Pólya György (1887–1985) emlékezete

A heurisztikát, vagyis a felfedezések, újítások, szellemi alkotások módszertanát Pólya György (1887–1985) Amerikában élő világhírű magyar matematikus alkotta meg és dolgozta ki. Kiváló matematikus volt, nevét a matematika különböző ágazatában több érdekes tétel őrzi, de személyét az tette világhírűvé, hogy írt egy nagy sikerű könyvet: A gondolkodás iskolája címűt. Ezt a könyvet több mint tíz nyelvre lefordították (románra is), és több millió példányban adták el.

Pólya György élete is bővelkedik érdekes fordulatokban és tanulságos, ezért érdemes röviden felidézni: 

Pólya György zsidó családban született Budapesten, 1887. december 13-án.

„Apja, Pólya Jakab közgazdász volt, aki 1882-ben változtatta meg a család nevét Pollákról Pólyára, és 1886-ban feleségével, Deutsch Annával római katolikus hitre tért át. Hat gyermekük született: Jenő, Ilona, Flóra, Anna, László és György. Budapesten végezte az elemi iskola osztályait is. Tanulmányait a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban folytatta, ahol a biológia és az irodalom volt kedvenc tantárgya, ám matematikában ekkor még nem jeleskedett. Egyetemi tanulmányait 1905-ben kezdte meg. Előbb a budapesti egyetem jogi fakultására járt, majd átiratkozott az irodalmi és filozófiai szakra. Kedvenc professzora, Alexander Bernát hatására a filozófia iránt kötelezte el magát. Mestere, Alexander Bernát ezt nem ellenezte, de azt ajánlotta, hogy későbbi sikeres alkotótevékenysége érdekében még tanuljon matematikát és fizikát. Ő megfogadta tanácsát, ezért a budapesti egyetemen tovább tanult, a fizikában Eötvös Loránd, a matematikában Fejér Lipót előadásait hallgatta. Elmondása szerint matematikussá válásában a legnagyobb szerepet a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, és Fejér játszotta. Az egyetemen találkozott Szegő Gáborral, kivel később számos közös tanulmánya volt.

1910/11-ben a bécsi egyetemre járt, miközben egy előkelő család gyermekének korrepetálásából tartotta el magát. Visszatérve Budapestre a geometriai valószínűség-elmélet témakörben megvédte matematikai doktorátusát Fejér Lipót vezetése mellett. 1912-ben és 1913-ban a matematika akkori „fővárosában”, Göttingenben dolgozott, olyan nagyságok közelében, mint Hilbert, Weyl vagy Landau. Az egyetemről viszont eltanácsolták, mivel Zürichből Frankfurtba utazva a vonaton összeszólalkozott egy fiatalemberrel, amiből azután verekedés lett, és ebből Pólya György került ki győztesen. Később kiderült, hogy a megvert fiú apja Göttingen egyik hatalmassága volt.

Ezután Pólya rövid párizsi tanulmányútra ment. Ott postázták neki az általa leginkább csodált matematikus, Adolf Hurwitz, a Zürichi Műszaki Egyetem matematikai tanszéke igazgatójának a levelét, amiben meghívta az intézetbe. Ezt Pólya elfogadta, és 1914-től egészen 1919-ig ott dolgozott. A világháború kitörésekor a katonaköteles Pólyát is hazarendelték. A mélyen pacifista érzelmű matematikus megtagadta jelentkezését a vizsgálaton, s e tettével hosszú időre lehetetlenné tette hazatérését, hiszen ha hazajön, bebörtönözik. Így felvette a svájci állampolgárságot, és csak 1967-ben, 54 évvel utolsó, 1913. évi itthonléte után látogatott el Magyarországra.

Pólya György állását 1920-ban már címzetes egyetemi tanárként hosszabbították meg Zürich műszaki egyetemén. 1923-ban kezdte meg az együttműködését Szegő Gáborral, aminek köszönhetően 1925-ben megjelent közös könyvük (Feladatok és tételek az analízis köréből), mely mindkettőjük nemzetközi reputációját magasra emelte. 1924-ben Rockefeller-ösztöndíjjal Angliába mehetett, ahol G. H. Hardyval dolgozhatott együtt, melynek eredményeképpen közös könyvük jelent meg. 1933-ban újabb Rockefeller-ösztöndíjjal a mind nagyobb tekintélyt szerző princetoni egyetemre mehetett.

1940-ben – svájci állampolgárként is – úgy érezte, hogy Európában zsidó származása miatt helyzete kritikussá válhat, ezért az USA-ba emigrált. Végül Stanfordban kötött ki, amelynek világhírű egyetemén 1953-ig, nyugdíjba vonulásáig professzorként dolgozott. Amerikába érkezése után fejezte be A gondolkodás iskolája című könyvét, amely 1945-ben jelent meg. 1951-ben megint Szegő Gáborral publikált könyv formájában a matematikai fizikában elért eredményeiket közölték, amelyekből a legtöbbet a kibernetika hasznosított.1

Egy nagyon találó mondását szeretném idézni. Mikor Pólya György átment a budapesti egyetemen a filozófia szakról a matematikára, azt mondta magáról: Nem voltam elég jó ahhoz, hogy fizikus legyek, de túl jó voltam ahhoz, hogy filozófus kegyek. A matematika a kettő között van! Ezért választottam a matematikát. 

2017. szeptember 13–15. között Balatonfüreden egy igen eredeti Pólya-emlékkonferenciát tartottak „Te hogyan oldottad meg?” – A matematikai felfedezés iskolája és története címmel.

A konferencia helyszíne: Balatonfüred, szervezői: Lóczy Lajos Gimnázium (Cím: 8230 Balatonfüred, Ady Endre u. 40.) Kisfaludy Galéria (Cím: 8230 Balatonfüred, Kisfaludy u. 1.): MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Támogatói: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), Kisfaludy Galéria, Balatonfüred.

A két főszervező: prof. dr. Benedek András a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközponttól és prof. dr. Tuska Ágnes, Fresno, a Kaliforniai Állami Egyetemről.

A konferencia iránt érdeklődő olvasóknak ajánlani tudom a konferencia web-lapját:

http://heurisztika.btk.mta.hu/

A konferencia egyik fénypontja, hogy emlékfát ültettünk és emléktáblát avattunk Pólya György emlékére a híres Tagore sétányon. A konferencián nemcsak a matematikai feladatmegoldás volt a téma, hanem a heurisztikáról általános jellegű beszélgetések is elhangoztak. Így részt vettek pszichológusok (Pléh Csaba akadémikus), tudománytörténészek és fizikusok (Kutrovácz Gábor ELTE, Békés Vera, MTA BTK, Zemplén Gábor, BME, Korándi József, ELTE).

Tulajdonképpen nem is lehetett átfogni a heurisztika általános érvényesülési területeit, csak szerényebb célt tűztek ki a szervezők: nevezetesen, hogy emléket állítsanak Pólya Györgynek, és hogy felhívjuk a mai tanulóifjúság figyelmét Pólya György munkásságára. Ezt a célkitűzést a konferenciának maradéktalanul sikerült is betöltenie.

Továbbra is ajánlom az érdeklődőknek, hogy szemléljék meg a fent megírt weblapon az oktató videókat. Magyarország legkiválóbb és legeredményesebb matematikatanárai tartanak azokon feladatmegoldó leckéket. De más érdekes információk is elérhetők a weblapon.

 

IRODALOM

1 https://hu.wikipedia.org/wiki/Pólya_György

Oláh-Gál Róbert: Heurisztika az informatikában, Természet Világa, Budapest, 118. évf. 12. sz. / 1987

Oláh-Gál Róbert: A feladatmegoldás nagymestere: Pólya György (A Hét, Hirsch Róbert álnév alatt, 1988. február).