Összetartó gazdák ünnepe

Kalapácsmalom, permetező, hulladékaprító, trágyaszóró, fűnyíró, vetőgép, multifunkcionális kultivátorok, traktorok, utánfutók és még számos mezőgazdasági gép sorakozott fel szombat délben Mezőpanit központjában. A maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program helyi nyertesei a községnapok alkalmából állították ki büszkeségeiket a református templom melletti téren. Amint a magyar kormány által támogatott programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány elnöke, Kozma Mónika is megjegyezte, ez volt az első alkalom, hogy egy község nyertes pályázói ilyen szép számban, együtt megmutatkoztak, egyértelművé téve a gazdasági haszon mellett a kezdeményezés közösségformáló szerepét is.

A 6200 fős község öt falujából összesen 77 gazda pályázott sikeresen a maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program keretében, a községnapi bemutatóra azonban nem hozhatták el valamennyien a megnyert gépeket, felszereléseket, ezek közül ugyanis jó néhány – egyebek mellett egy kovácsműhely és egy autószerelő műhely új eszköze – nem mozdítható. A kiállítást úgy szervezték meg, hogy minél több fajta gép bemutatásra kerüljön – tudtuk meg Bodó Előd Barna polgármestertől, aki a megnyitón így köszöntötte az egybegyűlteket:

– Örülök, hogy megmutathatjuk, mire képes egy közösség, ha van mögötte politikai és gazdasági akarat. 

A községgazda kiemelte, a magyar kormány támogatásának legfőbb célja, hogy a helybéli gazdák szülőföldjükön tudjanak erősek lenni, majd azt is hozzátette, hogy ez a partnerség felelősséggel is jár, „ami a birtokunkban van, arra vigyázni is kell”. Bodó Előd Barna az elmúlt 10–15 év legnagyobb horderejű kezdeményezésének nevezte a Pro Economica Alapítvány által elindított programot, és reményét fejezte ki, hogy a nyertes pályázók lendülete az elkövetkezőkben másokat is magával ragad.

A kulcsszó: bizalom

Kozma Mónika gratulált a községbeli gazdáknak, akik kezdeti kétségeik ellenére mertek pályázni. 

– Amikor hónapokkal ezelőtt itt jártunk, azt kértük a gazdáktól, hogy bízzanak bennünk. Ennek a programnak a bizalom a kulcsszava – hangsúlyozta a Pro Economica Alapítvány elnöke, majd arra kérte a nyerteseket, hogy mutassanak példát azoknak a családoknak, akik nem hiszik el, hogy itthon lenni jó. 

– A program az elkövetkezőkben kisebb összegű, illetve nagyobb támogatásokkal folytatódik. Azt kérem önöktől, hogy ezután is bízzanak bennünk, hiszen csak így, egymásra épülve tudunk erős közösséget teremteni – tette hozzá Kozma Mónika, majd a magyar kormány megértő hozzáállásáról, illetve a programban részt vett községek polgármestereinek támogatásáról is szólt. 

– Nem véletlen, hogy alapítványunk a Kós Károly-idézetet választotta mottójául: „Számba kell venni erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni” – zárta beszédét a Pro Economica elnöke.

Az élet alapja

Lázár Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának külgazdasági attaséja arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány számos eszközzel segíti a határon túli magyar közösségek megmaradását, és az utóbbi években főként a gazdaságfejlesztő programok támogatására helyezte a hangsúlyt. 

– A gazdálkodás olyan terület, amely a magyar–magyar együttgondolkozásra ad lehetőséget. A megnyert támogatás révén a maros-mezőségi gazdák erősebbek, sikeresebbek lesznek, ugyanakkor ezáltal a Kárpát-medencei magyarság is erősödik – hallhattuk a külgazdasági attasétól. Lázár Zoltán arra is emlékeztetett, hogy a kalász és a szőlővessző Kölcsey Himnuszában is megjelenik, a föld, a mezőgazdaság ugyanis az élet alapja.

– Az önök által végzett munka fontosabb annál, mint ami számokban mérhető – jegyezte meg, majd azt is hozzátette, hogy a magyar kormány számára nagy elégtétel, hogy a székely mezőségről ilyen sokan – több mint 500-an – éltek a pályázás lehetőségével. 

Kovács Levente, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke Péter Ferenc megyei tanácselnök üdvözletét tolmácsolta. Az ügyvezető elnök Európa védőszentje, Szent Benedek jelmondatát idézte: Ora et labora!, azaz Imádkozz és dolgozz!

– Megtiszteltetés számomra, hogy egy keresztény értékrenddel felvértezett, dolgozni szerető, életerős közösséggel ünnepelhetek – mondta Kovács Levente, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a mezőpaniti önkormányzat mandátuma felénél már az eltervezett 12 pályázat felét megvalósította, és ami ennél is fontosabb: új tervei is vannak, egyebek mellett bölcsődeépítésre készül.

Az értékesítés is megoldódhat

A tavalyelőtt újraindult, 24 fős Mezőpaniti Gazdák Egyesületének elnöke, Sikó László a magyar kormánynak, a Pro Economica Alapítványnak, illetve a programban részt vevő gazdáknak is köszönetet mondott, és arra kérte a nyerteseket, hogy buzdítsanak másokat is az ilyen lehetőségek kihasználására, hogy a község gépparkja tovább bővüljön.

 – A termékek értékesítése nehéz, de a továbbiakban erre is találunk megoldást – tette hozzá az egyesületi elnök.

Erre a felvetésre adott biztató választ Bartha Mihály tanácsos. A korábbi polgármester egy 2010-ben indított kezdeményezés megvalósulásáról, a Maros, Hargita és Kovászna megyei gazdaegyesületek- ből született Székely Gazdaszervezetről adott hírt, amely az összefogás erejére alapozva, egy fórumot működtetve az értékesítés, illetve a szakemberképzés terén is segítséget nyújthat a három megye gazdáinak.

Kicsi gép nagy tudással

Az ünnepi beszédek után a gazdákkal is lehetőség nyílt szót váltani. Miközben a községbeli gyermekek birtokba vették a kiállított traktorokat és egyéb gépeket, a nyertes pályázók készségesen számoltak be arról, miben segíti munkájukat az új felszerelés.

A legtöbb – szám szerint 50–60 – pályázatot a községközpontiak nyújtották be. A mezőpaniti Borbély István gazdasága egy BCS típusú motokultivátorral és egy hulladékaprítóval gyarapodott. 

– A motokultivátor egy olyan komplex gép, amelyet egyebek mellett a krumplivetésnél és a termény betakarításánál is használhatok, illetve kaszálni is lehet vele. Mióta megvan, nem kell a kisebb területekre, a kertbe, zöldségesbe nagy gépekkel bemennem, ez jelentősen megkönnyíti a munkát – magyarázta a gazda, aki saját használatra termel zöldséget, és új gépével a fiainak is besegít.

– Későre értesültünk a pályázatról, egy hét alatt állítottuk össze az iratokat. Nem gondoltuk, hogy sikerrel járunk, de áprilisban megérkezett, amire vártunk – tette hozzá Borbély István.

Magvetés pazarlás nélkül

Sikó Jenő és Pete Előd két különböző típusú vetőgépre pályázott, hogy ezáltal egymás munkáját is segíthessék. Sikó egy 33 soros, dupla tárcsás, szalmás magvető, Pete egy hatsoros kukoricavető gép tulajdonosa lett. Mindketten hatvan-hatvan hektárnyi földet művelnek meg, napraforgót, búzát, kukoricát termesztenek, amit aztán egy mezőbándi felvásárlónak adnak el. Új vetőgépeik legfőbb erénye a precizitás, amelynek köszönhetően minden mag a megfelelő helyre kerül, így nincs veszteség.

– A drága, 800–900 lejes magoknál nagyon fontos, hogy ne pazaroljunk, a régi vetőgépem pedig két-három magot is egy helyre szórt, így a vetőmag fele kárba veszett. Az új gép azonban nemcsak ebből a szempontból hasznos, hanem azért is, mert feleannyi idő alatt kétszer akkora területet lehet bevetni vele – magyarázta Pete Előd.

„Szófogadó” traktorok

A mezőpaniti Nagy Józsefnek a pályázat meghirdetésekor nem volt traktorja, így a lehető legjobbkor jött a lehetőség. Az új gép sokkal modernebb, performansabb, mint a korábbi traktorjai – tudtuk meg az idős férfitól, aki öt hektár földdel rendelkezik, a fiai ugyanennyivel, így összesen tíz hektárt művel meg. Búzát, kukoricát ültet, és a termést házilag hasznosítja, egyebek mellett a disznók és a majorság ellátásánál.

A mezőbergenyei Borbély Csongor gazdasága is egy új traktorral bővült. 15 hektár földje van, napraforgót, árpát, zabot termeszt, amit a bándi és marosszentkirályi piacon, illetve megrendelőknél értékesít. 

– A gazdálkodás számomra mellékjövedelem, és amikor fáradtan hazajövök a munkából, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen gépre kell felülnöm. Ez a traktor, a korábbitól eltérően – amelyet a pályázati önrész kiteremtése végett eladtunk –, akkor indul el, amikor én szeretném, nem amikor neki úgy van kedve. Így egy nehéz nap végén is szívesebben látok dologhoz – mondta a középkorú férfi, aki fiaitól fizikai segítséget, feleségétől lelki támogatást kap a gazdálkodáshoz.  

A modern aprító

Nagy Ferenc egy aprítógéppel gazdagodott. 

– Minden kerti hulladékot – a kórét, a rózsaszirmot is – komposztálok, aztán természetes trágyaként visszaadom a természetnek. Hét éve köteleztem el magam e mellett a módszer mellett, eddig egy kisebb teljesítményű, árammal működő aprítógéppel dolgoztam. Az új gép nagyobb teljesítményű, ugyanakkor, mivel benzinmotoros, nem tartoznak vezetékek hozzá, így könnyebben hordozható – magyarázta Nagy Ferenc, aki szerint a komposztálással mindenki jól jár: a hulladéktól megszabaduló gazda ugyanúgy, mint a terméseivel jutalmazó föld. 

A Mezőpaniti Napok a meghívottak mellett a gazdákat is asztalhoz ültető gulyásozás után motorostalálkozóval és lovas bemutatóval folytatódott. Vasárnap szabadtéri református istentisztelettel indult a nap, majd a kiemelkedő teljesítményt nyújtott sportolókat jutalmazták, és sor került a 18. életévüket betöltött fiatalok nagykorúsítására is. A háromnapos ünnepből természetesen a néptánc, a filmvetítés és a könnyűzene sem hiányzott.