2019. május 23., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Jól átgondolt egységes stratégiára van szükség

Az erdélyi magyar közép- és felsőfokú oktatás problémáinak feltérképezése, a megoldásukra vonatkozó konkrét javaslatok számbavétele, egy közös stratégia kidolgozásának szükségessége, valamint a „MOGYE-ügy” megvitatása szerepelt annak a rendkívüli tanácskozásnak a napirendjén, amelyet Hogyan tovább, erdélyi magyar oktatás? címmel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezett. 

A május 10-én reggeltől estig tartó maratoni megbeszélésnek, amelyet Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke vezetett, a szervezésben partner Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai épülete adott helyet. A napirenden levő négy nagy témakörben (nemzetpolitika és oktatás a számok tükrében, az erdélyi magyar közoktatás és a felsőoktatás helyzetképe, a „MOGYE-ügy”) a tanácskozás előadói, felkért hozzászólói jobbára egyetemi tanárok, a megyei tanfelügyelőségek vezetői és a Magyar Szülői Szövetség képviselői voltak. 

A vendégeket prof. dr. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, a konferencia házigazdája köszöntötte. Beszámolt a 23.000 hallgatóval négy helyszínen 31 alap- és 12 mesterképző szakon magyar nyelvű oktatást kínáló egyetem diákjainak külföldi sikereiről. Már a bevezetőben elhangzott, hogy jó minőségű oktatási rendszer megvalósítása érdekében jól átgondolt stratégia kidolgozására van szükség, hogy „ne csak fussunk a történtek után”, ahogy a római katolikus iskola és a MOGYE esetében történt. 


Erdélyi oktatáspolitika – tanügyi önrendelkezés 

A rendszerváltás a romániai tanügyben nem ment végbe, ami fokozott mértékben sújtja a magyar oktatást, „ahol a teljes körű jogok helyett beérjük kegyes engedményekkel”, „s helyzetteremtő politika lehetőségeinek kihasználása helyett már a túlélés létminimumát is képesek vagyunk sikertörténetként bemutatni” – hangzott el Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnökének köszöntőbeszédében. Ki kell szabadulni a többségi oktatás asszimilációs rendszerének a szorításából, s bár szinte a lehetetlenséggel határos, a támogatásokat igénybe véve meg kell teremteni a tanügyi önrendelkezést. Közös erővel ki kell dolgozni az önálló erdélyi oktatáspolitikát – mutatott rá, majd kiemelte a magyar történelmi egyházak szerepét a magyar egyetemek alapításában.

Nincs igazán irányítója a romániai magyar oktatási rendszernek – állapította meg a kutatási eredmények alapján Kántor Zoltán. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a magyar állam és a külhoni magyar közösségek nemzetpolitikájának közös céljaként a külhoni magyar közösségek megerősítését, hosszú távon való megmaradását említette. Ennek feltétele az oktatási és kulturális ügyek saját intézmények keretében való intézése, illetve az ehhez szükséges stratégia kidolgozása. A nemzetpolitika új céljai között szólt a gazdaságfejlesztésről, és az oktatásfejlesztés mellett az új családtámogatási rendszerről. Utalt a különböző oktatási ciklusok kiemelt támogatásáról, és ezen belül az iskola előtti oktatásba való befektetésről, mivel elképzeléseik szerint ez térül meg a leginkább, és ezt szolgálja az óvodafejlesztési program. Hangsúlyozta többek között a megyeszintű oktatási térképek elkészítésének, a prioritások megállapításának, az oktatásban érdekelt minden fél összehangolt munkájának, a szervezettségnek a szükségességét. 


Összevont osztályok vagy központi iskola? 

Hargita és Kovászna megye oktatásügyi statisztikáit Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő, a Maros megyeit Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes mutatta be. Általános jellemző mindhárom megyében a gyermekek számának a csökkenése, és emiatt a szaporodó összevont és kis létszámú osztályok számának növekedése. Leginkább a városok közelében levő falvak iskoláiból fogynak el a gyermekek, akiket a városi iskolákba íratnak be. Ennél rosszabb a helyzet Bihar megyében például, ahol a határon túli iskolákban, különösen a debreceniekben taníttatják már a kisiskolások egy részét is – hangzott el a későbbiekben. A létszámapadás maga után vonta a pedagógusállások számának a csökkenését, a reál tantárgyakat oktató tanárokból mégis nehéz az utánpótlást biztosítani. A statisztikákból kiderült, hogy Maros megyével ellentétben a két székely megyében népszerűbb a szakoktatás, Hargita megyében 19 szakképző osztály működik, Kovászna élen jár a szakiskolák számát illetően, Hargita megyében négy szakon folyik duális szakképzés. Megyénkben 27.800 diák tanul magyar nyelven 87 iskolában. Illés Ildikó sikerként kényvelte el a katolikus iskola újraalapítását. Beszámolójából kiderült, hogy a meghirdetett magyar kilencedik osztályok az iskolaelhagyás miatt, ami az V–VIII. osztályosok 12 százalékát képező roma diákokra jellemző, nem telnek meg. A legnagyobb dilemma mindhárom megyében, hogy faluhelyen tartsák-e meg a foghíjas osztályokat, vagy a gyermekeket szállítsák a központi iskolákba, ahol a főtanfelügyelők szerint magasabb színvonalú oktatást tudnak biztosítani. Végül elhangzott, hogy minden helység esetét külön kell megvitatni. 


Felzárkóztatás a szakoktatásban

Az erdélyi magyar szakoktatás problématérképével jelentkezett dr. Pletl Rita, az EMTE professzora, aki beszámolt a szakképzés országos helyzetét felmérő kutatás eredményeiről. Bár a tömbmagyarságban sokkal jobb a helyzet, és ahol az egyházak felvállalták a szakoktatás ügyét is, egyre sikeresebb ez a képzési forma (Kolozsvár, Szatmár), máshol gond van a kiépítettséggel, így Maros megyében is, ahol nem éltek a felkínált lehetőséggel. A szórványban pedig még rosszabb a helyzet. A magyar anyanyelvű diákok szívesen választják a magyar nyelvű szakképzésben való részvételt, ezért akár a kedvelt szakról is lemondanak. Másrészt vannak szakok, ahol túlzott a kínálat, de az igazán „pénzes szakmákat” jobbára csak az állam nyelvén lehet tanulni. Ahhoz, hogy a magyar és a román szakterminológiát is elsajátítsák a diákok, korszerű kerettantervek, magyarul és románul jól tudó mérnök tanárok és mesterek, tankönyvek és munkafüzetek szükségesek, valamint a szakoktatásba besorolt gyengébb teljesítményű diákok felzárkóztatására vonatkozó program is. A felmérés szerint ezek a diákok szövegértésre a 3,65-os átlagot kapták, ami az önálló tanulásra való képesség hiányát jelenti. A szakiskolai tanárok, jobbára mérnökök közül sokan román nyelven végezték tanulmányaikat, és azt szeretnék, ha a Sapientia EMTE műszaki kara felvállalná a magyar nyelvű továbbképzésüket, a tananyag összeállításában való segítséget – hangzott el többek között Pletl Rita professzor előadásában. 


Tantervek, tankönyvek – hiányzik a szakszerűség és a folytonosság

A magyar tankönyvek problematikájáról szóló problémafelmérést Andrási Benedek, a Magyar Unitárius Egyház oktatási előadó tanácsosa vezette, aki személyes példával jelezte, hogy hatodik osztályos fia a múlt tanévet egy tankönyvvel kezdte, jelenleg 9,5 kilót cipel. Hogy hetedikben lesz-e tankönyve, erről dr. Fóris-Ferenczi Ritát kérdezte. 

A BBTE docense elmondta, hogy a tantervek kidolgozása intézményes keretben megbízott szakemberek stratégiailag átgondolt, hosszú távú, folyamatos munkája kellene legyen, nem jelentkezéses alapon létrejött ideiglenes bizottságokat kellene megbízni ezzel a feladattal. Az értékelési rendszer újragondolását, nyomon követését is intézményes keretben dolgozó szakértőkre kellene bízni, akik elvégzik a szükséges méréseket és javításokat, ha szükségesnek látják. Az érettségi és a záróvizsga megszervezése nem működhet a jelenlegi formában, miszerint tíz tételt kérnek minden tanfelügyelőségtől, és abból válasz-tanak.

A tankönyvkiadás folyton változó előírásairól, legutóbbi három korszakáról és a pedagógusszövetség ahhoz kapcsolódó véleményezéséről dr. Köllő Zsófia, az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács ügyvezetője számolt be. Privatizálták, majd államosították a Tankönyvkiadót, de miután a gyorstalpalás miatt egyik botrány a másikat érte a hibás könyvek miatt, a tisztségben levő miniszter asszony újra privatizálja ezt a területet. Bár nagyon rövid volt az idő, a pedagógusok szövetsége módosító indítványt nyújtott be a közvitára bocsátott törvénytervezet vonatkozó részeihez, mégis diszkriminatív intézkedések egész sora maradt benne: így például a helységnevek után fel kell tüntetni a román megnevezést is, és a románból magyarra lefordított tankönyvek elbírálását nem lehet megfellebbezni, a fordítónak nincs joga kijavítani a hibákat. Úgy tűnik, hogy a kisebbségi tankönyvek kiadására a Tankönyvkiadó szakosodott, mivel a kevés példányszám miatt nem jó üzlet a magánkiadók számára. 

Dr. Kádár Edit, a BBTE docense a magyar nyelv és irodalom oktatása kapcsán elmondta, hogy a kompetenciaalapú tantervek a szövegértési, szövegalkotási képességek fejlesztését, az idegen nyelv oktatásának megkönnyítését ígérik, ha ezt kompetens tanárok végzik. Hogy mit és hogyan kell „lefordítani” a tudományból, és milyen formában kommunikálni, hogy megfeleljen a gyermekek élettani sajátosságainak, és nemcsak az egyszerű memorizálást, hanem a tudásépítést is szolgálja, az külön szakmát jelent. Ennek ellenére ma bárki írhat tankönyvet, és bírálhat is, ha első fokozattal rendelkezik. Így kerülhetnek fel a minisztérium honlapjára olyan kész tankönyvek, amelyek nemcsak a tantervnek, de nyelvileg sem felelnek meg egy iskolai tankönyv általános követelményeinek.

A közoktatásban VI. osztályig vannak tankönyvek, de a VII.-es könyvek valószínűleg nem jelennek meg, mert a Tankönyvkiadó nem értesítette a magyar diszciplína képviselőit, és a szakoktatásban sem lesz egyetlen magyar nyelvű tankönyv sem, amit a minisztérium jóváhagyott volna, fizika könyvet pedig nem írt senki – mondta Andrási Benedek.


Túlterhelt diákok, visszás helyzetek

A hozzászólások során Csíky Csengele, a Magyar Szülői Szövetség elnöke foglalta össze a szülők sérelmeit. Kimerült, fáradt gyermekek érnek haza az iskolából, ennek ellenére magánórák sokaságát kell fizetni, hogy normális vizsgaeredményt érjenek el. Kérése az volt, hogy szakmai hozzáértéssel, a számok ismeretében a megoldáson gondolkozzanak, és a tényszerű dolgokat jövőképpé varázsolják, majd a szülői közösség támogatását ígérte. 

Eljött annak az ideje, hogy egy csoport kézbe vegye a magyar oktatás ügyét, profi módon, főmunkaidőben, olyan tagokkal, akik tisztában vannak a rendszer visszásságaival, a rendszer adta kiskapukkal és lehetőségekkel, és adott esetben perelnek vagy egyeztetnek, javasolnak, igazi háttérmunkát végeznek jogi és pénzügyi következményekkel, hogy a fejünk feletti hátrányos döntéseket kivédjük – szólt hozzá Mihály István tanár. Tőkés András tanár véleménye szerint egy stratégia nélküli, összezavarodott társadalomban élünk, ez képeződik le az oktatási rendszerben is. Olyan visszás helyzetek alakulnak ki, hogy elvárjuk, hogy a postás, az órás, a sofőr integrálni tudjon, ami abszurditás. Elképesztő követelésekkel állunk elő, a sikertelenségek lavináját indítjuk meg, a diákok nem szeretnek iskolába járni. Az oktatás nem alakul a megváltozott társadalomhoz, nagy működési zavarok vannak a központosított rendszerben, a helyi igényeket nem lehet követni – mondta, és azt hangoztatatta, hogy a politika vonuljon ki az oktatásból, a tanfelügyelőségekből, majd megoldásokat is javasolt néhány égető problémára.

Fotó: Bodolai Gyöngyi




Kapcsolódó cikkek:

Kelemen Hunor: ha az RMDSZ nincs ott az Európai Parlamentben

2019-05-21 15:31:46 // -

akkor senki nem fogja közösségünk ügyét képviselni!