A petárda, a Molotov-koktél és a könnygáz nem igazán nevezhető demokratikus eszköznek, sem észérvnek, még kevésbé civilizált „párbeszédnek”.
A petárda, a Molotov-koktél és a könnygáz nem igazán nevezhető demokratikus eszköznek, sem észérvnek, még kevésbé civilizált „párbeszédnek”. Az utóbbi napok eseményei azt erősítik meg, hogy Románia 27 évvel a rendszerváltás után sem képes a civilizált világ részévé válni.
A Btk. módosításáról szóló kormányrendelet elleni tiltakozás szerda este utcai verekedéssé fajult, a feszültség és a konfliktus begyűrűzött a parlamentbe is, ahol a
honatyák, félretéve mindenfajta udvariasságot, diplomáciát, tolvaj, bűnöző, koszos jelzőkkel illették egymást oda-vissza, egyszóval hamisítatlan cirkuszt láthatott, aki követte az eseményeket.
Az államfő, aki a decemberi választások után hirtelen „aktiválta” magát, a jogállamiság elleni támadásnak nevezte a kormány eljárását, amely szerinte egy politikai klikk érdekeit szolgálja. A minapi CSM-ülésen arra biztatta a legfelsőbb bírói tanácsot, forduljanak az alkotmánybírósághoz az ügyben.
Nem maradt ki a dologból a bukaresti amerikai nagykövet sem, aki időszerűtlennek nevezte a büntetőjog
módosításait, amelyeket közös állásfoglalásban ítélt el Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Frans Timmermans, a testület bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztosa.
Ezzel az ügy begyűrűzött az Európai Parlamentbe is, ahol a néppárti frakció arra kérte a romániai hatóságokat, fontolják meg döntéseiket, mert semmit sem nyernek azzal, ha részrehajlóan, elfogultan és rosszhiszeműen közelítik meg a dolgokat.
A vita itt is hamarosan elfajult. Egyesek a demokratikus választások eredményeinek megváltoztatására irányuló kísérletet, mások bűnöző kormányt emlegettek, megint mások a belügyekbe való beavatkozásról és a szuverenitás megsértéséről beszéltek.
A hangadó Monica Macovei az EU azonnali és „kemény közbelépését” követelte, egy másik romániai képviselő azzal vádolta Timmermanst, hogy „segítséget nyújt” a kormány megbuktatásához. Egyszóval pátosszal teli, de tulajdonképpen felesleges vita volt. Arra volt csak jó, hogy a hazai botrányokat kivigyük a nemzetközi színtérre. Ami azt igazolja, hogy még messze állunk a politikai érettségtől, és ezáltal attól is, hogy demokratikus jogrendet, politikai stabilitást, gazdasági biztonságot és élhető életet biztosítsanak az embereknek.
A politikai cirkusznak, azon kívül, hogy egyesek jól szórakoznak, a futballdrukkerek kiélhették agresszivitásukat, fiatalok a tereken randevúztak, más hatása is volt. Egy beruházási alap máris visszavonta 100 millió eurós befektetési ajánlatát, a lej rohamosan értéktelenedik az euróval szemben. És még nem látni a végét…
