Pereskedések késleltetik a romániai útépítéseket
Ioan Rus szállításügyi miniszter szerint a korrupció és a pereskedések késleltetik a romániai útépítéseket.
Ioan Rus szállításügyi miniszter szerint a korrupció és a pereskedések késleltetik a romániai útépítéseket.
Ioan Rus egy kolozsvári sajtótájékoztatón ismertette az október elsején közvitára bocsátott hosszú távú infrastruktúrafejlesztési tervet (master plan) és számolt be az útépítések jelenlegi helyzetéről.
A miniszter 2015 nyarára ígérte, hogy Temesvárt és Aradot autópálya köti össze Európával. Hozzátette, hogy a Nagylakot Nagyszebennel összekötő dél-erdélyi pályán lassan, de fogynak azok a szakaszok, amelyek építését peres ügyek késleltették. Megemlítette, akár a jövő héten is megnyithatnák a pálya Nagylak és Pécska közötti szakaszát, de az út egyelőre „a semmiből a semmibe” vezet. „Sem a magyar, sem a román oldalon nincsen kész az út a határszakaszban” – tette hozzá a miniszter, és Pécskánál is hiányzik még egy nyolc kilométeres szakasz.
Ioan Rus azt ígérte, decemberben ráterelik a forgalmat a 22 kilométeres Nagylak–Pécska szakaszra, és november közepén a Szászváros és Nagyszeben közötti szakaszon is felszámolják azt a hat kilométeres hézagot, amelyiken jelenleg le kell térni az autópályáról.
A korrupciós és peres ügyek hatásait az Erdélyt Dél-Romániával összekötő magashegyi Transalpina út helyzetével példázta. Megemlítette, ezt azért nem tudták egyelőre hivatalosan átadni, mert az építőt is, a munkálatok biztosítóját is bebörtönözték, a bíróság pedig műszaki és pénzügyi szakértői véleményekre vár. Hozzátette, hiába szeretné átvenni az állam az utat, míg nem születik jogerős ítélet valamennyi perben, nem teheti ezt meg.
A tárcavezető elmondta, Románia EU-s forrásokból, saját forrásokból, magántőkéből és hitelekből szeretné finanszírozni a tervezett útépítéseit. Hozzátette, az EU elsősorban a számára is fontos európai folyosók kiépítését finanszírozza. Az MTI kérdésére, hogy miért nem ad pénzt az EU az észak-erdélyi pálya Kolozsvár és Bors közötti szakaszainak az építésére, Ioan Rus csak annyit közölt: „egyelőre nem ad”.
A miniszter kijelentette, a hosszú távú infrastruktúra-fejlesztési tervet nem a politikusok, nem is a kormány, hanem egy erre szakosodott cég készítette a forgalmi statisztikák és a szükségletek alapján. Úgy vélte, a terv csak kis mértékben módosul a közvita során. A dokumentum a hamarosan elkészülő környezeti hatástanulmánnyal együtt alkotja majd Románia infrastruktúra-fejlesztési operatív programját, amelyet a kormány határozatban fogad majd el.
Az október elsején közvitára bocsátott terv szerint Románia gyorsforgalmi utakat építene egy sor olyan útvonalon, ahol korábban autópályák építését tervezte. Az Ártánd–Bors határátkelőtől már csak Marosvásárhelyig kívánja megépíteni a 11 éve elkezdett észak-erdélyi autópályát. A nagylaki határátkelőhelyet Bukaresttel összekötő dél-erdélyi pályát pedig nem Nagyszeben mellett, az Olt völgyén vezetné át a Kárpátokon, amint azt korábban tervezte, hanem Brassó mellett, a Prahova völgyén. Az autópályák a Székelyföldet sem kerülnék el teljesen. Brassót az Ojtozi szoroson keresztül kötnék össze a moldvai Bákóval. Ez az autópálya Kovászna megyét is átszelné.
A terv országos szinten összesen 1300 kilométer autópályával, több mint 2000 kilométer gyorsforgalmi úttal és több mint 3000 kilométer transzregionális úttal számol.
Románia 2013 végén 644 kilométer autópályával, 16 466 kilométer országúttal, 35 587 kilométer megyei szintű úttal és 32 190 kilométer községi úttal rendelkezett. Gyorsforgalmi utak jelenleg nincsenek az országban.
