Pozitív teszt, negatív következmények?
Mit jelent valójában a pszichoaktív befolyásoltság a román jogban 2025-ben?
Az utóbbi években a romániai közbeszéd egyik legvitatottabb kérdésévé vált az alkoholos, illetve drogos befolyásoltság alatti járművezetés. Ennek oka, hogy Románia rendre sereghajtónak számít az Európai Unió erre vonatkozó statisztikáiban. A téma kiemelt figyelmet kapott a 2023. augusztus 19-én történt tragikus balesetet követően, amikor a Konstanca megyei 2 Mai településen Vlad Pascu – többféle kábítószer, köztük kokain és amfetamin hatása alatt – sportautójával elgázolt egy gyalogoscsoportot. A baleset két fiatal életét követelte, három másik személy pedig súlyosan megsérült.
A közvéleményt különösen felháborította, hogy Pascut néhány órával a tragédia előtt kétszer is megállította a rendőrség, ám mindkét alkalommal szankciók nélkül továbbengedték. Tették ezt annak ellenére, hogy az általa vezetett jármű nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, ráadásul az autó utasterében nyugtató hatású készítményeket is találtak. A rendőrség utólagos közleménye szerint abban az időszakban a román tengerpart térségében csupán egyetlen drogteszt állt rendelkezésre, mégpedig a mangaliai rendőrségen, ám annak használatára jogosult, egyetlen szakértői végzettséggel rendelkező rendőrtiszt épp szabadságon volt.
A tragédia után jogszabályi reformok sora indult el. Egyik legfontosabb változásként azóta nem alkalmazható a büntetés-végrehajtás felügyelet melletti felfüggesztése olyan elkövető esetében, aki alkohol vagy pszichoaktív szerek hatása alatt okoz halálos kimenetelű közlekedési balesetet.
A jogalkotási szándékok ellenére a vonatkozó rendelkezések megfogalmazása sok esetben félreérthető volt, ezért 2025. január 27-én a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék a jogegység biztosítása érdekében kimondta: a pszichoaktív szerek hatása alatti járművezetés bűncselekménye csak akkor állapítható meg, ha szakértői vélemény egyértelműen igazolja, hogy a szer befolyásolta a sofőr vezetési képességét. A döntés indoklása szerint önmagában az a tény, hogy valakinek a szervezetében pszichoaktív szert mutatnak ki, még nem elegendő annak bizonyítására, hogy az illető a szer hatása alatt állt. Innentől kezdve két feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie: (1) a pszichoaktív szer szervezetben való jelenlétét kell igazolni, és (2) szakértői véleménnyel bizonyítani kell, hogy az adott szer valóban befolyásolta a gépjárművezetési képességet.
A döntés kedvező fordulatot hozott azok számára, akik például altatót, ADHD-ra felírt gyógyszereket szednek, vagy altatásos orvosi beavatkozáson estek át. Egy másik, a döntés által kedvezményezett, érintett csoportot alkotnak azok, akik külföldön – például Hollandiában vagy Spanyolországban – legálisan fogyasztottak bizonyos, Romániában tiltott szereket, majd napokkal később pozitív drogtesztet produkáltak itthon, annak ellenére, hogy a szer hatása már nem állt fenn.
A döntés nyomán gyorsan reagált a politikai vezetés is. Már annak elfogadásának másnapján Alex Florența legfőbb ügyész és több PNL-s, illetve PSD-s törvényhozó törvénymódosítást kezdeményezett. Az első házként eljáró Szenátus által áprilisban már elfogadott javaslat értelmében ezentúl elegendő lenne a bűncselekmény megállapításához, ha a sofőr vérében kimutatható egy pszichoaktív szer – függetlenül attól, hogy az valóban befolyásolta-e a vezetési képességét. A büntetési tétel is emelkedne: a tervezet 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná az elkövetőket.
Florența szerint nem lehet tovább halogatni a törvény szigorítását, ugyanis a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék döntését követően tömegesen indultak szakértői vizsgálatok, amelyek túlterhelhetik az igazságszolgáltatást – ezek ugyanis gyakran 1–2 évig is elhúzódhatnak. Ez idő alatt pedig a gyanúsítottak az ártatlanság vélelmére hivatkozva és az eljárás felfüggesztő hatályával élve továbbra is vezethetnek.
Ezzel szemben egyes jogászok és szakértők úgy vélik, hogy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék döntése épphogy tehermentesíti az ügyészségeket és bíróságokat, hiszen az olyan esetek, amelyek nem érintik a vezetési képességet – például nyugtatók vagy kisebb dózisú gyógyszerek fogyasztása – gyorsabban lezárhatók, így az igazságszolgáltatás jobban fókuszálhat a komolyabb, nagy mennyiségű szerhasználattal járó ügyekre.
Az Országos Törvényszéki Orvostani Intézet (INML) visszautasította az időhúzás vádját, állításuk szerint ugyanis a vizsgálatok rendszerint néhány nap alatt lezajlanak. A Román Rendőrség pedig jelezte: a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék döntése nem változtatja meg a terepen alkalmazott rendőrségi gyakorlatot.
Ezt megerősíti egy 2024 júliusában elfogadott sürgősségi kormányrendelet is, amely szerint azoknak a sofőröknek, akik pozitív gyorstesztet produkálnak, vagy megtagadják a helyszíni teszt elvégzését, kötelezően alá kell vetniük magukat a Törvényszéki Orvostani Intézet által végzett vérvizsgálatnak. Amennyiben a vérvizsgálat negatív eredménye 72 órán belül nem érkezik meg, a korábban visszavont vezetői engedélyt automatikusan visszakapják. Korábban a jogszabály lehetővé tette, hogy az eredmény megérkezéséig az érintett jogosítványát visszatartsák, még akkor is, ha az akár hónapokat késett.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a helyszíni drogtesztek megbízhatósága erősen kérdéses: míg 2023-ban az elvégzett pozitív gyorstesztek 62%-át erősítették meg a laboratóriumi vérvizsgálatok, addig 2024 júliusa és 2025 áprilisa között ez az arány 43%-ra csökkent.
A társadalmi nyomás hatására a törvénytervezetbe bekerült egy büntethetőséget kizáró ok is, ennek értelmében az érintett személy nem büntethető, ha a szervezetében kimutatott pszichoaktív szer hatása egy előzetesen orvosi céllal felírt gyógyszernek tudható be, és az illető azt az előírt dózisban, valamint az indikáció szerint alkalmazta. Ez azonban nem mentesít, ha a gyógyszerhez mellékelt tájékoztató kifejezetten tiltja, vagy nem javasolja a szer hatása alatti járművezetést.
Fontos tudni, hogy a törvény értelmében bűncselekménynek minősül a vérvizsgálat elvégzésének megtagadása, valamint az is, ha valaki vezetői engedélyhez kötött járművet ad olyan személy használatába, akiről tudja, hogy alkohol vagy pszichoaktív szer befolyása alatt áll.
Bartha Dániel egyetemi hallgató, BBTE – Jogi Kar
