Ott voltunk a bolyais gólyabálon

Múlt héten pénteken került sor a Bolyai Farkas Elméleti Líceum gólyabáljára a marosvásárhelyi sportcsarnokban. A rendezvény a 2000-es évek elején elköltözött a sportcsarnokból, az elmúlt években a Kultúrpalotában, valamint a Nemzeti Színház nagytermében tartották meg. 

A bolyais diákok és tanárok egyaránt érdeklődéssel várták az eseményt. A helyszínen, a bejáratnál is látni lehetett az arcokon, hogy mindenki izgatott, kíváncsi, hogy milyen lesz a bál. 

Maga a gólyabál a megszokott módon, a gólyák táncával kezdődött, és a gólyamentor tánccal zárult, de az igazi érdekességek a kettő között voltak. Az idei gólyabálon ugyanis csak az eskü alatt volt bemondó, ezt leszámítva egy virtuális zsiráf volt az esemény narrátora. Incze Gáspár 12. osztályos tanuló elmondta, hogy azért választották a zsiráfot, mert a gólyabál témája az alternatív valóságok, és úgy gondolták, egy olyan állatot választanak, amelynek semmi köze nincs a gólyához, de egy alternatív világban akár a zsiráf is lehet gólya. Ezenkívül a gólyák, az alternatív valóságokon belül, olyan témákat választottak, amelyek nagyon is aktuálisak: a függőségek, a környezetvédelem, a külföldre költözés és az itthon maradás közötti viaskodás, a család, az emberi önzőség, a szülői magány, a korrupció, valamint a manipuláció. Ezek fényében elmondható, hogy a gólyabál témája nem tartozott a vidámak közé, viszont rávilágított az ország és a világ problémáira. 

A show hangulatát azonban leginkább a színvonalas produkciók adták meg. Kitűnt, hogy mindenki rengeteg időt és energiát fordított a felkészülésre. Ez meg is látszott még az eredményeken is, hiszen Körtesi Sándor, a zsűri egyik tagja, a 7-es számú iskola igazgatója elmondta, hogy az első és második hely között a lányoknál mindössze 17 pont volt, míg a fiúk esetében 10-nél is kevesebb. A döntés úgy született meg, hogy az öttagú zsűri (Rusz Tamás, Szőcs Imre, Kosztándi Krisztina, Illyés Barbara és Körtesi Sándor) 1-től 10-ig pontozta a produkciókat, különböző kritériumok alapján, majd a végén ezt összesítették. Körtesi Sándor elmondása szerint nem volt nagy vita a zsűri tagjai között, hiszen a pontok alapján egyértelmű volt, hogy ki lesz az idei gólyakirály és gólyakirálynő. A nyertesek pedig, akik egy évig hordhatják a gólyák koronáját, Kiss Anna és Szabó Szilárd.

A győzelemhez természetesen hírnév is társul. Kiss Anna az eredményhirdetés után elmondta, hogy egyrészt úgy gondolja, megváltoztatja az, hogy ő lett a gólyakirálynő, és fél ettől a változástól, nem akar más ember lenni. Másrészt viszont nagyon is örül, hiszen ez azt jelenti számára, hogy nem járnak le a gólyabállal kapcsolatos dolgok, hanem a jövőben folytatódni fognak. Azt is hozzátette, hogy meg sem fordult a fejében, hogy elnyeri a címet, illetve nem is mert erre gondolni, bár valóban sokat készült, és nem volt könnyű a sok próba, azonban minden pillanatát élvezte, a jó társaságnak köszönhetően. Az esemény témájával kapcsolatban is voltak az elején kétségei, de a felkészülés alatt rájött, hogy nagyon jó a téma, és mindenki számára tanulságos.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a gólyabált a Bolyai Farkas Elméleti Líceum szervezte, és miután lejárt a díjazás, az iskola igazgatója, Mátéfi István is értékelte az eseményt. Ő is elmondta, hogy a gólyák igazán kitettek magukért, a mentorokkal együtt, és egy nagyon gördülékeny produkciót hoztak össze. Külön gratulált a témához, és elmondta, nagyon büszke rá, hogy a diákok képesek voltak színpadra vinni ezeket a mindennapi problémákat. Az egyetlen félelme a színpaddal kapcsolatban volt, de nagyon örvend, hogy a diákok ezt is szépen megoldották.

Összességében tehát elmondható, hogy egy kimagaslóan színvonalas, jól megszervezett és nagyon jó hangulatú esemény volt az idei gólyabál, kemény, de valós problémákat mutatott be. Érdekes volt látni, hogy a diákok hogyan látják a világ problémáit. Ha negatív dolgot kellene mondani az eseményről, akkor az a hangosítás, hiszen visszhangzott olykor a beszéd és az ének, de ez eltörpül a többi pozitív tény mellett. 

Nagy-Bodó Szilárd