Ismerős képsorok, mintha csak tavaly január lenne. Akkor is az igazságügyi törvény módosítási kísérlete miatt vonultak a fagyos időben kitartóan, heteken át tízezrek utcára.
Ismerős képsorok, mintha csak tavaly január lenne. Akkor is az igazságügyi törvény módosítási kísérlete miatt vonultak a fagyos időben kitartóan, heteken át tízezrek utcára, tegnapelőtt szintén a Btk. módosításainak megszavazása verte ki a biztosítékot, és az elkövetkező napokban – a szabadságolások ellenére – számítani lehet rá, hogy folytatódnak a tüntetések. Két héttel ezelőtt kitombolta magát a PSD Bukarestben, ezúttal az ellenzék tüntet. A büntető törvénykönyv módosítása ehhez az okot szolgáltatta, vagy éppenséggel ürügy volt erre, vagy… mindkettő. Sokan értelmezik – joggal – úgy, hogy több módosítás a bűnözők védelmében született meg, a korrupció ellen fellépő ügyészségek gyengítésére. A tömegek felháborodását pedig természetesen „meglovagolják” az ellenzéki pártok. Kedden Kolozsváron mintegy ötezren tüntettek, a Btk. módosításai ellen tiltakozó emberek a kormánypártot szidalmazták. Bukarestben, a kormányépület körül már tegnap reggelre lesátoroztak a tiltakozók (bizonyára hosszabb akcióra rendezkednek be).
Az események sűrűjében szinte lehetetlen jól behatárolni a politikai és gazdasági érdekcsoportokat, érdekeket. A Btk. egyes módosításait olvasva egyrészt érthető a háborgás, másrészt az igazságszolgáltatás átpolitizálása ellen tiltakozó ellenzéket hallgatva szinte elhisszük a liberális Ludovic Orbannak, hogy korábban, például a liberális kormányzatok idején, Justitia teljesen politikamentesen működött.
Az események sorában friss mozzanat, hogy a liberális párt tegnap bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen Állítsák meg a bábkormányt! mottóval, és Viorica Dăncilă miniszterelnök menesztését kérte. A kormányfő helyét ki más, mint Ludovic Orban venné át, aki be is jelentette, hogy kész felvállalni a kormányzás felelősségét. A bizalmatlansági indítványt 5 napon belül terjesztik vitára, a liberálisok – akiknek a számítása valahogy sehogy sem jön ki – pedig abban reménykednek, hogy az indítvány megszavazásához szükséges mintegy 60 szavazatot az RMDSZ-től, a kisebbségektől, sőt, akár a PSD-s honatyák „átszavazása” eredményeképpen gyűjthetik be. Ezzel párhuzamosan, a Btk. kedden megszavazott, az ellenzék és a tüntetők által kifogásolt módosításainak alkotmányosságáról várhatóan az Alkotmánybíróság határoz majd, hiszen mind az ellenzék, mind a Legfelsőbb Bíróság bejelentette, hogy megóvja, és az államfőnek is döntenie kell még.
