Ötödször vágtattak a lovak Marosszéken

A hét végén ötödik alkalommal rendezték meg a Marosszéki Lófuttatást, Erdőszentgyörgy harmadik alkalommal lett ennek házigazdája, miután 2015-ben átvette ezt a szerepet Székelyvéckétől. A kánikula és az azt megelőző esős idő ellenére sikeres hétvégén vannak túl a szervezők és résztvevők, lovasok, lovak és a lovas sportokat, hagyományokat kedvelők.

A rendezvény pénteken este kezdődött a helyi kultúrotthonban, ahol telt ház előtt lépett fel egy világturné keretében a Szentegyházi Gyermekfilharmónia. Az előző napok esős időjárása ellenére szombaton gyönyörű, de kánikulai idő és némi sár fogadta a versenyzőket és látogatókat a Padnak nevezett határrészen, de ettől eltekintve színes és gazdag két nap várt mindenkire. Az eseményt a kisváros önkormányzata és a Marosszéki Lófuttatás Egyesület szervezte, de Jankovics Ferenc hathatós szakmai segítségére is számíthattak. A házigazdák szerint mára a Marossszéki Lófuttatás meghatározó szerepet tölt be az erdélyi lovas események sorában.

 

Tanulni a lovas múltból, tisztelni a hagyományokat

Csibi Attila Zoltán polgármester megnyitóbeszédében úgy értékelte, hogy az évről évre erősődő rendezvény nemcsak a településről, hanem Marosszékről, Székelyföldről, Erdélyről is szól, és az anyaországból és Európa más részeiről is érkeztek vendégek. „Kötelességünk ápolni azokat a hagyományokat, amelyek múltunkat jellemzik és jövőnket fogják generálni” – fogalmazott az elöljáró, aki szerint már fél siker, ha a gyermekek is ott vannak a rendezvényen, megtanulják, hogy „mit is jelent a ló, a lovas, a hagyo-mányőrző huszár, mit jelentenek a hortobágyi csikósok”. Kiemelte a Maros Megyei Tanács jelentős anyagi hozzájárulását is, amely nélkül nem lehetne ilyen szintre emelni egy lovas rendezvényt. A maga során a megyei intézmény elnöke hozzátette: mindig partnerei lesznek azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek hagyományaink őrzését célozzák, így a lovas sportoknak is. Péter Ferenc úgy véli: egy ilyen rendezvény nagyon jó alkalom arra, hogy családias hangulatban töltsük el a hét végét, és tanuljunk a lovakról és lovas sportokról. Kollégája, a Hargita Megyei Tanács elnöke kifejtette: az elmúlt napok politikai eseményei megmutatták: a magyar ember csak a magyarra számíthat – és persze a lovára is, amely évezredek óta hűséges társa. Borboly Csaba azt kérte, hogy az önkormányzatok próbálják felkarolni a lovas rendezvényeket, „adjunk esélyt a lovasoknak”, hogy érezzék jól magukat itthon, mert „a lovasság nélkül magyarságunk is szegényebb volna”. Dr. Kelemen Atilla azzal zárta a felszólalásokat, hogy több évezredes múltunk nem feltétlenül tett minket lovassá: ezt meg kell tanulni, de ez csak kellő alázattal lehetséges.

 

Lovas programok és nem csak

A szombati rendezvények sorát a háromszéki Székely Virtus hagyományőrző huszáregyesület nyitotta meg, amely huszárkarusszelt, tűzön való átugratást és forradalmi csatajelenetet mutatott be, majd a szovátai Farkasnyom barantacsapat bemutatóját élvezhette a közönség. Ezt követően a középdöntőbe való bejutásért futották meg a távot a lovasok, s amíg a bíráknak sikerült döntést hozniuk, addig a hajdúszoboszlói Lovasbetyár hagyomány-őrző egyesület tartott hortobágyi csikós bemutatót, sok érdeklődő láthatott élőben lófektetést, kutyaülést, ostorhasználatot, poharas vágtát, kendőlopást és állólovaglást. Késő délután a középfutamba bejutott versenyzők álltak rajthoz, közülük négyen jutottak tovább, ők vasárnap küzdhettek meg a fődíjért. A szombati programokat az Atilla Fiai Társulat koncertje zárta, ők közismert rockopera-részleteket adtak elő. 

Vasárnap sem volt unalmasabb a program, a szervezők nem mindennapi kínálattal álltak elő: a Marosszéki Íjászok bemutatóját követően ismét a hortobágyi csikósok mutatkoztak be, s az Erdélyi Lovaskaszkadőrök produkciója is lenyűgözte a közönséget. Győrffy-Villám András solymászként érkezett az eseményre, madaraival és azok tudásával ejtette ámulatba az érdeklődőket. A lovas bemutatók között népdalok csendültek fel a szovátai Mezőhavas előadásában, majd a délután Pászka Lehel lovasíjász-bemutatóján tapsolhatott a nézősereg.

 

A döntő futamok

A vasárnap délutáni döntő futamokban elsőként a Marosszéki Lófuttatás legjobbjai álltak rajthoz, ezt követte a huszárfutam, végül pdig az angol telivérek. Ez utóbbi versenyszámot nagy érdeklődés követte, hiszen a szervezők is kimagasló eredményként értékelték azt, hogy ezek a híres lovak közel hatvan év után Erdélyben ismét Erdőszentgyörgyön futhattak. A szoros verseny végén a 10 ezer lejes fődíjat az illyefalvi Domokos Magor vihette haza, aki mindvégig az utolsó helyen futott, majd a cél előtt néhány méterrel megelőzte társait. A második helyezett nyújtodi Tóth Szabolcs egy nyerget, a sepsiszentgyörgyi Bagoly Szabolcs egy kantárt vehetett át. Az ünnepélyes díjátadás a hétvégi programok fénypontjának számított. Az idei Marosszéki Lófuttatás győztese a gyergyószárhegyi Fazakas Géza lett (5.000 lej), a dobogó második fokára a csíkdelnei Andrei Augustin állhatott (3.500 lej), a harmadik helyezett a csíkszépvízi Orbán István lett (2.500 lej). A huszárfutam első díjazottja a zetelaki Jakab Gábor (1.500 lej), második a csíkdelnei Kovács Attila (800 lej), a harmadik a mezőpaniti Borbély Tamás (500 lej) lett. A szervezők minden benevező lovast Győrffy-Villám András egy-egy lovaskönyvével ajándékoztak meg. A rendezvény vasárnap este az Ismerős Arcok koncertjével ért véget hatalmas közönség előtt. 

 

Meg kell szüntetni a széthúzást

Hétfői közleményében Csibi Attila Zoltán erdőszentgyörgyi polgármester, házigazda úgy nyilatkozott, hogy az eddigiek közül a hétvégi volt a legsikeresebb marosszéki megmérettetés, a „hatalmas ellenszél ellenére” sikerült legyőzni az akadályokat és többezres tömegeket vonzó rendezvényt szervezni. Az utóbbi napokban a lovas berkekben kialakult, a vágták minősítése körüli vitákra utalva Csibi kijelentette: „A jövőre nézve feltétlenül meg kell szüntetni a különböző lovas események közötti széthúzást, fenyegetéseket és zsarolásokat. Azt hiszem, hogy minden lovas esemény szervezőjének a ló és a lovas kellene fontos legyen”.