Régi történet
A történet régi, nem régimódi, nem százéves, alig kilencvenöt. A 85 éves Olosz Lajos ajándéka. A főszereplő Ágyai Szabó Elek, Szabó Magda édesapja, aki Ágya utolsó földesura volt.
A történet régi, nem régimódi, nem százéves, alig kilencvenöt. A 85 éves Olosz Lajos ajándéka. A főszereplő Ágyai Szabó Elek, Szabó Magda édesapja, aki Ágya utolsó földesura volt. Ágyai látogatása régóta esedékes. 1916 nyarán még fiatal ember Szabó Elek, a debreceni árvaszék elnöke (Szabó Magda 1917. okt. 5-én született). Az ágyai keskeny nyomtávú szárnyvasúton érkezett, nyáron, uborkaéréskor. Főtt sonkával kínálták s kovászos uborkával. Az állomás épülete kimeszelve, kifestve. A rezesbandát a fakitermelő (Braun és Czinczár cég) mérnöke vezette. A kakastollasok „kard ki!” állásban tisztelegtek. A kíváncsiskodóknak három magyar ruhás lány (Kis P. Erzsébet, Hajdú Vilma, Olosz Gizka) vert kalácsot kínált. Az előkelőségek díszmagyarban. A Jager-kert előtt az uradalmi főerdész s az erdőkerülők tisztelegtek. A községháza előtt id. Olosz Lajos főjegyző várta az érkezőket. Este szűk körű fogadás. Meghányták-vetették a tennivalókat. Szabó Elek örökös használatba adta az Ágyai Szabók földjeit Kis Mihály bíró úrnak, nagybátyjának, aki maga is Ágyai Szabó volt, nagyanyja, Ágyai Szabó Julianna révén. Az Ágyai Szabó-földeket mindig fiúk örökölték. Kis Mihály bíró név szerint három leányára íratta az Ágyai Szabók földjeit. A kollektivizálás megoldotta a dilemmákat. Szabó Magda számon tartotta ágyai rokonságát. Hevesi Annát „hétszépségnek” titulálta levelében, Vida Mihályné lányát a „mi Juliskánk”-nak. 1997-ben bécsi szemműtéte miatt nem jöhetett az ágyai hármas évfordulóra, maga helyett a debreceni kulturális osztály vezetőjét küldte. Ajándéka egy erdélyi képzőművész képe (szignó: Patkos ’96), az Olosz Lajos Emlékház Ágyai Szabó szobájába szántuk.
Tehát Ágyai Szabó Elek hazaérkezett. Úgy várták s fogadták, mint ágyait. A vasárnapi istentisztelet után még a délutáni járattal visszautazott Debrecenbe.
Szabó Magda Az a szép fényes nap c. darabját Ágyán is előadta a nagyváradi Szigligeti társulat (1997). Az ágyaiak tudatosan ott voltak Szabó Magda váradi bemutatóin. Nem véletlen, hogy Szabó Magda kapta az első irodalmi Simonyi-díjat. A díjátadás Debrecenben volt, alulírott adtam át a díjat Böszörményi Zoltán anyagi hozzájárulásával. Simonyi-díjat kapott még ellenzékiként L. Simon László és Szőcs Géza. Ágya és Debrecen kapcsolata a lehető legjobb. Ágya, Szintye, Liget választott polgármestere, az ágyai illetőségű Erdős Bálint ígéretet tett a névadásra. Alapos javítás, állagmegőrzés után talán jövőre felkerülhet a művelődési házra Ágyai Szabó Magda neve. Mert úgy illene. Mert Szabó Magda Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas. Műveit 42 nyelvre fordították le, életműve elismeréseként 2001-ben Corvin-láncot kapott, 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát. Az Ajtó című, franciául is megjelent regényéért Prima Primissima díjas. 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje kitüntetést és Hazám Díjjal jutalmazták. A Szépírók Társaságának tagja, Budapest és Debrecen díszpolgára. Magától értetődően Ágyai Szabó Magda jövőre Ágya díszpolgára is lehetne, akár posztumusz. S már az idei (2012) évfordulón bejelenthető az ágyai templomban, hogy az egyházközség ezentúl minden évben megemlékezik díszpolgáráról, harangszóval, istentiszteleten. Emléke legyen áldott.
Hevesi Mónár József
