldozatokat mutatnak be, még nem méltók Istenre, de ezért arra kéri, hogy legyen velük. Olyan hatalmas erő van benne, hogy férfiként sámánnak nevelték volna. De mivel nő, elmondja a meglátásait, ám senki sem akar figyelni rá. Ő mondja ki a legnagyobb igazságot a történetben, hogy békét kellene kötni, mert Isten nélkül nem lesz Magyarország. Ezt elmondja István is, ezért nagyon szép a kettőjük kapcsolata, ami nem szerelem, hiszen első unokatestvérek, és a darabban csak kétszer találkoznak. Amikor azt éneklik, hogy „oly távol vagy tőlem, és mégis közel”, úgy fejtettük meg, hogy mindketten a Jóistenhez fohászkodnak, ugyanazokat a gondolatokat képviselve. Géza, István apja, felemás felfogású, ő felvette a kereszténységet, de nem tagadja meg a pogány szokásokat sem. Koppány is „magára vette Bizánc jelét”, bevallása szerint csak azért, hogy a szabadságát megőrizze, de nem hiszi az Istent. A gyermekeik viszont keresztény hitben nőnek fel, és hiszik azt, amit a Biblia hirdet. Ezért okoz Istvánban olyan hatalmas dilemmát, hogy milyen ember az, aki azért, hogy Istent védje, ölni fog. Ezért okoz olyan hatalmas dilemmát Rékában az, hogy nem tudja rávenni az édesapját arra, hogy ne harcoljon, és engedje át Istvánnak és a kereszténységnek a hatalmat. Vagy gondoljunk a szép duettre István és Koppány között, amikor István azt mondja, hogy a békét hozta el, mert az országnak béke kell, és felajánlja Koppánynak a hatalmat, ha meghajtja a fejét Isten előtt, mert ő nem uralkodni akar, hanem azt, hogy a népe keresztény legyen. Ezt Koppány nem fogadja el, mert aki úgy élte le az életét, hogy az az erős, aki a nagy pofot tudja adni, az nem fogja elhinni, hogy valaki attól lesz erős, hogy nem ad pofot. Réka nem is tudja meggyőzni erről, hiszen Koppánynak sámánja van, aki győzelmet jósol neki. Miért higgye el, amit a lánya mond, hogy fel fogják négyelni, amikor hiheti azt is, hogy mekkora győzelem vár rá?

– A gyermekszereplők számára rendezett válogatás során, amelynek az volt a célja, hogy az ő körükben is népszerűsítsék a rockoperát, Erdélyből a legtöbben Koppány szerepére pályáztak. Miért vonzóbb Erdélyben az ő alakja?

– Amikor a testvéremmel megnéztük Csíksomlyón az előadást, rebellis tizenéves koromban és is jobban szerettem Koppány dalait, és az ő táborához akartam tartozni. Most is úgy érzem, hogy Koppány dalai zeneileg rockosabbak, de ha a történetet nézem, és férfi lennék, szívesen eljátszanám István szerepét. A mi helyzetünkre is talál a téma, hiszen van az anyaország, és vagyunk mi, erdélyiek, hol mostoha, hol kedves gyermekei Magyarországnak, amit éreznek a fiatalok is. 

– Véleményed szerint kihez fog szólni, kit fog erőteljesebben megérinteni az előadás? Az idősebbeket-e, akik ismerik a rockoperát, és akiknek egyfajta lázadást, felszabadító élményt jelentett valamikor? A mai fiatal felnőtteket serdülőkorukban ért hatásáról beszámoltál már; mire érezhet rá a jelenlegi fiatal korosztály?

– Hatalmas élmény lesz mindenkinek, aki megnézi. Van idős, középkorú és fiatal is, aki kíváncsian várja. A szereplők, a kórus, a tánckar, a zenekar, mindenki élőben szerepel. Még nem próbáltunk a sepsiszentgyörgyi, több ezer néző befogadására alkalmas Arénában, ahol többszintes színpadot képzeltek el, és ennek függvényében még alakulni fognak a helyszíntől függő részletek. Nagyon kíváncsi vagyok, és nagy izgalommal várom, hogy bekerüljünk az Arénába. A díszlettervező György Eszter is erdélyi, nagyon érdekes ruhákat készített. 

– Elárulnád, hogy a Rékáé milyen lesz?

– Arról még nem mondhatok semmit, de egy kortalan, a Réka személyiségét tükröző, nagyon szép ruha. 

– Elhangzott, hogy minden szerepre kettős, sőt hármas szereposztásban készül az előadás. Ki alakítja még Rékát?

– A sepsiszentgyörgyi Zöldi Lara, egy Budapesten tanuló 17 éves diáklány.

– Hogyan birkózol meg a szereppel?

– Mind színészileg, mind zeneileg nagy kihívásnak érzem. Sebestyén Márta jól feladta nekünk a leckét. Ahogyan ő elénekelte Rékát, úgy senki sem fogja. Nem is szabad utánozni, de azt a fajta népiességet mindenképpen követni kell, mert a népies jelleg teszi különlegessé annak a hangját, aki Istenhez imádkozik. A darab ezer évvel ezelőtt játszódik, amikor Réka élt, és ő a népi, a pogány vonalat képviselte. Az éneklés kicsit népies jellege azt érzékelteti, hogy a vér nem válik vízzé. Réka mégiscsak a Koppány lánya, miközben a szíve és elméje felfogja és elfogadja a kereszténységet.

Visszatérve a befogadásra, biztosan lesznek megosztó vélemények, mert van, aki ugyanazt az élményt várja, mint az első előadástól, ők csalódni fognak, akárcsak azok, akik egy nagyon modern előadásra számítanak. A dalok azonban örökzöldek, és mindenképpen össze fogja tartani az előadást a gyönyörű zene. Sajnos voltak olyan tanítványaim, akik nem hallottak az István, a királyról, és velük egy táncpróbát arra szántunk, hogy elbeszélgessünk a történelmi eseményről, a rockoperáról és annak a történetéről. 

A bizonytalanság teszi nagyon érdekessé számomra, hogy ebben a produkcióban részt vehetek. Azzal számolni kell, hogy nem lesz olyan hatása, mint a legelső előadásnak. Ezért arra kell törekedni, hogy egészen más hatást érjünk el vele. Mi ezen az úton vagyunk. Ez viszont azt rejti magában, hogy ma még nem tudjuk, hogyan fog reagálni a közönség, ezért annál nagyobb kedve van az embernek részt venni ebben a nagyszabású vállalkozásban. 

– Mint Marosszék egyik képviselőjének, sikeres fellépést és sok-sok tapsot kívánunk!

Hadd tegyük hozzá, hogy a sepsiszentgyörgyi rockzenészeket 35 tagú szimfonikus zenekar, közel 100 tagú kórus erősíti, és a koreográfiában egy 60 tagú tánckar vesz részt öt székelyföldi néptáncegyüttes, köztük a Maros Művészegyüttes és a nyárádszeredai Bekecs közreműködésével. A bemutatón kívül augusztusban négy további előadás helyszíne lesz a sepsiszentgyörgyi Aréna.