2022. augusztus 9., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Családon belüli erőszak: a bejelentett esetek csupán a jéghegy csúcsát jelentik

Lehet felsőfokú végzettséggel rendelkező sikeres vállalkozó vagy szakmunkás, netán háztartásbeli, városi vagy vidéki, idős vagy fiatal – a családon belüli erőszak bárkit érinthet. Bárkit, aki néha szembejön velünk az utcán vagy a szomszéd lakásban lakik, vagy aki mellett napi nyolc órát töltünk a munkahelyünkön, mégsem tudjuk, hogy otthon milyen kínokat él át. Vagy talán gyanítjuk, mert vannak jelek, de nem akarunk tudomást venni róla, mert nem a mi problémánk. Tévhiteket próbál lerombolni az RMDSZ nőszervezete által november 25-e, a családon belüli erőszak elleni harc világnapja apropóján készített kisfilmsorozat, amelyben nyolc bántalmazott nő osztja meg rendkívül megrázó történetét, elmesélik, mit éltek át agresszor párjuk mellett, illetve azt, hogy miként sikerült kilépniük a kapcsolatból. Romániában minden 30. másodpercben fizikailag bántalmaznak egy nőt, és a 2020-as statisztikai adatok szerint 78 nő vesztette életét családon belüli erőszak miatt.

A kisfilmeket a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen keretében tették közzé november 25-től kezdődően, kétnaponta, a nőszervezet közösségi oldalán. A megszólaló nők között vannak felsőfokú végzettségűek, és munkások is, magyar és román anyanyelvűek, városiak és vidékiek, idősek és fiatalok, hiszen ezáltal is hangsúlyozni szeretnék, hogy az erőszaknak nincs nemzetisége, státusa, ugyanúgy érint vidéken és városon élőt. Ugyanakkor a kisfilmek kiváló szemléltetői annak, hogy nemcsak a tettlegesség, a kékre-zöldre verés minősül erőszaknak, hanem az is, ha valakit nap mint nap megaláznak, semmibe vesznek, függőségben tartanak, zsarolnak. Megszólal egy olyan nő, akinek sikerült maga mögött hagynia az átélt borzalmakat, és új életet kezdett, de olyan is, aki jelenleg is a védelmi rendszerben van, és próbál talpra állni. Megosztja a történetét olyan édesanya, akit kábellel ütlegelt a társa és csavarhúzóval szúrta meg a szemét.

– Ha éjszaka dolgozott, reggel jött ittasan haza, ha nappal, este jött ittasan haza... Soha semmi sem volt jó. Az étel nem volt jó, vagy hideg volt, vagy meleg. Üvöltözött…. csúfolta a beteg gyerekemet…  Amikor megivott egy sört, már gyomoridegem lett, féltem, elsápadtam – csak néhány kiragadott mondat a megrázó vallomásokból.

72 halálos áldozat, 44 ezer bejelentés

Az RMDSZ nőszervezete a kisfilmekkel hangsúlyozni szeretné, hogy sok ilyen bátor nőre van szükség, aki elmeséli, mi történt vele, mert egyrészt a valós történetek által tudják érzékenyíteni a környezetet, másrészt erőt adni azoknak, akik egy bántalmazó kapcsolatban vannak. A közzétett történetek arra világítanak rá, hogy egy ilyen nehéz helyzetet is túl lehet élni, a megszólaló nőknek sikerült kilépni az agresszor árnyékából.





Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, az RMDSZ nőszervezetének alelnöke lapunknak elmondta, négy évvel ezelőtt kezdte el a nőszervezet a nők ellen irányuló erőszak elleni mozgalmat, a 16 akciónap keretében pedig sokkal hangsúlyosabban szeretnék felhívni a figyelmet a jelenségre, illetve arra, hogy az erőszaknak semmiféle formája nem elfogadott, és bátorítják azokat, akik ilyen kapcsolatban élnek, hogy lépjenek ki, merjenek segítséget kérni, hiszen megvan a felépített segítségnyújtó rendszer, szakemberek, menhelyek, védett házak, ahol támaszt tudnak nyújtani a bajban lévőknek. – A 16 akciónap célja, hogy igazi hősőket mutassunk be, olyan nőket, akik elég bátrak voltak ahhoz, hogy otthagyják a bántalmazó kapcsolatot, segítséget kérjenek, és próbálják újrakezdeni az életüket. Azon kívül, hogy e hősöket bemutatjuk, rá szeretnénk világítani arra, hogy a bántalmazás nem nemzetiség és nem iskolázottság kérdése. Sikerült olyan történeteket találni, amelyekkel fel tudjuk hívni a figyelmet arra, hogy nemcsak a fizikai bántalmazás, a tettlegesség ítélendő el, hanem a bántalmazás összes formája, kezdve a zaklatástól a lelki zsarolásig, a gazdasági függőségig, a szexuális bántalmazásig. A nők elmesélik, mit éltek át, milyen lépéseket tettek, és most hol tartanak. Volt, aki felfedte az arcát és a hangját, de olyan is, aki sem az arcát, sem a hangját nem vállalta, a saját döntésük volt, hogy milyen formában osztják meg a történetüket, hiszen nem könnyű ezt felvállalni, nagyon erős lelki folyamatok vannak mögötte, újraélik a történetet, de mégis úgy érzik, azáltal, ha megosztják, segíteni tudnak sok más nőtársukon. Nagyon nagy méreteket ölt a családon belüli erőszak Romániában is, el sem tudjuk képzelni, mennyire megnövekedett az áldozatok száma, ugyanakkor tudni kell, hogy a statisztikák, amelyeket ismerünk, csupán a jéghegy csúcsát ábrázolják. A 2020-as adatok szerint tavaly 72 halálos áldozatot követelt a családon belüli erőszak, és mintegy 44 ezer bejelentés érkezett a hatóságokhoz. Hangsúlyozom, ez csupán a jéghegy csúcsa, azaz a bejelentett esetek, rengeteg áldozat van, aki nem mer segítséget kérni – mutatott rá Csép Andrea.

Az összezártság csak rontott a helyzeten

Az elmúlt másfél évben a családon belüli erőszaknak minősülő esetek száma nőtt, amihez a járványhelyzet szülte összezártság is hozzájárult. – Az esetek száma egyértelműen növekvő tendenciát mutat, hogy ez a világjárványnak tudható-e be vagy sem, nem tudjuk, hiszen a dolognak két komponense van. Egyrészt sikerült úgy módosítani a törvényt, hogy az sokkal nagyobb biztonságot nyújt az áldozatoknak, a hatóságok gyorsabban tudnak eljárni, vannak eszközök a kezükben, másrészt sokan nem is tudták jelezni, hogy bántalmazzák őket, mert össze voltak zárva a bántalmazóval. Sokszor a bejelentés olyankor történik, amikor az agresszor nincs jelen, például elment dolgozni – világított rá a képviselő.

Nem a mi bajunk, nem foglalkozunk vele

Mint mondta, a családon belüli erőszak nem népszerű téma, az erdélyi magyar társadalomban sem, az emberek ódzkodnak tőle, de talán az utóbbi időben kicsit könnyebben és többet beszélünk róla. A képviselő fontosnak tartja, hogy az utóbbi években több olyan törvénymódosítást sikerült elfogadtatni, amelyek védelmet biztosítanak a bántalmazottaknak, valamint megkönnyítik az őket segítő szakemberek munkáját. Nemrég, amikor egy nő kérte a távoltartást, 72 órán belül bocsátották ki a végzést, és ez idő alatt sok esetben az agresszor, amikor rájött, hogy feljelentették, agresszívebbé vált. Jelenleg azonnal eltávolítható az agresszor, akár a saját tulajdonában lévő lakásból is. Ez óriási előrelépés.

Sajnos a társadalom, a környezet ma is gyakran közömbösen viszonyul ezekhez az esetekhez, van, aki vállalja, azonnal hívja a rendőrséget, és jelzi, hogy bántalmazás szem- vagy fültanúja volt, de a többség szemet huny felette. Csép Andrea megjegyezte, sok esetben az a tapasztalat, hogy hiába jelenti a szomszéd, hogy valakit bántalmaznak, amikor megjelenik a rendőrség az ajtóban, azt mondják az érintettek, minden rendben, nem vállalják a feljelentést, mert tartanak a következményektől.

A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, az egyik legfontosabb dolog, hogy kerüljük az áldozat hibáztatását, hiszen ez még mindig nagyon gyakori. Miért kellett túl piros rúzst tegyél a szádra, miért nem mentél haza 11 órakor, csak éjfélkor, miért volt olyan forró a leves, miért kellett válaszolnod? – ezekhez hasonló kérdéseket szegez a környezet a bántalmazott félnek. – Ha eljutunk odáig, hogy egy áldozat veszi a bátorságot, hogy megossza velünk a történetét, megbízik bennünk, értékeljük, tegyünk meg mindent, hogy érezze, támogatjuk, megértjük, és segítünk neki szakembert, menedékhelyet találni. Bátorítsuk, mondjuk el, hogy ha menekülni kell, akár éjszaka is, fordulhat hozzánk. Sok esetben a bántalmazások az esti órákban vagy éjszaka történnek, és ilyenkor nagyon nehéz az áldozatnak segítséget kérni – hívta fel a figyelmet a nőszervezet alelnöke annak a fontosságára, hogy az áldozatok tudják, van valaki, akihez bármikor fordulhatnak.

Ingyenesen hívható zöldszám

A 0800.500.333 egy ingyenesen hívható zöldszám Romániában, amelyet kimondottan a családon belüli erőszak áldozatainak a segítésére hoztak létre. Ezt tárcsázva szakemberek állnak rendelkezésre a nap 24 órájában, akik tanácsokkal látják el az áldozatokat arra vonatkozóan, hogy hová fordulhatnak segítségért. Csép Éva megjegyezte, jelenleg 15 alkalmazottja van a segélyhívó központnak, ebből egy magyar; az RMDSZ lépéseket tesz annak érdekében, hogy mielőbb anyanyelven is folyamatosan legyen elérhető ez a szolgáltatás, ugyanis amikor valaki bajban van, az anyanyelvén tud a legkönnyebben kommunikálni. A képviselő szerint havonta ezres nagyságrendű a zöldszámra érkező hívások száma. Ezeknek mintegy fele úgymond elvesztett hívás, ugyanis vagy meggondolja magát a hívó fél, és leteszi, vagy nem tudják fogadni, mert éppen egy másik hívásban vannak.

Havonta több száz hívás ér célba, ennek kb. egynegyedében verbális zaklatást, ugyanennyi pszichológiai- és szintén egynegyed rész fizikai bántalmazást jeleznek. Az elmúlt időszakban megnőtt a szexuális bántalmazások száma is – jegyezte meg a képviselő.

Amennyiben az áldozatok úgy érzik, életveszélyben vannak, azonnal tárcsázzák az 112-es sürgősségi segélyhívót, a helyszínre kiérkező hatóságok egy 21 kérdésből álló kérdőívet töltenek ki, és megfigyelik a terepet. Ha úgy látják, hogy életveszélyben van az áldozat, illetve a gyereke, azonnal eltávolítják az agresszort a lakásból, akkor is, ha az a saját tulajdona. Elsősorban a Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Igazgatósággal veszik fel a kapcsolatot, az intézmény keretében működik egy intervenciós csapat (gyermekjogvédelmi szakember, szociális munkás, pszichológus, rendőr), amely felméri a helyzetet, és súlyossága fügvényében döntt, hogy milyen lépésekre van szükség annak érdekében, hogy az áldozat biztonságban legyen. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy veszélyben van az áldozat, védett házban helyezik el, a gyerekeivel együtt. Csép Andrea hozzátette, a védett házakban az áldozat legkevesebb fél évig díjmentesen lakhat, ellátásban, szaktanácsadásban részesül. Sok esetben olyan állapotban kerülnek oda a bántalmazott nők, hogy orvosi ellátásra szorulnak. Ugyanakkor segítenek nekik újrakezdeni az életet, munkahelyet próbálnak szerezni számukra.

Kérdésünkre Csép Andrea hozzátette, azoknak az áldozatoknak, akik a védett házakba kerülnek, mintegy 80 százaléka végül visszatér a bántalmazó kapcsolatba.