Poszt-Covid-szindrómák
Megtalálni az egyensúlyt
A Covid–19 maradandó károsodással járó szövődményeket okozhat, ha a beteg nem részesül a szükséges orvosi kezelésben, de ennek ellenére is előfordulhatnak. Az érintett szervek a tüdő, a szív, az agy, de az idegrendszert, az emésztőrendszert, a végtagokat is érinthetik a poszt-Covid-szindrómák. Hogy mennyi marad fenn, és hogyan lehet kezelni ezeket a Covid–19 után kialakuló tüneteket, egyelőre még csak kutatják.
A Magyar Tudományos Akadémia székházának dísztermében A poszt-Covid-szindróma aktuális kérdései címmel erről a témáról szerveztek november 16-án tanácskozást, amelyen neves orvosprofesszorok számoltak be a szakterületükön tapasztalt jelenségekről.
Prof. dr. Janszky József, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, a Neurológiai Klinika vezetője a Covid-megbetegedések idegrendszeri és pszichológiai következményeit ismertette.
Az akut szakaszban a betegségnek vannak idegrendszeri tünetei, de a specifikus szervi idegrendszeri betegségek viszonylag ritkák. Az akut neurológiai tünetek, mint a fejfájás, szédülés, tudatzavar, epilepsziás rohamok pedig egyéb súlyos betegség tünetei lehetnek. A Covid után viszont megnövekedik a stroke rizikója a fiatalabb korosztály körében. Magasabb a Guillain–Barré-szindróma előfordulása, ami a perifériás idegeket érintheti, de gyógyítható. Egy másik kórkép az akut disszeminált encephalomyelitis (ADEM), amely gyermekkori betegség, de felnőtteknél, az 50 éves korosztály tagjainál jelent meg a Covid után.
Miért vannak egy felső légúti betegségnek (amely heveny formájában ritkán okoz idegrendszeri problémákat) hosszú távú neurológiai tünetei? – tette fel a kérdést az előadó. Majd a leggyakoribb tünet, a krónikus fáradtság szindróma bemutatásával folytatta, amely a 16-30 éves korosztályt érinti. A sokszor munkaképtelenséghez vezető állapot hónapokig fennmaradhat. Fáradtságérzet, izom-, csont-, ízületi fájdalom, a memória, a figyelem koncentrációs zavarai, az úgynevezett agyköd jellemezheti, valamint a fizikai megerőltetés utáni gyengeség. A krónikus fáradtságnak nincs laboratóriumi diagnózisa, egyértelmű gyógymódja. Egyes vélemények szerint a viselkedés- és edzésterápia jelentősen javítja a tüneteket, mások tagadják, hogy használna.
A betegségből gyógyultaknál az agyi MRI-felvétel szerint az orbito-frontális réteg (OFC), amely harmadlagos szagló- és másodlagos ízérzőközpont, vékonyabb lett. Itt dől el egy ingerről, hogy jó vagy rossz, így a rövid távú memória része és a fájdalomfeldolgozás központja.
Ezzel erősen összekapcsolt az amigdala, ami a szagló- és ízlelőrendszer része, és az OFC-vel szoros kapcsolatban áll, a hosszú távú memória érzelmi töltete itt alakul ki, és a fájdalomfeldolgozás egyik központja. Ennek a tömege is kisebb lesz, de nem visszafordíthatatlan károsodásról van szó. Az előadó szerint a krónikus fáradtság szindróma érintettjeit komplex intézményi rehabilitációval kellene kezelni.
Szombaton alkalmunk volt megkérdezni a Covid-betegek gyógyítása terén a leginkább elismert egységek közé tartozó segesvári kórház igazgatóját, dr. Tanászi Saroltát, hogy milyen a helyzet az általa vezetett intézményben.
Amint elmondta, a negyedik hullám nagyon megviselte a betegeket, az orvosokat és a kórházi személyzetet is. A betegszám megnőtt, ezért a kezdeti húsz ágyat bővíteni kellett, és negyedik hullámban már száz ágyon ápolták a beutaltakat, jobbára fiatal felnőtteket, akik közül egyesek 60 százalékos szaturációval (vér-oxigénszint) érkeztek a kórházba, és nehéz volt őket helyrehozni.
– Olyan súlyos ez a hullám, hogy az intenzív terápiára kerülőknek csak a kis százaléka távozott gyógyultan. Remélhetőleg a delta variánst átvészeljük, és a következő hullámig hátha pihenhetünk, ugyanis a kollégák nagyon kifáradtak, nagyon megviselte őket a járvány.
Jelenleg látjuk, hogy a betegszám csökken, és reméljük, hogy továbbra is hasonló tendenciát mutat. Egyre több viszont a poszt-Covid-szindrómás beteg, akiknél szervkárosodás történhet. Bár az ötödik hullámot emlegetik, remélem, lesz időnk megpihenni.
– Milyen tünetekre panaszkodnak a poszt-Covid vagy újabban long-Covid-szindrómás páciensek?
– A Covidon átesett személyként magamon is tapasztalom némelyiket a tünetek közül. Szédülési rohamok, fáradékonyság, memóriazavarok, légzési nehézségek is még sokáig fennmaradhatnak, és maradnak pszichés tünetek is, mint a depresszió, az újrafertőződéstől, a haláltól való félelem. Vannak betegek, akik szédülésre, ájulási tünetekre, zsibbadásra panaszkodnak, és időnként visszaállnak a hűlési tünetek is, amiről sok beteg azt hiszi, hogy újra fertőzött lett. Ezek súlyosbítják a pszichés tüneteket, a félelemérzetet, így a pszichológusra, pszichiáteri kezelésre szoruló betegek száma is megnövekedett.
– Orvosként látja-e a kiutat, a teljes gyógyulás lehetőségét?
– Idővel türelemmel meg kell találni az egyensúlyt, ami tapasztalataink szerint nagyon felborul a koronavírus-fertőzésen átesett betegekben.
