Online jógaórák

Sportolás a karanténban

A sportolás sok ember életének szerves része, arról nem is beszélve, hogy mindenki számára fontos a napi testmozgás. A karantén ideje alatt le kell mondjunk a különböző csapatos sportokról, nem mehetünk edzőterembe, de még uszodába sem, Marosvásárhelyen például a Somostetőn is le van zárva a szaladópálya. De még így is van lehetőség a testedzésre, hiszen a karantén ideje alatt is elmehetünk egyet szaladni a lakásunk közelében. Azok számára pedig, akik egyáltalán nem akarnak kimozdulni otthonaikból, szintén nem lehet kifogás a járvány, hiszen online is tartanak különféle edzéseket. Például részt vehetünk otthonról, a nappalinkban jógaórákon. Sokak számára érdekesnek tűnhet, hogy miként lehet otthonról, egy képernyőt nézve sportolni, de a digitális világ már erre is kínál megoldást.

Berecki Beáta jógaoktatót kérdeztük az online sportolásról.

– Hogyan néz ki egy online jógaóra?

– Én a Zoom internetes felületen tartom a jógaórákat. A résztvevők előbb be kell jelentkezzenek a stúdió honlapján, és miután ez megtörtént, kapnak e-mailben egy visszaigazoló webcímet, illetve egy másik linket, ahol tudnak fizetni. Arra szoktuk kérni a résztvevőket, hogy 5-10 perccel az óra kezdete előtt jelentkezzenek be, hogy ne legyen semmi technikai hiba. Miután mindenki megérkezett a virtuális jógaterembe, le szoktam ellenőrizni, hogy mindenki hall-e és lát-e engem. Ezután pedig kezdődik a tényleges óra, ami pontosan úgy zajlik, mint egy offline találkozás. A Zoomot úgy állítom be, hogy mindenkit lássak, és próbálok figyelni mindenkire, illetve kijavítani a hibás mozdulatokat. A javítás azonban nehézkesebb online, mint élőben, hiszen sokkal jobban oda kell arra is figyeljek, hogy én hogyan mutatom az adott gyakorlatot. Eddigi észrevételeim szerint sok résztvevőnek ez az első jógaórája, és azok, akik még nem próbálták, jobban szeretik az online verziót, mert nem muszáj bekapcsolják a kamerájukat. Ez azért tekinthető pozitívumnak, mert azt vettem észre, hogy sokan szégyellik, hogy nem tudják helyesen megcsinálni a gyakorlatokat, és ha a kamerájuk ki van kapcsolva, a többi résztvevő sem látja őket. A gond ezzel csak annyi, hogy én sem, tehát nem tudom kijavítani az esetlegesen felmerülő hibákat.

– Nem sértőbb online kijavítani az adott személyt, mint ha élőben odamennél hozzá?

– Nem mindig mondom név szerint, általában egységes üzenetként próbálom közvetíteni. Tehát például azt mondom, hogy figyeljünk az egyenes hátgerincre, de nem nevezem meg azt a személyt név szerint, akinek nem egyenes a gerincoszlopa. Ha azt látom, hogy valaki nem csinálja jól, akkor úgy mondom, hogy mindenkinek szóljon. Ezt élőben is így szoktam csinálni, azaz a teremben sem nevezem meg azt, akivel úgymond baj van. 

– Mennyivel másabb egy online jógaóra, mint egy offline?

– Számomra nagyon nagy kihívás. Nekem sokkal nehezebb, mivel egyrészt ott van a technikai rész. Nem vagyok meggyőződve, hogy mindenki hall és lát legalább engem. Az elején sokat aggódtam, hogy minden jól működik-e. Továbbá furcsa az, hogy nem vagyunk egy térben, ebből adódóan mindenkinek kicsit nagyobb a felelőssége otthon azért, hogy ne történjen vele semmi baj. A jógánál fontos, hogy toljuk a határainkat, de ne feszítsük túl őket. Ezt a részét pedig sokkal könnyebb élőben észrevenni, online nehezebb dolgom van ilyen téren is. 

– Mennyire lehet megteremteni a megfelelő hangulatot otthon? Hiszen a jógateremnek van egy különleges hangulata.

– Talán kevésbé, és nehezebb a zavaró tényezőket kizárni. Például előfordult az, hogy valakinek a macskája sétált el a kamera előtt, vagy, ha van gyerek, akkor ő is odajön, és belenéz a kamerába. Ilyen szempontból nehezebb az elmélyülés, de pozitív volt a visszajelzés mindenki részéről. Ez annak tudható be, hogy sok ember számára fontos, hogy ebben az időszakban is végezzen valamilyen testmozgást. A mostani jógaórákat pedig a helyzetre reflektálva alakítottam ki, mert ami most sokat szenved, az a hátgerinc, hiszen sokat ülünk, valószínűleg olyan pozícióban, ami nem jó neki. A csípőnket is megviseli a sok ülés, illetve az, hogy nem járunk annyit. Ehhez a helyzethez adaptáltam tehát az órákat, és úgy látom, működik.

– Lehetséges az, hogy egy bizonyos idő elteltével, a járvány utáni időszakban átkerülnek ezek a találkozások az online térbe? 

– Eddig is voltak online platformok, ahol bejelentkezhettél jógaórára, és eddig is volt, aki otthon ezt a formát próbálta ki, pontosan azért, mert így nem kell kitedd magad, hogy mások nézik azt, hogy mennyire tudod vagy nem tudod az adott gyakorlatokat. Ami nagyon vagány az online lehetőségben, az az, hogy számomra valamelyest elmosódottak az országhatárok, például a múlt héten volt jelentkező az Egyesült Államokból és Hollandiából is. 

– Milyen érzés, hogy külföldről is bejelentkeznek az órádra?

– Nagyon jó érzés, főleg annak tekintetében, hogy nemrég kezdtem el jógaórákat tartani. Mindig jó azt látni, hogy valaki felszabadultan érzi magát a találkozás után, vagy ha megjelenik a mosoly az arcán, és elmondja, hogy milyen jólesett. Ez is egy hatalmas elégtétel, az már pedig csak hab a tortán, hogy külföldről is részt vesznek ezeken az órákon.

– Hányan vannak egy offlinejóga órán, illetve hányan vannak az online jógaórán?

– A kapacitása a fizikai jógateremnek körülbelül 12 személy, jobb, ha 10, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy mindössze 3 órát tartottam offline. Az online óra esetében pedig megvan az a lehetőség, hogy sokkal többen lehetnek, de nem igazán tudok arról beszámolni, hogy sokkal többen lennének egy-egy találkozáson. Felmerült egy technikai gond is, és ezért nehezebb az első alkalomra bejelentkezni. 

– Mennyire bíznak meg az emberek az online sportolásban? Számomra például furcsa lenne leülni egy kijelző elé, és úgy sportolni.

– Ilyen szempontból a jóga speciális helyzetben van, mert itt amúgy is fontos az egyéni gyakorlás, és ez az esetek túlnyomó részében otthon történik. Én mielőtt oktató lettem volna, sokat jógáztam otthon egyedül, és néha elmentem csoportos órákra is. Az online óra abban nyújthat segítséget, hogyha nehezebben tudod rávenni magadat, hogy hetente párszor félretegyél egy időpontot sportolásra. Így van egy pontos időpont, amit nem lehet eltolni egy fél órával. Én azt veszem észre, hogy a legtöbb embernek leginkább a motiváció hiányzik. 

– Miben különbözik egy online jógaóra attól, hogy egy videómegosztó felületen nézek egy kisfilmet, és azt próbálom utánozni, amit ott látok?

– A legfontosabb különbség az, hogy az online jógaóra élőben történik, és lehet kérdéseket feltenni, valamint hozzá lehet szólni. Én is szoktam beszélni a résztvevőkhöz. Figyelem, hogy mi történik velük, és látom, hogy milyen nehézségű gyakorlatokat lehet beiktatni. Ahogy már említettem, fontos az, hogy ne feszítsük túl a határainkat. Összegzésképpen elmondható, hogy van egy interakció a résztvevők és az oktató között, ami például a YouTube-órák esetében nem mondható el.

– Van tudomásod esetleg más sportokról, amit online lehet végezni?

– Amikor Indiában voltam a jógaoktatói képzésen, az egyik lány, aki szintén ott volt, és aki személyi edző, onnan is tartott edzéseket. Ez inkább súlyemelésben nyilvánult meg. Amennyiben valaki rendelkezik otthon a szükséges felszereléssel, igénybe veheti a személyi edzők szolgáltatásait is. Amiről még hallottam, és különösebb felszerelés nem szükséges hozzá, az a pilates, a body art, ezek ugyebár a jógához is hasonlítanak. És balett is van online. 

– Milyen sportokat ajánlasz a karantén idejére?

– Elsősorban a jógát. Reggel nagyon jó, ha 15-30 percben beiktatunk néhány egyszerű jógagyakorlatot, hiszen ezek nagyon jó hatással vannak a testünkre és a hangulatunkra is. Ha valaki csak rövidebb időt tud a sportolásra szánni, akkor a YouTube-on is talál videókat, de ehhez szerintem nagyobb motivációra van szükség. Véleményem szerint a séta is nagyon fontos szerepet tölt be a napi mozgásban, illetve, ha van rá lehetőségünk, akkor szaladjunk is, akár futópadon.