2024. november 22., Friday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Vasárnap Erdély számos településén megünnepelték a nemzeti összetartozás napját, megemlékeztek a trianoni diktátum évfordulójáról, amikor az első világháborút lezáró, Párizs környéki békeszerződések részeként az első világháborúban vesztes Magyarország és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött a békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait, és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett. 

A békeszerződés eredményeképp, a 325.411 km2 összterületű Magyar Királyság széthullt, területének több mint kétharmadát és lakosságának több mint a felét elvesztette. Ezt a traumát sokan máig sem heverték ki.

A magyar Országgyűlés 2010-ben a trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az erről szóló törvény kimondja: „A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Az eseményről különböző vélemények hangzottak el az évek során. Egyeseknek üröm, másoknak öröm ez a nap. 

Emlékeztetünk, hogy 2021-ben a román államelnök azt mondta: „Idegesítenek a kijelentések Trianonról, nem loptunk el semmit senkitől. Az erdélyi románok kinyilvánították, hogy Romániához akarnak tartozni, nem loptunk el semmit senkitől, ez a mi önrendelkezési jogunk volt”. 

Áder János volt államfő másként gondolja: „Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Az ekkor kisebbségi sorsra jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelven történő oktatást”.

A trianoni békeszerződést hozsannázta vasárnap a román kulturális miniszter, amit Románia történelme egyik legfontosabb napjának nevezett, „amikor a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban aláírt szerződéssel a románok elérték, hogy nemzetközileg elismerjék azon határaikat, amelyekért hősiesen harcoltak a Nagy Háborúban”.

Ezzel szemben Novák Katalin magyar köztársasági elnök szerint a nemzeti összetartozás napján nem a veszteségeinket siratjuk, hanem a gazdagságot ünnepeljük, akkor is, ha nem mindenkinek egyértelmű, hogy nincs különbség határon innen és túl élő magyarok között. 

Közben az élet persze nem állt meg. Romániában sem. A rablók rabolnak, a gyilkosok gyilkolnak, a drogosok baleseteznek, a pedagógusok tovább sztrájkolnak, a koalíció folytatja az „itt a kormányfő, hol a kormányfő”-játékot. Állítják, hogy pénteken megint leadja Ciucă a mandátumát, Ciolacu meg átveszi. Bemutatják az új kormányt, amelyben nem biztos, hogy az RMDSZ is helyet kap. Az elnök maradna, de megtörténhet, hogy a partnerek „kifelejtik” a szövetséget az új kormánykoalícióból. 

Egyelőre újabb titkos tárgyalások folynak.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató