2020. február 27., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Marosludason folytatják a projekteket

Év elején, költségvetés hiányában a tavaly megkezdett projektek folytatódnak a városban. Ezeket ismertette Kis István alpolgármester. 

– Andrássytelepen fontos előrelépések történtek. Rendeztük az óvoda udvarát, rendbe tettük a játszóteret, új hintákat, csúszdákat szereltünk fel. Az óvoda épületét, ahová 12 telepi gyermek jár napközibe, a korábbi években újítottuk fel, így nagyon otthonos körülmények között foglalkozhatnak a gyerekekkel. A kultúrotthon felújításának egy újabb szakaszánál tartunk. Miután kicseréltük a tetőt és felújítottuk a mennyezetet, most az illemhelyeket alakítjuk ki, kicseréljük az ajtókat, felújítjuk a nagyterem falait. Első fázisban 140 ezer lejt, majd 75 ezer lejt költöttünk a munkálatokra. Egy következő fázisban, amelyet az idei költségvetésbe befoglalunk, a fűtési rendszert és a padlót cseréljük ki. Arra számítunk, hogy az andrássytelepiek tavasszal birtokba vehetik a teljesen felújított művelődési házat, amit találkozók, események, rendezvények színhelyéül használhatnak. A park felújítása nem fejeződött be, a december végi határidőre a kivitelező MAPCOM cég megkésett a munkával. Az utolsó simításokkal elmaradtak. Az az igazság, hogy rosszul jött ki a lépés, hiszen télidőben nem lehet zöldövezet létrehozni, parkosítani, így ez a munkálat elmarad tavaszig. Viszont örvendünk, mert bővíteni tuduk az 1-es Számú Általános Iskola parkolóját, továbbá járdákat sikerült kialakítani a két iskolaépület között. 

Fotó: Nagy Tibor


– A marosludasi művelődési ház felújítására mikor kerül sor?

– Ezzel 12 éve próbálkozunk, nagyon reméljük, hogy csak sikerül elfogadtatni a pályázatunkat, ugyanis az épület nagyon megérett a felújításra. Rossz a fűtési rendszer, húznak a nagy ablakok, hideg van a teremben, ami nagyon kellemetlen már a marosludasi közösségnek, hiszen ez a gyűlésterem már nem felel meg a mai követelményeknek. Miközben mi a művelődési ház felújítására – ami sürgős és elengedhetetlenül fontos – nem nyerünk támogatást, a Fejlesztési Minisztérium országos viszonylatban 38 mozitermet újít fel, köztük a marosludasit is, az egykori Flacărát.

– Előző látogatásunkkor szó esett a közvilágítás korszerűsítési tervéről is. Ez megvalósul-e? 

– Igen. Aláírtuk a finanszírozási szerződést, most keressük a kivitelezőt. A projekt keretében a város területén minden villanyoszlopra LED-es égőket szerelünk, s miközben több lesz az égő, csökken a fogyasztás. Újdonság, hogy a közvilágítási rendszer távirányítással fog működni, a fény erőssége is állítható, s ezzel szabályozható az áramfogyasztás is. A beruházás 20 millió lejbe kerül, amiből az önkormányzat önrésze 1,2 millió lej. Idén indul a munkálat, a kifutási idő 2 és fél év. 

– Más építkezésre, bővítésre van-e kilátás?

– Igen, bővíteni fogjuk a Vlăduţiu, volt 2-es számú általános iskolát, erre a munkálatra is aláírtuk a szerződést, melynek értéke 10,7 millió lej. Ennél nagyobb beruházás lesz egy városi bölcsőde építése a Függetlenség negyedben. A szerződést erre is aláírtuk, a versenytárgyalás folyamatban van. A beruházás értéke 6 millió lej. 

Aszalos Rozália aligazgató és az iskolabuszra váró gyerekek

Fotó: Nagy Tibor


Méltósággal ünnepeltek a magyar kultúra napján

A város magyarsága január 26-án ünnepelte a magyar kultúra napját, tekintettel arra, hogy hétköznap egy nagyszabású ünnep nem kivitelezhető, másrészt pedig egyetemes imahét volt a refomátus egyházközségben, s a gyermekek részt vettek minden este. A magyar kultúra napi rendezvényt – amelyen részt vett Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke is –,  kizárólag helyiek bevonásával szervezték. Erről az eseményről Aszalos Rozália, a Marosludasi 1-es Számú Általános Iskola aligazgatója számolt be. 

– Az ünnepségen fellépett a Czirmay Izabella által vezetett református vegyes kar, a város technológiai líceumának magyar tagozata Kali Tünde  vezetésével, az 1-es iskola V–VIII. osztályosokból álló diákkórusa, valamint az elemisek kórusa. Újabban az a hagyomány, hogy a harmadikosok szerepelnek, idén Kováts Zsuzsanna tanítónő vezetésével léptek fel.  Tekintettel arra, hogy a harmadikosok részt vesznek a körzeti szavalóversenyen, a résztvevőknek alkalmuk adódik a színpadon is elszavalni azt a költeményt, amelyet a versenyen adtak elő. Az idén Opriş Zsuzsi vett részt a versenyen, s őt hallgathatta meg a közönség. Szavalt még Kali Sára és Szabó Kinga. Énekelt Baranyai Adrienn és Kali Sára. A kórus- és  énekszámok után fellépett a város mind a négy tánccsoportja: a  Hajdina, a Tatárka, a Pohánka és a Pitypang is – tájékoztatott Aszalos Rozália, és azt is hozzátette, hogy hangulatos, minden korosztályt megszólító, igazi kultúranapi rendezvényként könyvelhető el a marosludasi.



Seprűkötés – Mezőfeléből importált kézművesség

Az andrássytelepi László házaspár, Imre és Anna nyugdíjasként mezőgazdasággal foglalkoznak, többek között cirkot termelnek, amit házilag fel is dolgoznak, cirokseprűt kötnek. A mesterséget Mezőfeléből hozták, ahol a rokonság ciroktermeléssel és seprűkötéssel foglalkozik. 

– Saját földünkön tíz éve termelünk cirkot, vannak évek, amikor nagyobb területen, máskor kisebben. Ez attól függ, hogy milyen a kereslet. Ha megmarad a cirok, akkor a következő évben kevesebbet vetünk. Az igazság az, hogy a ciroktermeléssel nagyon sok a kézi munka. S ez nagyon drága lett. Azon gondolkodunk, hogy folytassuk-e a ciroktermesztést vagy sem. A cirkot ugyanúgy vetjük, mint a kukoricát, ugyanolyan sortávolsággal, csak sűrűbben. Gyomirtózni nem tudjuk, senki sem ajánlott olyan gyomirtót, amire vállalták volna a felelősséget, hogy nem égeti ki a növényt. Marad a kapálás, a sorok között géppel, s aztán kézzel. Sajnos, a gyom jobban nő, mint a kultúrnövény. A cirok augusztus utolsó, szeptember első hetére szárad meg s válik begyűjthetővé, amit száraz időben kell végezni, ellenkező esetben megfeketedik. Tudni kell, hogy a cirkot kézzel, szálanként vágjuk le, lepucoljuk a levelét, kiterítjük a saját kóréjára, megszárítjuk, lefésüljük a magját. Ezt követően kiválogatjuk a szálakat négy minőségi kategóriába. Ezek: az előke, a botvég, a belső szín és a külső szín. Az előke kerül legbelül, a külső szín, a legszebb kerül kívül. A nagyüzemiek csak kétfelé válogatják a szálakat – mondja László Imre.

Kérdésünkre, hogy hol tanulták a seprűkészítést, László Anna elmondta, hogy ciroktermeléssel és seprűkötéssel foglalkozó mezőfelei unokatestvérétől. Egy hét elég volt ahhoz, hogy a technikát elsajátítsák. A férj a nagyobb erőkifejtést igénylő munkát, a szálak nyélre rögzítését, a feleség pedig a varrást végzi. 

Mifelénk nem értékelik még kellőképpen a kézműves termékeket, azonban a környezetet tisztelők a műanyag termékekről – a seprűről is – lassan visszatérnek a természetesre. A cirokseprű nemcsak természetes anyagból készül, hanem jobban is seper.


Fürkész után farsangi mulatság

A marosludasi általános iskolából a II. osztályos Aszalos Kálmán Péter és Décsei Emma, továbbá a IV. osztályos Fograsi Eszter és Halmágyi Andrea vesz részt a Fürkész helyesírási verseny megyei szakaszán. 

Miután lejár a Fürkész, február 25-én sor kerül az iskola farsangi báljára, ami Marosludason hagyományosnak mondható. Ez a rendezvény minden évben nagy sikernek örvend, a tanítónők szívvel-lélekkel készülnek rá. Felsorakoznak a maskarások, lesz farsangtemetés, tánc és vigasság, ami a népi kultúra és a hagyományok megélését szolgálja. 


Pitypang

Tavaly augusztusban Marosludason létrehozták a Pitypang néptáncegyüttest, amely tulajdonképpen a helyi Hajdina néptánccsoportból vált ki. Vezetőjük Lelkes Csaba, aki azelőtt a Hajdinánál alelnökként tevékenykedett. 

– Az történt, hogy Tóth Sándor, a Hajdina vezetője nem kívánt többet velük együtt dolgozni. A tizenkét fiatal viszont továbbra is szerette volna folytatni a táncot, ugyanis mindannyian szeretnek táncolni, évek óta fellépnek, és jó táncosok hírében állnak. Elhatározták, hogy külön tánccsoportban folytatják tovább Kásler Magda és Farkas Sándor Csaba táncoktatók irányításával, akiktől a táncosokkal együtt vált meg a Hajdina. Így alakítottuk meg a Pitypang néptáncegyüttest, amely hetente próbál vagy az 1-es iskolában, vagy az RMDSZ termében. Több helyen léptek már fel, többek között Marosvásárhelyen a Gyöngykoszorúk Gyöngyén és Marosludason a magyar kultúra napján, akkor mezőségi, palatkai táncot mutattak be. Jelenleg kalotaszegi táncokat tanulnak, amelyekben a legényes hangsúlyosabb. Az együttest bővíteni szeretnénk, jelentkezők már vannak, de várjuk az újabbakat – mondta Lelkes Csaba, az együttes vezetője.