Óvatosan a luxusadó-köteles termékekkel!

Vámszabályozások az Európai Unióban

Az országhatárok átlépése során megtörténhet, hogy a megengedettnél nagyobb mennyiségű luxusadó-köteles terméket az illetékes szervek lefoglalják, és bírságot szabnak ki, akárcsak a zár- és adójegy nélküli portékára. Mindezt úgy lehet elkerülni, ha a célország vagy tranzitország pénzügyi szabályozásairól az utazás előtt tájékozódunk. Ferencz Gábort, a Maros megyei vámiroda vezetőjét a külföldre utazókat érintő export-import vámszabályozásokról kérdeztük.

Amint a megyei vámiroda vezetője hangsúlyozta, külön kell választani a vám- és a határellenőrzést. A vámhivatal az országból kivitelre szánt árut ellenőrzi, és a behozott árura megszabott vámilletékek behajtása a cél, természetesen csakis az Európai Unión kívüli országokba tartó, illetve onnan érkező termékekre. Az országhatárok közötti ellenőrzés célja a személyekre irányul, az a határőrség feladata.

Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság rendeletben fogadta el az uniós tagországok között alkalmazott egységes vámilletéket, az európai uniós országhatárokon sem egységes a kiszabható illeték, mivel az állami költségvetésbe utalt héa vagy áfa országonként változik. Mivel egy adott termék ára már tartalmazza a vásárlás helye szerinti ország által kivetett adókat (áfa és illeték), a többi uniós tagállamban nem kell a termék után külön fizetni. Az uniós vámhatóságoknak azonban jogukban áll meggyőződni arról, hogy a termékeket valóban saját fogyasztásra vásárolták. Ehhez többek között megvizsgálhatják a termékek csomagolását vagy szállítási módját, illetve ellenőrizhetik, hogy végez-e kereskedelmi tevékenységet az illető, és mennyi terméket szállít. A vámilleték a vámunióban egységes, az uniós alapba kerül, azonban a héa (TVA) és a luxusadó országonként változó, mert az az állami költségvetést gyarapítja. A vámilleték az áru értékének 0–15%-a, ami a termékek függvényében változik.

– Egy olvasónk panaszolta, hogy a vámuniós előírások ellenére tavaly a borsi román–magyar határátkelőnél elvették a másfél literes ásványvizes palackban szállított házi pálinkáját, és 76 euróra büntették a határőrök, amikor kisbusszal Olaszországban élő gyerekéhez utazott. A határőr ellenőrizte a pálinka szeszfokát, és az meghaladta a 40 fokot, így dupla kihágásként kezelték az ügyet. Milyen termékekből mennyit vihetnek magukkal a magánszemélyek, amikor az uniós országhatárokon átlépnek? – kérdeztük.

– Az EU nem korlátozza, hogy a magánszemélyek mit vásárolhatnak egy másik uniós tagállamban, vagy mit vihetnek magukkal egy másik uniós országba, feltéve, hogy a termékeket személyes használatra, nem pedig viszonteladásra szánják. 

Az uniós országok más-más szabályokat alkalmazhatnak azzal kapcsolatban, hogy legfeljebb mennyi dohánytermék vagy alkoholtartalmú ital vihető be az ország területére. Az alábbi mennyiségek bevitelét azonban mindenképpen engedélyezniük kell: 800 szál cigaretta, 400 db szivarka (egyenként max. 3 gramm súlyú szivar), 200 db szivar, 1 kg dohány, 10 liter tömény szeszes ital (szilva-, gyümölcspálinka, vodka), 20 liter szeszezett bor (22 fok alatti likőrféleségek), 90 liter bor (ebből max. 60 liter pezsgő), 110 liter sör. 

Amennyiben a vámhatóságokban felmerül a gyanú, hogy a szállított termékeket nem saját fogyasztásra szánják, hanem értékesíteni szándékozzák, a vámosok felszólíthatják a csomag tulajdonosát, hogy a vásárlást igazoló számla felmutatásával bizonyítsa be az ellenkezőjét. Ha nem tud megfelelő bizonyítékkal szolgálni, akkor vámot kell fizetnie, különben a termékeket lefoglalják.

Adó- és zárjegy – a törvényesség biztosítéka 

A terméken található adójegy vagy zárjegy jelzi, hogy a termék előállítója befizette az adót, a zárjeggyel ellátott termék legálisan került behozatalra vagy előállításra. Az adójegy nemcsak az államháztartás bevételét biztosítja, hanem segít leleplezni az illegális és hamis termékeket is. 

– Panaszosunk az engedélyezett tíz liter tömény szeszes ital töredékét szerette volna ajándékba vinni, a magyar határőrök az 53 fokos alkoholtartalomra hivatkozva intézkedtek. Jogosan jártak el? Netalán a zárjegy hiánya indokolta volna a termék lefoglalását és a bírságot?

– Valószínűleg a zárjegy hiánya miatt bírságolták meg a román–magyar határon, mert zárjegy nélküli szeszes italt a határon átvinni nem törvényes. Az anyaországban a pálinkafőzdékben is kötelező a zárjegy, egyrészt közegészségügyi okok miatt, mert nem lehet arról megbizonyosodni, hogy valójában mit tartalmaz egy műanyag flakon vagy üveg, ugyanis lehet benne metilalkohol, robbanószer vagy bármilyen más mérgező vegyület. Az országhatárokon áthaladva ha a megengedettnél nagyobb mennyiséget szállít valaki, vagy ha olyan termékről van szó, a vámnyilatkozatot megtehetik szóban vagy írásban, és a megfelelő vámilletéket kifizetve az előírtnál nagyobb mennyiségű terméket is átvihetik. A csempészáruk kiszűrését és a pénzügyi csalásokat vizsgáló igazgatóság keretében, illetve a vámhivatalok mozgó csapatai, a határrendőrség szúrópróbaszerűen az országban bárhol ellenőrizhetik, de akár a rendfenntartó erők is feltartóztathatják a közutakon a gyanús személyeket, járműveket, lefoglalhatják az olyan szállítmányt, amellyel a vámilleték kifizetését megpróbálják elkerülni – mondta Ferencz Gábor, a helyi belső vámiroda vezetője.