Pas de deux a K’Arte galériában

Ne táncra gondoljunk, festő és keramikus kettőse mutatkozott be augusztus 24-én a marosvásárhelyi Kultúrpalota melletti kis kiállítóteremben. Bíró Kálmán Enikő és Mana Bucur a DiverSimilar – HasonlóMás címet adta tárlatának, amely, mint elmondták, egy átfogóbb, teljesebb bemutatkozás előzetesének is tekinthető. Oliv Mircea műkritikus kezdeményezésére társították munkáikat, amelyeket – a mostani sorozatot kiegészítve – elsőként Besztercén visznek közönség elé. Más hazai és külföldi galériákban is láthatják majd a műveket, Vásárhelyen novemberre tervezik a kultúrpalotai bemutatkozást.

Már voltak egymás közelében a festmények és a kerámiák akkor, amikor idén kora tavasszal a vásárhelyi és a besztercei művészek a budapesti MAMŰ Galériában állítottak ki közösen. Akkor tűnt fel, hogy noha más-más művészeti ágat, műfajt képviselnek, bizonyos tekintetben egy tőről fakadnak, több olyan vonás fedezhető fel bennük, amelyek egymást kiegészítve felerősítik, fokozzák a látványt. Mana Bucur rakutechnikával készült kerámiáit egy Nichita Stănescu-vers ihlette. A tárgyak, dolgok dicsérete a költemény, Mana Bucur is így nevezi ciklusa darabjait. Önmagát is besorolja a cím nélkül, csupán sorszámmal azonosított tárgyak közé. Ő az 1-es, az élő, mozgó objekt, aki kölcsönkapcsolatban áll mozdulatlan, élettelen, ám üzenetet is közvetíteni képes alkotásaival.

Bíró Kálmán Enikő abban határozta meg festményei és a kerámiák közti összekötő kapcsot, hasonlóságot, hogy akárcsak a rakutárgyak, az akvarell esetében is van valami véletlenszerűség, kiszámíthatatlanság. Egyiknél a tűz, másiknál a víz válthat ki olyan változásokat, amikre a művész talán nem is számít. Ez olykor káros, máskor kedvező hatású. A festőnő Szín-memóriagyakorlatokként határozta meg bővülő sorozatát. A négyszögletes, illetve téglalap formájú „színminták” mozaikként töltik ki a képfelületet, és nyernek újabb meg újabb átértelmezéseket. A ciklust elindító kiindulópont, az ötletet sugalló eredeti élmény, ez esetben a Gyilkos-tó, homályba vész, a látvány bizonyára minden néző saját emléktárát mozgósítva izzít fel egy érzést, indít el egy gondolatot.