A polgári peres eljárásról – a keresetlevél (II. rész)
A polgári per beindításának egyik jelentős problémája a bélyegilleték megállapítása és befizetése, valamint a perérték meghatározása.
A polgári per beindításának egyik jelentős problémája a bélyegilleték megállapítása és befizetése, valamint a perérték meghatározása. A polgári perrendtartás értelmében a perértéket a felperes kell meghatározza, de ez természetesen nem lehet egy teljesen diszkrecionális jog, amelyet az illető fél saját belátása szerint gyakorol, hiszen akkor mindenki egy minimális vagy komolytalan összeget adna meg. Alapesetben a felperes által megadott perérték alapján a bélyegilletéket ugyancsak a felperes számolja ki és fizeti be, de a gyakorlatban ennek kiszámolását a felek gyakran a bíróságra bízzák, amely, miután ezt megteszi, 10 napos határidőt ad annak befizetésére. A perérték reális kell legyen, és tükröznie kell az illető ügylet értékét, a járulékos költségek (pl. büntetőkamat) nélkül. Abban az esetben, ha olyan keresetről van szó, amelyet nem lehet pénzben felértékelni, a bélyegilletékeket szabályozó jogszabály előír bizonyos fix összegeket. Ingatlanra vonatkozó polgári perben az illető ingatlan megadott perértékét annak adózási értéke szerint állapítják meg, tehát a per benyújtásakor mindenképpen csatolni kell egy adóigazolást. Abban az esetben, ha az ingatlannak a felek által megadott értékét valaki nem ismeri el vagy aránytalanul kicsinek tartja, a bíróság elrendelhet szakértői véleményt ennek megállapítására, illetve a közjegyzői kamarák által vezetett értékeket hivatalból is figyelembe veheti, eszerint állapítva meg a befizetendő bélyegilletéket.
A bélyegilletékeket szabályozó jogszabály a 2013. évi 80. sürgősségi kormányrendelet, amely tételesen szabályozza a bélyegilleték kiszámítási módját. Itt kell beszélni arról a tévhitről, miszerint minden per a perérték 10%-ával bélyegezendő. A bélyegilleték kiszámítása ennél sokkal árnyaltabb, sávos meghatározás szerint történik, bizonyos fix és százalékos illetékek kombinációjából; minél nagyobb a perérték, annál kisebb a százalékos illeték: 7%, 5%, 3%, 2% és 1%, amelyhez mindig hozzáadódnak bizonyos állandó összegek. Pl. egy 45.000 RON értékű szerződésen alapuló per bélyegilletéke 1955 RON. Az állammal szembeni perek illetéke fix, 50 RON, illetve az állammal szembeni kártérítési perek a perérték 10%-ával bélyegezendőek, amelynek értéke azonban nem lehet több, mint 300 RON. Más keresetek esetében a törvény fix összeget állapít meg mint bélyegilletéket, pl. a szabálysértési perek illetéke mindig 20 ron.
Mint mondtuk, abban az esetben, ha a bélyegilletéket a bíróság állapítja meg, azt az ez irányú átirat átvételétől számított 10 napon belül kell befizetni, viszont abban az esetben, ha ennek mértéke a felperes és családjának anyagi helyzetéhez képest aránytalanul megterhelő, akkor ugyancsak a fenti törvény szerint állami kedvezményért lehet folyamodni az átirat átvételétől számított 5 napon belül.
Ebben az értelemben, ha a kedvezményért folyamodó személy családtagra vetített átlagjövedelme a kereset benyújtását megelőző két hónapban kevesebb volt, mint 300 RON, a bélyegilletéket teljes egészében az állam vállalja át. Abban az esetben, ha a jövedelem mértéke 300 és 600 RON között van, a bélyegilleték 50%-át vállalhatja át az állam. Az átvállalt illeték mértéke nem haladhatja meg 10 bruttó minimálbér mértékét. Ugyanakkor a bélyegilletéket nemcsak eltörölni és csökkenteni lehet, hanem fel is lehet osztani, részfizetési kötelezettséget megállapítva, illetve el is lehet halasztani annak befizetését. A bélyegilleték felosztását maximum 24 hónapos periódusra lehet jóváhagyni, és nem több mint 12 befizetési részletben. A kedvezmény folyósításáról a bíróság dönt abban az esetben, ha a felperes bizonyítani tudja iratokkal – pl. adóhatósági jövedelemigazolás – a fentebb részletezett anyagi helyzet fennállását. Pervesztés esetén viszont ezeket az összegeket a perben elmarasztalt fél fogja megtéríteni. Családtagon a törvény a férjet és feleséget, más együtt lakó és gazdálkodó személyeket, kiskorú vagy a 26. évét még be nem töltött, de eltartott személyeket érti. Bár nem tartozik szorosan ehhez a témakörhöz, meg kell jegyezni, hogy a fenti állami támogatást nemcsak a bélyegilletékek tekintetében lehet kérni, hanem más, a per által generált illetékek és költségek kifizetése érdekében is. A perköltségekkel kapcsolatos kedvezményeket akár jogi személyek is igénybe vehetik abban az esetben, ha teljesítik a rájuk vonatkozó törvényes feltételeket.
A bélyegilleték befizetése után, valamint az esetleges hiánypótlások után a bíróság a keresetlevelet kiközli a többi félnek – általában az alpereseknek –, akiknek kötelessége legtöbb 25 napon belül válasziratot (întâmpinare) benyújtani ellene. Ebben kötelesek előterjeszteni a keresettel kapcsolatos álláspontjaikat, a keresetlevélben leírt tényállásra érdemben és jogilag válaszolni, valamint felhozni saját bizonyítékaikat (probe) és perbeli kifogásaikat (excepţii procesuale) jogvesztés terhe alatt, ami azt jelenti, hogy ha a válasziratban ezeket nem hozták fel, akkor a per alatt már nem élhetnek ezekkel a védelmekkel, hacsak a bíró nem tartja szükségesnek ezek benyújtását, és azok nem késleltetik a per menetét.
Abban az esetben, ha az alpereseknek a felperessel szemben saját követeléseik vannak, viszont-keresetet nyújthatnak be, amelynek alaki és tartalmi követelményei megegyeznek a főkeresetével. A perbe még saját érdekében vagy valamelyik fél érdekében történő beavatkozással harmadik személy is beléphet, sőt bizonyos esetekben a bíróság léptet be személyeket. Ugyanakkor a beperelt személy biztosítékul hívhat olyan személyeket, akikkel szemben pervesztés esetén saját maga is igényperrel fordulhatna.
(Folytatjuk)
Gogolák H. Csongor ügyvéd
office@gogolak.ro
