Július 1-jétől átlagosan 20 százalékkal csökken a gyógyszerek ára, a táplálékkiegészítők héáját már júniusban levitték 24-ről 9 százalékra. Az intézkedés nyomán az Európai Unió tagállamai közül Romániában lesznek a legolcsóbbak a gyógyszerek.
Július 1-jétől átlagosan 20 százalékkal csökken a gyógyszerek ára, a táplálékkiegészítők héáját már júniusban levitték 24-ről 9 százalékra. Az intézkedés nyomán az Európai Unió tagállamai közül Romániában lesznek a legolcsóbbak a gyógyszerek.
A krónikus betegek érdekvédelmi szervezetei már május végén meghúzták a vészharangot: attól tartanak, hogy a jelentős árcsökkentés következményeként bizonyos orvosságok eltűnnek a gyógyszertárakból, sőt, lesz olyan gyártó, amelyik szűkíti a termékskáláját, rosszabb esetben bezár, a terjesztők a nyugati országokba exportálják a termékeket, ahol sokkal drágábbak a gyógyszerek, és ezáltal nagyobb haszonra tehetnek szert. A kormánynak nincs stratégiája erre a helyzetre, az intézkedés bevezetéséhez szükséges hatástanulmányt sem készítették el – hangzik az egyesület vezetőjének, Cezar Irimiának a vádja.
Hogy milyen gazdasági számítások és egyeztetések során sikerült március folyamán lejjebb tornázni az árakat, arról az illetékes szaktárcavezető csak annyit mondott, hogy megtárgyalták a Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Bizottsággal, a gyártókkal és terjesztőkkel. Tény, hogy az egészségügyi minisztérium június elején már más számítási eljárást vezetett be, és meghatározta az ártámogatott gyógyszerek új árát, megoldották az óvásokat és július 1-jén közzéteszik az új árkatalógust. A gyógyszertárak e dátum után kötelesek a meglévő készleteikre is alkalmazni az átlagban 20 százalékos árleszállítást, azaz ilyen mértékű veszteséget könyvelhetnek el. Ennek tudatában a gyógyszerláncok május-júniusban behúzták a kéziféket, ami a rendeléseket illeti, ily módon próbálva csökkenteni várható veszteségeiket. Emiatt voltak kiesések a gyógyszerellátásban, ami a sajtóban úgy jött le, hogy máris gyógyszerhiány van…
A fentiekkel szemben a gyógyszerészek szakmai testülete úgy véli, pár hónapra lesz szükség ahhoz, hogy a gyártók, a terjesztők és a forgalmazók felbecsüljék a szaktárca intézkedéseinek hatását. Egyezkedni lehet a kormánnyal, de a gyógyszerpiac szereplői menet közben meggondolhatják magukat – mondják az aggodalmaskodók.
De talán mégsem olyan aggasztó a helyzet, hiszen a szaktárcának is megvannak a maga eszközei ahhoz, hogy a hazai gyógyszerpiacot fegyelmezze. Jelenleg 42 közös nemzetközi elnevezésű (DCI) gyógyszer került tiltólistára, ezeket nem lehet exportálni, adott esetben – ha visszaéléseket tapasztalnak – a jegyzék bővíthető, sőt, akár a szóban forgó cég működési engedélye is bevonható. A csalások, a feketén történő gyógyszer-értékesítések mértéke nem bizonyított, ezek felderítése azonban már más hatósági szervekre hárul.
A forgalmazók és a betegek közös érdeke, hogy akadálytalan legyen a gyógyszerellátás – persze más és más okokból. A gyógyszertárak az elkövetkezőkben mindent megtesznek majd, hogy megtartsák vásárlóikat, hogy növeljék a forgalmat, azaz minél több ártámogatott gyógyszert adjanak el, így kompenzálva az árleszállítás miatti bevételcsökkenést. Maros megyében például a patikák bevéte-lének 80 százaléka származik az ártámogatott gyógyszerek eladásából, 20 százaléka a táplálékkiegészítők és a helyi készítmények értékesítéséből (a marosvásárhelyi gyógyszertárak egynegyede jelenleg is előállít saját készítményeket). Bár a szakemberek számítanak arra, hogy utóbbiak iránt, a héa csökkenése eredményeképpen megnő a kereslet, a gyógyszerellátás folyamatosságának biztosításában nem látnak – legalábbis egyelőre – akadályokat.
