A fővárosi Colectiv klubban történt tűzeset áldozatainak gyógykezelése az egészségügyi rendszer újabb gyengeségére világított rá.
A fővárosi Colectiv klubban történt tűzeset áldozatainak gyógykezelése az egészségügyi rendszer újabb gyengeségére világított rá. A súlyos égési sérülésekkel benn fekvő páciensek egy része a kórházon belül szerzett (nozokomiális) fertőzések miatt is gyógyszeres kezelésre szorult. Ez a tény arra késztette a szaktárcát, hogy jelentést kérjen az Országos Közegészségügyi Intézettől, illetve a Bukaresti Közegészségügyi Igazgatóságtól a nozokomiális fertőzések előfordulására, kezelésére, megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozóan.
Mint utólag kiderült, a Colectiv klub áldozatainak sérüléseit ellátó 11 sürgősségi kórház közül csupán hatban sikerült az intenzív terápiás osztályokon elkülöníteni a pácienseket. A mikrobiológiai kórismézés napi 24 órában csupán nyolc kórházban végezhető el, négy kórház nem rendelkezik saját laboratóriummal, e szolgáltatást ugyanis a menedzsment kiszervezte. Az ellenőrzés során megállapították, hogy gondok vannak a baktériumrezisztencia kimutatására, elemzésére vonatkozó eljárások betartásával, hiány van a kórházon belüli fertőzések megelőzéséhez szükséges járványügyi, mikrobiológus szakemberekből, és ami a legsúlyosabb: nincsen egy egységes, protokollumok alapján történő eljárásmód, ami a szűrési programokat, a betegek elkülönítését, a kórházon belüli fertőtlenítést illeti. A szakminisztérium a múlt év végén kiadott közleményében elismeri, hogy számos protokollt dolgoztak ki a fenti tevékenységeket illetően, ezeket azonban a szakszemélyzet esetenként nem ismeri, vagy éppenséggel nem tartja be. Ezért a jövőben nagyobb figyelmet szánnak a multirezisztens kórokozók elleni antibiotikum-terápiában, antibiotikum-fogyasztásban, a kórházon belüli fertőzések azonosításában jártas szakszemélyzet képzésére, illetve az anyagi források biztosítására a megelőzés érdekében.
A szaktárca, úgy tűnik, komolyan veszi az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait, amelyek célja a nozokomiális fertőzések számának csökkentése és e betegségek megelőzése. A világszervezet rávilágít, hogy a kórházon belüli fertőzések főként a szegény országokban okoznak halált, 100 sebészeti beavatkozás nyomán akár 25 beteg is megbetegedhet, míg a gazdag országokban általában három páciens fertőződik meg. Az intenzív terápiás kórházi részlegeken a betegek mintegy fele nozokomiális fertőzést kap, kezelésük hosszan tartó, költséges és akár maradandó egészségkárosodással jár.
Az Egészségügyi Minisztérium, úgy tűnik, preventív szemlélettel közelít a kérdéshez, rövid, közép- és hosszú távú akcióterv készítését rendelte el a nozokomiális fertőzések megelőzésére, kezelésére és az antibiotikum-fogyasztás korlátozására, különös hangsúlyt fektetve a kézhigiéniás protokollok betartására. Ha valóban komolyan veszik a kérdést, talán eljutunk oda, hogy a kórházi fertőzések valós száma közelítsen a jelentett esetszámhoz, hogy ne kozmetikázott jelentéseket továbbítsanak a kórházak, hogy tudatosodjon a kórházi vezetőkben: a nozokomiális fertőzések megelőzése még mindig gazdaságosabb, mint a fertőzések nyomán kialakuló súlyos szövődmények kezelése. Ez esetben reális esély van arra, hogy kevesebben haljanak meg kórházi fertőzés nyomán.
