Politikai csaták helyett valós megoldások kellenek az oktatási rendszerben

Tartózkodott az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párt által a tanügyminiszter ellen benyújtott egyszerű indítvány végszavazásán, amelyre szerdán került sor a képviselőház plénumában. 

„Egy olyan egyszerű indítvány, amelyet a tanügyminiszter kinevezése utáni első hónapban nyújtanak be, csak politikai célzattal születhet, nem azért, hogy jobbá tegye az oktatási rendszert. Az oktatási rendszer évek óta hiányosságokkal küszködik, a felmerülő gondok nem újszerűek. Az alig egy hónappal ezelőtt kinevezett tanügyminiszteren csak populista szándékkal lehet számonkérni mások tetteit vagy mulasztásait, hiszen még nem volt ideje sem javítani, sem rontani ezen a helyzeten. Mindenkit saját teljesítménye alapján kell megítélni. Azt szeretnénk, ha valós párbeszéd mentén dolgoznánk, úgy, ahogyan tudtunk haladni az angol nyelvű tantárgyverseny vagy akár a tankönyvek kérdésében. Csak úgy lehet az oktatási rendszert jobbá tenni, ha listázzuk a problémákat, és konkrét megoldásokat javasolunk – ehhez keresünk partnereket. A PNL által benyújtott egyszerű indítvány újabb példája annak, hogy az ellenzéki szerepkört inkább politikai csatározásokkal töltik fel a konstruktív párbeszéd helyett. Az RMDSZ a megoldásokat keresi, ezekhez akar partnereket találni, és nem kíván részt venni a politikai sárdobálásban” – fogalmazott Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese azt követően, hogy az alsóház plénuma a liberálisok által február 28-án, a tanügyminiszter ellen benyújtott egyszerű indítványról szavazott.

„Nem lehet és nem is szabad letagadni azt, hogy az oktatási rendszerben gondok vannak, és ezek többsége az alulfinanszírozásból adódik” – mutatott rá Szabó. A problémákat sorolva kiemelte, javítani kell a fejkvótarendszeren, hiszen jelen pillanatban több olyan nagy presztízsű intézmény működése sem finanszírozott teljes mértékben, mint egy-egy megyeszékhelyi, nagy létszámú osztályokat tömörítő iskola. Szabó Ödön példaként a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnáziumot említette, ahol több mint ezer diák tanul, és az osztályok többsége maximális létszámmal rendelkezik – ennek ellenére a normatíva csak 80-90 százalékban fedezi az intézmény költségeit. „Ez azt jelenti, hogy a normatív finanszírozással van gond. A rendszer nem veszi figyelembe azt sem, hogy például az ilyen iskolákban a pedagógusok nagy része nem kezdő – többségük első fokozattal rendelkezik –, és az intézmény még bentlakást is működtet, amely ugyanúgy nem részesül megfelelő támogatásban. Kell egy higgadt politikai döntés arról, hogy mit kezdünk a fejkvótarendszerrel: árnyaljuk a jelenlegi szabályozást, vagy egyszerűen eltöröljük?  Meg kell találni a módját annak, hogy az állam igazán hatékonyan támogathassa az oktatási rendszert”.

A Bihar megyei szakpolitikus szerint a kisebbségi oktatás osztálylétszáma körül felmerülő problémákra is megoldást kell találni. „Nem lehet elvárni, hogy olyan térségekben, ahol egy közösség számbeli kisebbségben él, ugyanolyan létszámmal működtesse oktatási hálózatát, mint a tömbben élők. Ez nem nemzetiségi kérdés, hisz van román és magyar tömb is, mint ahogy értelemszerűen van román és magyar vagy kisebbségi hálózat is.”

„Nem győzzük hangsúlyozni, hogy alkalmazni kell az oktatási törvényt, hiszen vannak olyan kitételei a 2011-ben elfogadott jogszabálynak, amelyek nem valósultak meg: 2018-ban még mindig nem működik a kisebbségi továbbképző központ, annak ellenére, hogy már három éve pénzt különítünk el az állami költségvetésből ennek létrehozására. Prioritásként kell kezelnünk, nem szabad hagynunk, hogy politikai csatározások áldozatává váljon az oktatási rendszer” – zárta hozzászólását Szabó Ödön. (közlemény)