Párizsi Magyar Műhely 50.

A Betűk kockajátéka – A párizsi Magyar Műhely öt évtizede címmel nyílt kiállítás csütörtökön este Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A magyar avantgárd irodalmi-képzőművészeti folyóirat munkásságáról kétnapos konferenciát is szerveztek az intézményben az alapító szerkesztők részvételével.

A Betűk kockajátéka – A párizsi Magyar Műhely öt évtizede címmel nyílt kiállítás csütörtökön este Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A magyar avantgárd irodalmi-képzőművészeti folyóirat munkásságáról kétnapos konferenciát is szerveztek az intézményben az alapító szerkesztők részvételével.

Az október 28-ig megtekinthető kiállítás rendezői Sulyok Bernadett és Sípos László muzeológusok. Sulyok Bernadett az MTI-nek elmondta: a tárlaton három teremben a Magyar Műhely három fő tevékenységi körét mutatják be, a folyóiratot, a könyvkiadót és az alkotói munkaközösséget.

Az első terem az avantgárd lap történetét ismerteti 1962-től napjainkig – emelte ki a PIM munkatársa. Kiállítják a fontosabb lapszámokat, az irodalomtörténeti jelentőségű kiadványaikat, fotókat, különszámaikat is. „A lap jelentősége, hogy a 60-as évektől kezdődően a Magyarországon tűrt kategóriába sorolt otthoni írókat, költőket is publikálási lehetőséghez juttatták, itt jelent meg például 1964-ben Weöres Sándor Tűzkút című kötete is” – hangsúlyozta Sulyok Bernadett, megemlítve, hogy az idők során több mint száz könyvet adott ki a kiadó, de megjelentettek Füst Milán, Kassák Lajos, Szenkuthy Miklós, James Joyce előtt tisztelgő különszámokat is.

A második teremben videóösszeállítás tekinthető meg a Műhely-találkozókról, performanszokról. „Az alapító főszerkesztők Nagy Pál és Papp Tibor voltak, hozzájuk kapcsolódott Bujdosó Alpár. Ők határozták meg a lap arculatát, koncepcióját” – fogalmazott a szervező, megemlítve, hogy a harmadik teremben az ő vizuális-költészeti műveik kaptak helyet, emellett a fiatalabb nemzedék alkotóinak egy-egy művét is bemutatják, köztük például Szkárosi Endre, Petőcz András és Székely Ákos alkotásait vagy olyan képzőművészekét, mint Erdélyi Miklós, Haraszty István, Maurer Dóra, Bálint Endre, Megyik János, Pátkai Ervin vagy Schöffer Miklós.

Az évforduló alkalmából csütörtökön és pénteken konferencia idézte fel az elmúlt ötven évet a megalakulástól az 1990-ben Magyarországra költözésen át a lap jelenéig. „A nyugati emigráns folyóiratok között talán az egyetlen, amely máig fennáll. Jelenleg kifejezetten avantgárd és experimentális folyóiratként működik, amely most még inkább nyitott a képzőművészet, az intermedialitás irányában” – jegyezte meg Sulyok Bernadett, hozzátéve, hogy a lapnak nemrég jelent meg a 159. száma.

Sulyok Bernadett megemlítette: a PIM őrzi a Magyar Műhely számos fontos dokumentumát 2002 óta. „Már 1970-ben került hozzánk néhány fontos kézirat Parancs János költő, szerkesztő révén, aki az alapítók között volt, de 1964-ben hazaköltözött” – magyarázta a szervező.

A konferenciához katalógus kapcsolódik, az előadások szövegét pedig a Magyar Műhely fogja megjelentetni – tette hozzá.

A lap ötvenéves évfordulójára emlékezik a VII. kerületi Magyar Műhely Galéria szerda este nyílt kiállítása is, ahol a lap egykori és jelenlegi szerkesztői, Bujdosó Alpár, Juhász R. József, Nagy Pál, Papp Tibor, Petőcz András, L. Simon László, Székely Ákos és Szombathy Bálint munkái láthatók.