Putyin „nem képes a végtelenségig elviselni a nyomást”

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem lesz képes „a végtelenségig” elviselni a szankciókból és az orosz gazdaság egyre súlyosabb problémáiból eredő nyomást – mondta vasárnap a brit külügyminiszter.

 

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Nyugat nem fog fegyveres erővel beavatkozni Ukrajnában.

Philip Hammond a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: nem észlel változást Putyin Ukrajnával szembeni stratégiai szándékaiban, a kérdés csak az, hogy céljait az orosz államfő milyen eszközökkel valósítja meg.

Hammond szerint az orosz elnök azt mondogatja oligarcháinak, hogy „ne aggódjanak, júliusra az egésznek vége lesz, addigra elmúlik a nyomás, nyárig megszűnnek a szankciók”.

Világossá kell tenni azonban Putyin számára, hogy ha nem tesz eleget a februári minszki tűzszüneti egyezmény előírásainak, akkor a nyomás nemhogy csökkenne, hanem erősödni fog. Ha például nagyszabású támadás indulna Mariupol kikötőváros ellen, arra az Európai Unió a gazdasági nyomás jelentős fokozásával válaszolna – mondta a brit külügyminiszter.  Hozzátette: a szankciók már most is komoly problémákat okoznak Oroszországnak, az orosz gazdaság nem fér hozzá a nyugati tőkepiacokhoz, és ezt az olajexport-bevételek zuhanásából és a rubel gyengüléséből eredő „hatalmas nyomás” súlyosbítja. Putyin ezt a nyomást „nem tudja a végtelenségig elviselni” – fogalmazott Hammond.

A brit külügyminiszter szerint Oroszország úgy döntött, hogy stratégiai versengésbe kezd a Nyugattal, a nyugati országokra már nem partnerként, hanem versenytársként, sőt ellenfélként tekint, és ez nehéz időszakot vetít előre a Moszkvával fenntartott kapcsolatokban.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e olyan helyzet kialakulása, amelyben a Nyugat katonai segítséget nyújt Ukrajnának, Hammond kijelentette: az ukrán és az orosz hadsereg méretei közötti különbség miatt sem lenne ez ésszerű, és London egyébként is úgy gondolja, hogy nincs katonai megoldása az ukrajnai válságnak. Annak a szabálynak a betartatására kell törekedni, amely kimondja, hogy nemzetközi határokat nem lehet erővel megváltoztatni – tette hozzá.

A brit külügyminiszter szerint a Nyugat „nem fog harcba bocsátkozni az oroszokkal Ukrajnában”. Nagyon élesen körvonalazott különbséget kell tenni ugyanis az Ukrajnának nyújtott segítség és a NATO-tagállamoknak, köztük a balti országoknak nyújtott védelmi garanciák között – mondta Philip Hammond.

Arra a kérdésre, hogy ha Oroszország bármilyen módon behatol a balti köztársaságokba, az háborút jelentene-e, Hammond kitérően így válaszolt: bármiféle orosz behatolás feljogosítaná a balti köztársaságokat arra, hogy kérjék a NATO-szerződés kollektív védelmi garanciákat tartalmazó 5. cikkelyének érvényesítését. Putyin ezt „nagyon jól tudja”, és ez védi a balti államokat – tette hozzá.

Az Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatban hangsúlyozta: komoly károkat okozna, ha elmosódna a különbség a fenyegetéssel szembesülő NATO-tag-országoknak, illetve az atlanti szövetséghez nem tartozó országoknak nyújtott támogatás között. Ezt a különbséget egyértelműen fenn kell tartani – mondta a vasárnapi BBC-interjúban a brit külügyminiszter.