Régi történet
A történet régi, nem régimódi, nem százéves, alig kilencvenöt. A 85 éves Olosz Lajos ajándéka. A főszereplő Ágyai Szabó Elek, Szabó Magda édesapja, aki Ágya utolsó földesura volt. Ágyai látogatása régóta esedékes. 1916 nyarán még fiatalember Szabó Elek (Szabó Magda 1917. okt. 5-én született), a debreceni árvaszék elnöke.
A történet régi, nem régimódi, nem százéves, alig kilencvenöt. A 85 éves Olosz Lajos ajándéka. A főszereplő Ágyai Szabó Elek, Szabó Magda édesapja, aki Ágya utolsó földesura volt. Ágyai látogatása régóta esedékes. 1916 nyarán még fiatalember Szabó Elek (Szabó Magda 1917. okt. 5-én született), a debreceni árvaszék elnöke. Az ágyai keskeny nyomtávú szárnyvasúton érkezett. Nyáron, uborkaéréskor. Főtt sonkával kínálták, s kovászos uborkával. Az állomás épülete kimeszelve, kifestve. A rezesbandát a fakitermelő (Braun és Czinczár cég) mérnöke vezette. A kakastollasok kard ki állásban tisztelegtek. A kíváncsiskodóknak három magyar ruhás lány (Kis P. Erzsébet, Hajdú Vilma, Olosz Gizka) vert kalácsot kínált. Az előkelőségek díszmagyarban. A Jager-kert előtt az uradalmi főerdész, s erdőkerülők tisztelegtek. A községháza előtt id. Olosz Lajos főjegyző várta az érkezőket. Este szűk körű fogadás. Meghányták-vetették a tennivalókat. Szabó Elek örökös használatba adta az Ágyai Szabók földjeit Kis Mihály bíró úrnak, nagybátyjának, aki maga is Ágyai Szabó volt Ágyai Szabó Julianna révén, aki nagyanyja volt. Az Ágyai Szabó földeket mindig fiúk örökölték. Kis Mihály bíró név szerint három leányára íratta az Ágyai Szabók földjeit. A kollektivizálás megoldotta a dilemmákat.
Szabó Magda számon tartotta ágyai rokonságát. Hevesi Annát „hétszépségnek” titulálta levelében. Vida Mihályné lányát a „mi Juliskánk”-nak. 1997-ben bécsi szemműtéte miatt nem jöhetett az ágyai hármas évfordulóra. Maga helyett a debreceni kulturális osztály vezetőjét küldte. Ajándéka egy erdélyi képzőművész képe (szignó: Patkos '96). Az Olosz Lajos-emlékház Ágyai Szabó szobájába szántuk. Tehát Ágyai Szabó Elek hazaérkezett. Úgy várták s fogadták, mint ágyait. A vasárnapi istentisztelet után, még a délutáni járattal visszautazott Debrecenbe. Szabó Magda Az a szép fényes nap c. darabját Ágyán is előadta a nagyváradi Szigligeti Társulat (1997). Az ágyaiak tudatosan ott voltak Szabó Magda váradi bemutatóin. Nem véletlen, hogy Szabó Magda kapta az első irodalmi Simonyi-díjat. Díjátadás Debrecenben. Alulírott adtam át a díjat Böszörményi Zoltán anyagi hozzájárulásával. Simonyi-díjat kapott még ellenzékiként L. Simon László és Szőcs Géza. Ágya és Debrecen kapcsolata a lehető legjobb. Ágya, Szintye, Liget választott polgármestere,
az ágyai illetőségű Erdős Bálint ígéretet tett a névadásra. Alapos javítás, állagmegőrzés után talán jövőre felkerülhet a művelődési házra Ágyai Szabó Magda neve. Mert úgy illene. Mert Szabó Magda Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas. Műveit 42 nyelvre fordították le. Életműve elismeréseként 2001-ben Corvin-láncot kapott. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díj külföldi regényt jutalmazó változatát. Az Ajtó című, franciául is megjelent regényéért Prima Primissima-díjas. 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje kitüntetést és Hazám-díjjal jutalmazták. A Szépírók Társaságának tagja. Budapest és Debrecen díszpolgára. Természetesen Ágyai Szabó Magda jövőre Ágya díszpolgára is lehetne, akár posztumusz. S már az idei évfordulón bejelenthető az ágyai templomban, hogy az egyházközség ezentúl minden évben megemlékezik díszpolgáráról harangszóval, istentiszteleten. Emléke legyen áldott.
Hevesi Mónár József
