Popkritika a decemberi Korunkban

Bár a televízió kétségtelenül jelen van még a kamaszok, a felnövekvő generációk életében, trendalakító, mentalitásképző szerepe lényegesen csökkent az utóbbi években az új típusú médiumokéhoz képest. Szükséges megvizsgálni azokat a csatornákat, a szocializációnak azokat a formáit, amelyek a jelen fiataljait a popkultúrán keresztül beavatják a társadalom értékrendjeibe.

Bár a televízió kétségtelenül jelen van még a kamaszok, a felnövekvő generációk életében, trendalakító, mentalitásképző szerepe lényegesen csökkent az utóbbi években az új típusú médiumokéhoz képest. Szükséges megvizsgálni azokat a csatornákat, a szocializációnak azokat a formáit, amelyek a jelen fiataljait a popkultúrán keresztül beavatják a társadalom értékrendjeibe. Virtuális térben zajló számítógépes játékok, fájl- és videomegosztók, közösségi portálok: főként ezeket a helyszíneket elemzik a lapszám írásai. A sokszínű – és egyúttal színes borítóképpel megjelenő – válogatás szövegei emellett kitérnek a nőiség reprezentációjára a szocialista közelmúlt és a jelen tömegkultúrájában, a családi filmezésre és a kortárs mozifilmhősök hasadtságának elemzésére, valamint számos olyan jelenségre, amiért a popkultúrát szeretni vagy éppen gyűlölni lehet, ám ettől függetlenül a mindennapokban folyamatosan releváns, és így a tudományos elemzés értelmező, illetve kritikai hozzáállása sem kerülheti meg. A tartalomból: Hidasi Judit: Virtuális világteremtés Japánban; Boncz István: Az internetfüggőség pszichiátriája; Péter Árpád: Egyedül a gép előtt, milliók a gépben. Mindennapi videojátékaink; Ritter György: Hőshasadás. A hasadt én néhány filmes színtere; Blos-Jáni Melinda: A családi filmezés genealógiája; Adorjáni Panna: A nőiség performálása. Női personák a popzeneiparban; Tamás Pál: Új kultúrharc: posztkommunizmus és posztszekularizmus; Zakariás István és Korpa Tamás versei. A lapszámot Bíró Zsuzsanna festményei illusztrálják.