A reformáció szellemében

Marosvásárhely abban a kiváltságos helyzetben van, hogy az 500 éves reformáció jubileumi emlékévét az Égjen a láng! ifjúsági keresztyén zenefesztivállal itt nyitották meg. A szervezők a nagyszabású rendezvényt nyolcadik alkalommal szervezik meg, évről évre nagyobb sikerrel és egyre magasabb színvonalon. A fő szerep a zenéé, a zene általi dicsőítésé, de ez alkalommal a reformációról, ennek szellemiségéről, a szüntelen megújulás szükségességéről is szó esett. Az eseményt főtiszteletű Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerült püspöke nyitotta meg. A nagy számban összesereglett közönség soraiban jelen volt Szász Attila, a Görgényi Egyházmegye, Lőrincz János, a Marosi Egyházmegye, Bíró István, a Küküllői Egyházmegye, valamint Jakab István, a Maros-mezőségi Egyházmegye esperese, valamint több meghívott.

Az ifjúság hitvallása 

A tény, hogy nyolcadik alkalommal kerül sor az Égjen a láng! zenefesztiválra, igazolja, hogy az ilyenszerű ifjúsági rendezvényekre nagy igény van. Azt is mondhatnánk, hogy mozgalommal fejlődött ki az ifjúság körében, együttesek alakultak, s nőtték ki magukat a fesztiválnak is köszönhetően, dalaikat sok száz fiatal dúdolja, közösségek formálódtak úgy, hogy ezeket az Istent dicsérő, hitvalló, modern hangzású dalokat közösen éneklik táborokban, találkozókon, s ezzel a zene a mai ifjúság egyfajta hitvallása lett.

 – Az Égjen a láng! mottója is lehetne az idei reformációi emlékévi rendezvénysorozatnak. Égjen a Jézus Krisztusba vetett hitnek a lángja, égjen a reformáció lángja minden korosztály szívében! – ezzel a gondolattal nyitotta meg Jakab István esperes a fesztivált. 

A zene a reformáció szívverése 

 – Ez az első rendezvénye a reformáció emlékévének, hiszen csak most léptünk be az új esztendőbe. Kik lehetnének méltóbbak arra, hogy elkezdjék az ünnepi rendezvénysorozatot, mint a ifjúság? – kezdte beszédét Kató Béla püspök. 

– Örülök annak, hogy Marosvásárhelyen megerősítik bennünk, hogy az ifjúság révén van jövendő. Az elmúlt 500 év után egy újabb 500 esztendő következik! A reformáció a zenén keresztül üzen nekünk. A Német Protestáns Egyház volt lelkészi elnöke a tavaly mondta, hogy a zene a reformáció korának a szívverése volt. Megindult az a nagy zenei alkotófolyamat, az a kulturális robbanás, amely nagyon sok zeneszerző munkájával gazdagította az egész világot. Schütz, Bach, Mendelssohn, Brahms a reformáció nélkül nem lennének azok, akik. És ott van Luther, aki az egyházi éneklésben is maradandót alkotott. A zene és az evangélium, a két nagy szellemi erőforrás, a kezdetek óta összekapcsolódott a kereszténység történetével. A zenét a szentlélek eszközének tekintették a reformátorok. Minden gyermeknek ajánlott valamilyen hangszeren játszani. A gyermekeknek énekelni kell, s a zenét a többi tárggyal, a matematikával együtt kell elsajátítani. A hittan oktatásának is kiváló eszköze a zene és az ének. Dallam kíséretében sokkal könnyebb elsajátítani a szöveget. Az ifjúság megszólítása érdekében egyre inkább használa- tosabbak a divatos könnyűzenei stílusban írt énekek. Másrészt egyes egyházzenészek, liturgiával foglalkozó lelkészek a XVI-XVII. századi óprotestáns istentisztelet világát tekintik hitelesnek. Ez a megosztottság világszerte megtapasztalható. Letagadhatatlan, hogy 2017-ben visszatekintve a reformáció 500 éves múltjára, érezzük, hogy a helyesen értelmezett reformáció jegyében új rendre, új rendszerek megteremtésére van szüksége anyaszentegyházunknak. A közös útkeresésben elengedhetetlen megérteni, hogy milyen cél, szándék mozgatja a különböző gondolkodású emberek szívét, hangját, hangszerét.

 A könnyűzenét éneklők sokkal inkább szívből énekelnek, mint ahogyan az hagyományos istentiszteleteken megtapasztalható. Ez pedig egy komoly érv, hogy teret engedjünk a fiatalok lelkesedésének. Az istentiszteleti énekléssel kapcsolatos vitáknak az az alapvető lényege: olyant kell énekelni, olyant kell közösen imádkozni, amiről biztosan tudhatjuk, hogy Isten akarata szerint való, s áthatja lelkünket. A forrás nem más, mint a Szentírás. Nem véletlen, hogy a reformáció velejárója a zsoltárok újrafelfedezése. A megújulás jegyében azonban az egyház ezen kívülre is merészkedett, mást is imádkozott, mást is énekelt. Visszatekintve a reformáció 500 évére, különösen a nagy megpróbáltatások és a nagy megújulások idejére, megállapíthatjuk, hogy ekkor születtek a legszebb „igazgyöngyök”: énekek és imádságok. Ehhez az örökséghez minden nemzedék hozzátehet, szelíden és alázattal. Bízunk abban, hogy ami most a szívükben van, s fiatalos lendülettel kitörni vágyik, egyszer letisztult formában beköltözik a templomainkba is, s gazdagítja a következő nemzedékeket – fogalmazott Kató Béla püspök, aki hosszú jövőt kívánt a rendezvénynek, a református magyar közösségek örömére. 

A fesztivál nagyon színes és színvonalas kórusokat és együtteseket sorakoztatott fel. Szombaton a szászcsávási vegyes kar lépett fel, aztán következett a Szabadság utcai gyülekezet és lelkésze, Dénes Előd Gordonka együttesével, az After 5, a Kézdivásárhelyi Református Kollégium együttese. Áhítatot Bartos Károly református lelkész mondott. Közben a Parázsfészekben, a kisteremben Müller Loránd tartott áhítatot, fellépett a Worship Team, majd a slam poetry művelőit hallgathatta a közönség. 

Vasárnap, lapzártakor még tartott a fesztivál, fellépett a Trinitatis, a Szabadi úti gyülekezet kórusa, a Kiskorál, a felsővárosi egyházközség együttese, a Fike Band, a kolozsvári egyetemisták együttese, a szászrégeni PiciSófár, áhítatot Les Júlia tartott. A Parázsfészekben Zsadon Zsuzsa bizonyságtételét és Póra Zoli dicsőítő előadását hallgathatta a közönség. 

Szeretetvendégségre: 3000 fánk és finom kalácsok

Sütő Alpár, az Égjen a láng! fesztivál ötletgazdája, szervezője kérdésünkre elmondta, hogy az idei rendezvény nagyobb súlyt és magasabb színvonalat kapott azáltal, hogy az egyházkerület püspöke megtisztelte jelenlétével, s a reformációi emlékév itt vette kezdetét. 

– A fesztivált azzal tettük változatossá, hogy a kórusoknak is teret biztosítottunk, a Parázsfészekben pedig alternatív, kávéházi hangulatú programokat kínáltunk a fiataloknak koncertekkel, s a teljesen új műfajok kedvelői – slam poetry, örömzenélés – is találtak kedvükre valót. Úgy értékelem, hogy idén a vásárunk is szervezettebb volt, mint előző években. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy mindkét este szeretetvendégséggel zárult. Szombaton este a Küküllői Egyházmegye – köztük a 200 lelket számláló gegesi gyülekezet – 3000 fánkkal lepte meg a résztvevőket. Vasárnap este a Görgényi Egyházmegye öt gyülekezetének asszonyai kaláccsal kedveskedtek a fesztivál résztvevőinek. Ezzel azt hangsúlyozom, hogy a gyülekezetek is magukénak érzik a rendezvényt, támogatnak, mellénk állnak, ami folytatásra biztat bennünket – fogalmazott a főszervező.