Régiós találkozó a vadkárokról

Amint korábban két alkalommal is szóvá tettük, megyénk több településén kárt okoznak a vadállatok. Az Alsó-Nyárádmentén a vaddisznók, a Felső-Nyárádmentén a medve tesz kárt a veteményesekben, gyümölcsösökben és a szántóföldeken. A kárbevallásokat követően azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kárpótlási rendszer nem működik, ezért ezen változtatni kell.

Fotó: Vajda György

Amint korábban két alkalommal is szóvá tettük, megyénk több településén kárt okoznak a vadállatok. Az Alsó-Nyárádmentén a vaddisznók, a Felső-Nyárádmentén a medve tesz kárt a veteményesekben, gyümölcsösökben és a szántóföldeken. A kárbevallásokat követően azonban az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kárpótlási rendszer nem működik, ezért ezen változtatni kell.

Az utóbbi időben Nyárádmagyaróson tetemes károkat okoztak a medvék. A gyümölcsfák övezte községben, gyümölcséréskor, általában az esti időszakban akár 10-12 állat is garázdálkodik, valósággal letarolja a fákat és a kukoricást. A polgármesteri hivatal gyűlést hívott össze ez ügyben, ahol a gazdák nem kaptak kielégítő választ kérdéseikre. Eddig a községben 20 kártérítési dosszié gyűlt össze, de a legnagyobb baj az, hogy még a 2013-ban kártérítésre jóváhagyott okiratokban szereplő összegeket sem utalták ki a jogosultaknak. A térségben emiatt kezdik kilátástalannak tartani a gazdálkodást. Mi több, kérdésessé válik egy olyan nagyszabású terv is, amelyet a kistérségi társuláson keresztül valósítanának meg, miszerint – uniós támogatással – Nyárádszentimrén létesülne egy gyümölcsfeldolgozó üzem, ehhez pedig a „nyersanyagot” többek között Nyárádmagyarós szolgáltatná, hiszen a környékbeli dombok kiválóak a gyümölcsfanevelésre és gyümölcstermesztésre, azonban ilyen fenyegetettség mellett nem mernek hosszú távon tervezni.

Korodi Attila, a Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztérium vezetője lapunknak elmondta, tudomása van az egyre gyakoribb vadkárokról, amelyek nemcsak Maros, hanem Hargita és Kovászna megyében is egyre nagyobb méretet öltenek. Ezért felkérte a minisztérium szakértőit, hogy dolgozzanak ki törvényjavaslatot a vadkárok megelőzésére, a vadvédelemre. Október 9. és 12. között három megyében (Maros, Hargita, Kovászna) székelyföldi napokat tartanak, ennek keretében a nyárádmenti kistérségi társulás kezdeményezésére október 9-én Nyárádszeredában tanácskozást szerveznek, ahova várják Nagy Péter Tamást, a mezőgazdasági minisztérium államtitkárát és Korodi Attila környezetvédelmi minisztert is. Addig is várják, hogy a kistérség önkormányzatainak képviselői nyújtsák be az említett ügyek rendezéséhez szükséges törvénymódosító javaslatokat.

Kacsó Antal polgármester elmondta, véleményük szerint az lenne a legjobb, ha a medvekárok megtérítését megyei szinten oldanák meg, ez esetben jelentősen lecsökkenne a kártérítési határidő. Ezért a környezetvédelmi minisztérium el kellene különítsen egy összeget, amelyet a megyei környezetvédelmi ügynökségek kezelnének a kármegállapítást követően. A kártérítés hiányossága, hogy nem a mezőgazdasági jövedelemkiesésre adják, hanem a hektárra eső költséget térítik meg, ami előnytelen a gazdák számára. Továbbá azt is elképzelhetőnek tartják, hogy, amint a nyugat-európai országokban teszik, a Natura 2000 természetvédelmi területeken védetté nyilvánított fajokra uniós alapokból adjanak fajonként és egyedenként támogatást a gondnokságoknak. A gondnokságok pedig ebből az alapból finanszíroznák a vadvédelmet – esetünkben a medvékét. Egy másik javaslat, amellyel a nyárádmagyarósi önkormányzat előáll, hogy teremtsenek pályázati lehetőséget a mezőgazdasági vagy a környezetvédelmi minisztériumon keresztül vadvédelmi berendezések (villanypásztorok stb.) beszerzésére, abból az alapból, amelyet a medvevadászatért fizetett díjból finanszíroznának.

A polgármester elmondta, a nyárádszeredai tanácskozást megelőzően az érintett polgármesteri hivatalok – nem csak nyárádmentiek – találkozót szerveznek, ahol összesítik javaslataikat, és konkrét törvénymódosító kezdeményezéssel állnak elő.