Óvodapedagógusok konferenciája

Infrastrukturális beruházások és szakmai képzések magyar állami támogatással

Magyarország kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége gondozásában Erdélyben megvalósuló Kárpát-medencei óvodafejlesztési program első szakaszában az ingatlanberuházások, külső játszóterek létesítése mellett hangsúlyos szerepet kapott az óvodapedagógusok képzése, konferenciák szervezése is. Szavakból mese – Anyanyelvi nevelés az óvodában címmel a program első szakasza szakmai-módszertani fejlesztésének összegzéseként szombaton került sor a zárókonferenciára a szovátai Danubius Szállóban. A rangos rendezvényre Erdély különböző részeiből érkeztek óvodapedagógusok. 

A konferencia megnyitóján Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke kifejtette: rendkívül fontosnak tartja azt, hogy az óvodáskorú gyerekekkel foglalkozó szakemberek találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek, megismerjék egymás munkáját. 

 – Kisgyermekkorban, óvodáskorban kiemelt szerepe van a tanulásnak, a képességek, készségek fejlesztésének. Ez az az életkor, amikor a gyerekek a legképlékenyebbek, a legfogékonyabbak, és az ekkor elsajátított ismereteknek meghatározó szerepe és hatása van a későbbi életpályájukra. Kisgyermekkorban, amikor a gyerek még nem tudja, hogy tanul, hiszen csak játszik, hatalmas lehetőségek kínálkoznak a képességek fejlesztésére. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása elsősorban az ezzel a korcsoporttal foglalkozó szakembereken, óvónőkön múlik, ezért munkájuknak, szakmai felkészültségüknek meghatározó szerepe van. Ugyanakkor kiemelten fontos az is, hogy a kisgyerekekkel milyen környezetben, milyen infrastruktúrával rendelkező épületekben, milyen segédeszközök, oktatási anyagok, játékok felhasználásával foglalkoznak... Két évvel ezelőtt a magyar kormány által elindított Kárpát-medencei óvodafejlesztési program és ennek a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének az együttműködésével megvalósuló erdélyi/romániai része arra kínál lehetőséget, hogy minél több gyermek részt vehessen az iskola előtti oktatásban, hogy megfelelő körülmények között, korszerű eszközökkel sajátíthassa el a további életéhez szükséges alapvető ismereteket, készségeket, amelyekre később, az iskolai oktatásban majd építeni lehet – adott hangot véleményének az elnök.

Dr. Kovács Irén Erzsébet oktatásügyi államtitkár rámutatott, az óvodai nevelés nagymértékben hozzájárul a gyermekek fejlődéséhez. A nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy a kisgyermekek részvétele az óvodában jelentős szerepet játszik a későbbi iskolai teljesítményükben. Az államtitkár elmondta, minisztériumi szinten megalakult egy munkacsoport, a magyar óvodai oktatással foglalkozó szakemberek azon dolgoznak, hogy a lehető leghamarabb elkészüljön a kisebbségi óvodai oktatásra alkalmas új tanterv.

 – Tudjuk mindannyian, hogy magyar oktatásunk alapja az óvoda, tudjuk azt is, hogy lassan megszámláltatunk, és nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyetlen egy kisgyerek is kimaradjon az óvodából, ha azt akarjuk, hogy iskoláink is megmaradjanak. Ezért köszönetet mondok a magyar kormánynak, hogy folyamatosan támogatja a romániai magyar anyanyelvi oktatást. A minőségi szolgáltatások, beruházások, képzések szervezésével hozzájárul az oktatás fejlesztéséhez, ezáltal is szilárd alapot biztosítva gyermekeinknek és a pedagógusoknak. Köszönet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének, hogy küzd magyar pedagógusainkért és gyerekeink minőségi oktatásáért, munkálkodik közösségünkért, a legkisebb településtől a legnépesebbig – fogalmazott az államtitkár. 

Balázs Attila főosztályvezető kiemelte: 2018 nyarán megkezdte munkáját a Kárpát-medencei magyar oktatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárság, és ennek a szervezeti egységnek a létrehozásával az Emberi Erőforrások Minisztériuma a külhoni magyar közoktatás és felsőoktatás ügyét hangsúlyosabban szándékszik támogatni. 

Hozzátette, a támogatások mellett a magyarság megmaradásának egyik alapfeltétele a pedagógusok áldozatkész munkája. 

Soós Zoltán csíkszeredai konzul hangsúlyozta: a magyar oktatási rendszer alapja az óvoda. Magyarország kormánya azért támogatja, hogy minden magyar gyerek, a szórványban élők is, magyar óvodába járjanak, mert ezáltal nagyobb a valószínűsége annak, hogy majd anyanyelvükön fognak továbbtanulni. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének nevében Fekete Irén köszöntötte az erdélyi kollégákat.

 Lehetőség a tapasztalatcserére

A konferencia célja kapcsán Burus Siklódi Botond lapunknak elmondta: tavaly, november végén indították útjára azt a szakmai fejlesztési programot, amely konferenciákból, kerekasztal-beszélgetésekből, illetve képzésekből tevődött össze, és egy nagyon tudatosan összeállított terv szerint működött.

 – Az igényfelmérés során kiderült az, hogy az anyanyelvi oktatás, illetve az ezzel kapcsolatos ismeretek továbbítása konkrét elvárás az óvonők részéről, ezért is döntöttünk úgy, hogy az évet záró szakmai programok befejező konferenciájának ez legyen a fő témája. Fontos hangsúlyozni, hogy a konferencia lehetőséget teremt, hogy az anyanyelv oktatásával kapcsolatos tapasztalatokat megoszthassuk egy szekció keretében a felvidéki, a délvidéki, valamint az anyaországi kollégákkal is – emelte ki az RMPSZ elnöke. 

Mint mondta, 2016-ban született a döntés a Kárpát medencére kiterjedő fejlesztési programról, amelynek keretében a szakmai fejlesztések mellett infrastrukturális beruházások is történnek, új óvodák, bölcsődék épülnek, a meglévők bővülnek, megújulnak, játszóterek létesülnek, az intézmények oktatási segédeszközökkel gazdagodtak. 

A bölcsőde-, illetve óvodaépítés terén elsősorban a történelmi egyházak vállaltak stratégiai partneri szerepet.

 – A pedagógusszövetség által felvállalt fejlesztési objektumok száma az első ütemben 19, ebből négy zöldmezős beruházás, a többi felújítás, bővítés. 223 játszóteret telepítünk Erdély-szerte, ebből 26-ot a református egyház, 197-et a pedagógusszövetség. 231 óvodát szereltünk fel különböző oktatási segédeszközökkel, a saját igényeiknek megfelelően. Több mint kétezer pedagóguskollégánk vett részt továbbképzésen. Olyan nagy lehetőség tehát ez, amit az óvodai oktatás nagyon rég, de talán soha nem tapasztalt – világított rá a program jelentőségére az RMPSZ elnöke. 

Főszerepben a mese

A szombati konferencián több neves anyaországi szakember tartott előadást. 

Elsőként Tancz Tünde, a Pécsi Tudományegyetem szakembere Mesetarisznya – Útravaló a népmesék óvodai felhasználásához címmel osztotta meg gondolatait a szakmabeliekkel. Mint mondta, manapság azt tapasztaljuk, hogy a televízió, a fogyasztói társadalom átformálja a gyerekek irodalmi ízlését. Nem kedvez a hagyományos, ráérős epikai műfajoknak, hanem inkább az akciódús, lerövidült, sokszor zanzásított történetek kerülnek előtérbe. Az irodalmi példaképek szerepét a tömegkultúra gyorsan változó divatsztárjai veszik át. Ugyanakkor a gyermekkönyvpiacon terjed a giccs, az irodalmi pedofília, azaz olyan műfajokat kínálnak a gyerekeknek, amelyek nem nekik valók. 

A szakember szerint a mesével való találkozás már egészen pici korban el kellene kezdődjön, hiszen a mese holisztikus eszköz, amelynek jelentős szerepe van a személyiségfejlesztés folyamatában, a szimbólumok nyelvén szól a gyermekhez, azon a nyelven, ahogyan ő gondolkodik. Mesehallgatáskor a gyermek gondolkodási műveleteket végez: összehasonlít, analizál, szintetizál, ítéleteket alkot, következtet, általánosít. A mese az élet nagy kérdéseiről beszél, az emberi kapcsolatokról, a barátságról, az adott szó jelentőségéről, és azt a mondanivalót közvetíti a gyerek számára, hogy bár az élet tele van nehézségekkel, konfliktusokkal, amelyeket nem lehet elkerülni, mégis felül lehet kerekedni ezeken – hangsúlyozta a mese, a mesélés jelentőségét az előadó, aki szerint a mese hiánya a gyerek életében nem pusztán a befogadói élmények és ismeretek hiányát okozza, hanem nyelvi és lelki szegényedést is előidézhet. Ezért kell a mesék védelmében és népszerűsítésében pedagógusként sokat tenni – mutatott rá Tancz Tünde.

Klein Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem szakembere az óvodai nevelés második nyelven témában osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel, majd Szinger Veronika (Neumann János Egyetem, Pedagógusképző Kar), Szűcs Antal Mór (ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar), Ványi Ágnes (Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége) előadásai szerepeltek a programban. A délutáni szekciófoglalkozások során több téma került terítékre, többek között az anyanyelvi nevelés a Kárpát-medencében, valamint az erdélyi magyar gyermekirodalom helyzete.