Politika – Feddhetetlenségi Ügynökség – összeférhetetlenség – érdekellentét (IV.)

Az előző részben a köztisztviselők érdekellentétéről beszéltünk (conflict de interese), amely akkor áll fenn, amikor egy közméltóság a közméltósági jogosítványok gyakorlásában olyan döntést hoz, vagy részt vesz egy olyan döntés meghozatalában, amelyben személyesen érdekelt. A döntést meghozhatja az illető köztisztviselő is, de az is elég, ha részt vesz a döntési folyamatban. A személyes érdek akkor is fennáll, ha az illető közméltóság vagy hozzá közel álló személy (pl. rokon) érdekelt az ügyben.

Jelen anyagban az összeférhetetlenségről fogunk beszélni, amely nem azonos az érdekellentéttel. A kettő között a legegyszerűbben úgy lehet különbséget tenni, hogy amíg az érdekellentét a köztisztviselő cselekedeteire vonatkozik (saját érdekében cselekszik a közügyek és közpénzek rovására), addig az összeférhetetlenség a köztisztviselő személyére vonatkozik (olyan helyzetbe kerül, egymásra halmozva hivatalos funkciókat, amelyeket a törvény tilt). Ezeket a helyzeteket a törvény azért tiltja, mert vélelmezhető, hogy a köztisztviselő ezekben nem fog objektíven, a köz érdekében cselekedni. Tehát az összeférhetetlenséget csakis törvény írhatja elő.

A gyakorlatban azonban sokszor maguk a törvények is ellentmondásosak, ameddig egyik törvény például kötelez egy köztisztviselőt egy bizonyos funkció betöltésére, addig egy másik bünteti a halmozást. A legjobb példa erre a helyi közigazgatási törvény azon rendelkezése, amely értelmében a közigazgatási egységeket a polgármesternek vagy a helyi tanácsosoknak kell képviselni azon helyi vagy regionális társaságokban, amely-ekben az illető egység tulajdonos/részvényes. Ugyanakkor ez a rendelkezés ellentétes azzal az előírással, amelyet a köztisztségek gyakorlásának átláthatóságát szabályozó törvény tartalmaz, és amely ezt a funkcióhalmozást tiltja, vagyis a polgármester/helyi tanácsos és a helyi/regionális vállalatvezető tanácsában betöltött képviselői szerep halmozását. Ezzel a rendelkezéssel róka fogta csuka helyzet áll elő, hiszen ha az illető köztisztviselő nem képviselte a közigazgatási egység érdekeit a tulajdonolt vállalatokban, akkor hivatali visszaélést vagy hanyagságot követett el, ha pedig eleget tett ennek a kötelezettségének, akkor összeférhetetlenség állt elő. 

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan több csoportban rendelkeznek a vonatkozó jogszabályok.

A parlamenti képviselői és szenátori minőség összeférhetetlen más közhatalom gyakorlását igénylő funkcióval (prefektus, állami vállalat igazgatója, polgármester stb.), kivéve a kormányban való tagsággal. Például Gabriel Oprea ezért lehetett egyszerre belügyminiszter és szenátor is. A parlamenti képviselők és szenátorok ugyanakkor nem lehetnek kereskedelmi társaságok vezetői (tulajdonosai lehetnek), az államot nem képviselhetik ezekben a társaságokban, de még engedélyezett tevékenységű magánszemélyek (persoană fizică autorizată) sem lehetnek. 

Ugyanakkor a parlament tagjai folytathatnak oktatási tevékenységet, valamint az ügyvédi hivatást is gyakorolhatják, itt viszont már léteznek korlátozások, például bizonyos bűncselekmények esetén nem biztosíthat jogi képviseletet, illetve állami polgári perekben sem vehet részt mint ügyvéd, kivéve amennyiben negyedfokig terjedő rokonának biztosít jogi képviseletet. A megjelent összeférhetetlenségi helyzetről a parlament megfelelő házát 15 napon belül értesíteni kell, majd 30 napon belül választani az illető személynek a halmozott funkciók közül.

A kormány tagjaival kapcsolatosan ugyancsak széles körű összeférhetetlenségi tiltások léteznek. Ennek értelmében a kormány tagjai nem gyakorolhatnak más közhatalmi funkciót, kivéve a parlamenti képviselői vagy szenátori megbízatást, nem lehetnek gazdasági társaságok vezetői, nem képviselhetik az államot gazdasági társaságokban, nem lehetnek engedélyezett gazdasági tevékenységet folytató személyek, viszont folytathatnak oktatói tevékenységet.

A polgármesterekkel kapcsolatosan a törvény előírja, hogy azok nem lehetnek egyidejűleg helyi tanácsosok, megyei tanácsosok, prefektusok vagy alprefektusok, köz- tisztviselők vagy alkalmazottak, kereskedelmi társaságok vezetői, sem engedélyezett kereskedelmi tevékenységet folytató személy, más, a közhatalmat gyakorló megbízatás gyakorlói, viszont folytathatnak oktatási tevékenységet vagy nonprofit szervezetben vállalhatnak tisztséget. Ugyanakkor a helyi vagy megyei tanács által létrehozott kereskedelmi társaságban nem lehetnek számottevő befolyással rendelkező tulajdonosok (minimum 10% tulajdonosi vagy szavazattal rendelkező tulajdonos). A polgármester természetesen nem lehet parlamenti képviselő vagy szenátor, miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár vagy hasonló más funkció birtokosa. A tiltások nagyrészt érvényesek az alpolgármesterek, megyei tanácselnökök és azok helyettesei, a megyei és helyi tanácsosok, valamint a prefektusok esetében is.

A következő és egyben utolsó részben a köztisztviselők (funcţionari publici) összeférhetetlenségi eseteiről, valamint az érdekellentét és összeférhetetlenség esetén alkalmazandó szankciókról és következményekről fogunk beszélni. 

(Folytatjuk)

Gogolák H. Csongor ügyvéd

office@gogolak.ro