Pontosította a hivatali visszaélés meghatározását az alkotmánybíróság

Jogértelmező határozattal pontosította a hivatali visszaélés meghatározását az alkotmánybíróság szerdán, részben helyt adva azoknak az óvásoknak, amelyeket több bűnvádi eljárás terheltje terjesztett be a büntetőtörvénykönyv (Btk.) erre vonatkozó, szerintük pontatlan cikkelye ellen.

A hivatali visszaélés meghatározása ellen többek között a több ügyben is vádlottként szereplő Alina Bica, a szervezett bűnözés és korrupció elleni vádhatóság (DIICOT) volt főügyésze emelt alkotmányos kifogást, aki annak idején maga is szerepet vállalt a hatályos Btk. kidolgozásában.

A román jog kettőtől hét évig terjedő börtönnel bünteti azt a hivatalos személyt, aki hivatali kötelességét helytelenül vagy egyáltalán nem teljesítve jogtalan hátrányt okoz valamely jogi vagy magánszemélynek.

A taláros testület szerint ez a cikkely csak akkor alkotmányos, ha a bíróságok a „helytelenül” kifejezést úgy értelmezik: „tör-vénysértő módon”.

Az utóbbi hetekben éles vita alakult ki a médiában a korrupcióellenes harc hívei és a különböző pártállású politikusok között arról, hogy a hivatali visszaélés esetleges törlése a Btk-ból milyen következményekkel járhat. Ha a cikkely nem maradt volna hatályban, a korrupcióellenes ügyészségnek (DNA) több száz ember esetében kellett volna ejtenie a vádat, köztük például Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettes vagy Elena Udrea volt turisztikai miniszter esetében.

A hivatali visszaélés a korrupciós ügyek csaknem felénél, több mint háromezer aktában szerepel a vádpontok között. A DNA szerint a hivatali visszaéléssel tavaly bíróság elé állított vádlottak több mint 600 millió euró kárt okoztak, aminek „búcsút mondhat az állam”, ha megszünteti a hivatali visszaélés büntethetőségét. Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyész azt mondta: a hivatali visszaélés a legelterjedtebb megoldás a csúszópénzek szerződésekkel való álcázására.

A politikusok – köztük Traian Băsescu volt államfő, vagy Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök – azt állították, hogy az utóbbi időben maga a DNA követett el visszaélést, rosszhiszeműen alkalmazva a pontatlan törvényszöveget, amelynek alapján szerintük bármely közhivatalnok börtönbe juttatható. Azt állították: nem a hivatali visszaélés büntethetőségét akarják megszüntetni, hanem olyan pontosítást szorgalmaznak, miszerint a hivatalnoki kötelességszegés csak szándékos károkozás esetén minősülne bűncselekménynek. Egy utólagos normakontrollon elbukott törvénycikkely módosítására elvileg 45 napja van a – jelenleg nyári vakációra készülő – parlamentnek.