Ráduly János összebújt kavicsai

„1964-ben írtam és közöltem először könyvrecenziót – olvassuk a szerző (sorrendben a százhuszadik) kiadványa* elején. – A kritikusi tevékenység odaszervesült életemhez: népköltészeti, szépírói, rovásírás-kutatói pályám során fölfigyeltem pennaforgató kortársaim, kartársaim eredményeire, s úgynevezett minirecenziókban adtam hírt munkálkodásukról. Megkezdtem az ilyen jellegű írásaim összegyűjtését is, íme: Könyv és élet. Kritikák, recenziók. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2011 (64 írás); Könyvek világa. Kritikák, recenziók. Garabontzia Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2016 (22 írás). A jelen kiadvány (Könyvről könyvre) további bírálatokat tartalmaz (21 írást).

Nyilván, egyes recenzióim annak idején meg sem jelenhettek, másokat lerövidített a szerkesztői piros ceruza. De megőriztem az eredeti gépiratokat, mindenikre rávezettem volt a megírás időpontját. Ezekre most utalok. Tehát: a három itt említett kiadvány összesen 107 ismertetőt tartalmaz. S még van ‘összeseperni’ való.

A mostani kötet második része ezt a címet kapta: A szerző újabb könyveinek jegyzéke: 101-120. A következőkről van szó: a Jajkiáltások a fehér papíron naplómban (Garabontzia Kiadó, Marosvásárhely, 2015) pótlékként közöltem A szerző száz könyvének jegyzéke (1975–2015) összeállításomat, így most célszerűnek láttam az újabban megjelent húsz kiadványom szemrevételezését is. Ezt a figyelemre méltó tényt nem hallgathattam el.”

Kikről, mikről szólnak a sehol meg nem jelent, ám e kis kötetben először olvasható írások? Íme, a kötet rendjét követve: Toll és emberség – Balogh Edgár kötetéről, 1966-os keltezésű; Székely János: Gyermekkorom ösvényei. Elbeszélés, 1967; Az okos fiúcska. Romániai népmesék, 1968; Tisztultabb emberség keresése – G. Balogh Attila: Gesztenyefák és ecetfák. Novellák, 1968; A sötét sikátor. Tokunaga Naoshi könyvéről, 1968; Konsza Samu: A szegény ember kincse. Népmesék, 1969; Szemlér Ferenc hűsége – Versek (II), 1969; Ki mit vett el az írótól? – Szilágyi Domokos: Kortársunk, Arany János, 1969; Életes, szép portrék – Szabó Zoltán (=Köntös Szabó Zoltán): Osztálykönyv, 1968; Spielmann József: Másoknak világítva – Mátyus István életregénye, 1970; Szőcs Kálmán: Töklámpás (versek), 1974.

A megjelenhetett („szerencsés”) szövegek lelőhelyei: Tanügyi Újság (öt írás), Vörös Zászló (három), Falvak Dolgozó Népe (egy), Romániai Magyar Szó (Új sorozat, egy). 

Ízelítőül: egy-két részlet a csaknem félszáz évig fiókban porosodott, mégis frissen ható egyik ismertetőből: „…Szőcs Kálmán újabb versgyűjteménye – posztumusz kötete. Pedig a könyv ‘még a költő által szerkesztett kézirat alapján készült’. S amire az olvasó asztalára került, magára maradt, mintegy utolsó jelzésként, hogy szerzője, íme, igazi költő volt. (…) Szőcs Kálmán egyike a legszebben beszélő költőinknek. A hozzá közel állók a megmondhatói, mennyire tudott örülni a telitalálatos kifejezéseknek, s hogy heteken, hónapokon át idézett egy-egy frissen meghallott népies kifejezést. (…) A szép szó feltétlen keresése az utóbbi időben nála mértéktartással párosult: a mondanivaló egyszerűbb megfogalmazására törekedett. Nem számolok többé s nem is keresek/ életre, halálra szép hasonlatot – írta Önarckép üveggel című versében. Nyilván, ebbeli törekvése nem azt jelentette, hogy feladni szándékozott volna a már előzőleg birtokba vett költői kelléktárat. Az viszont tény, hogy biztonságosabban gazdálkodott a nyelvi eszközökkel, s mintegy megérezte a puritán szó, a jelzőktől lemeztelenített kifejezés súlyosabb voltát. Azt hiszem, talán ezzel hozható összefüggésbe Szőcs Kálmán különös vonzalma a groteszkhez. Eddigi kritikusai általában keveset beszéltek erről, holott az utóbbi két-három kötete jó néhány groteszk verset is tartalmaz. Ez a néhány vers egymagában még nem teszi Szőcs Kálmánt kimondottan groteszk költővé. De eljátszott párszor a lehetőséggel, s szép versszakok, új színekben pompázó költemények születtek ilyenkor műhelyében. Csak egy példa: A kövek megitták a vizet,/ s a meder, mint csínyen kapott árvaházi/ gyermekek fejei, csupa összebújt kavics. (Apály).”

*Ráduly János: Könyvről könyvre. Kritikák, recenziók. A szerző újabb könyveinek jegyzéke: 101-120, Garabontzia Kiadó, Marosvásárhely, 2018