2019. május 26., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A marosvásárhelyi tanács – miután a február 28-i soros ülésen nem hagyta jóvá –, a mai rendkívüli ülésén ismét tárgyalni fog annak a 4 millió lejnek a felhasználásáról, ami a határozattervezet szerint az előző évek költségvetési többletéből származik. Már a múlt héten sürgősségi eljárással próbálták „átvinni” a tanácson, sikertelenül, ugyanis nem volt olyan nyomós érv, ami indokolta volna a gyors döntést. A furcsa az volt, hogy míg Pápai László tanácsos interpellációjára a polgármesteri hivatal gazdasági vezetője azt mondta, nincs és nem lesz gond a kifizetésekkel akkor sem, ha nem megy át a tervezet, és szó sincs arról, hogy a hivatal fizetésképtelenné váljék, Papuc Sergiu alpolgármester „kiborult”, és ingerülten közölte, hogy adott esetben nem lesz pénz például a tanintézetek számláinak kifizetésére stb. Felvetése ellen Csiki Zsolt iskolaigazgatóként jogosan tiltakozott, hiszen akár nyomásgyakorlásként is értelmezhette az alpolgármesteri kijelentéseket. Papuc azt sugallta, hogy komoly gond lehet akkor, ha sürgősen nem szavazzák meg a szóban forgó 4 millió lejnek a „kiemelését” a költségvetési többletből. Mondjuk az is érdekes szempont, hogy a költségvetési többletből vagy a tartalékalapból vennék-e el az összeget, hiszen a tavalyi többlet nincs 4 millió lej, a tartalékalapból kiutalt összegeket a későbbiekben vissza kell pótolni. Ilyen értelemben kissé ködös a tervezet. 

Az biztos, hogy az országos költségvetési törvény kihirdetésének halogatása sok önkormányzatot nehéz helyzetbe hoz, hiszen a helyi büdzsék jóváhagyása ennek függvénye. Nem tudnak tervezni az önkormányzatok, sok helyen jelenleg annak is örülnek, ha a működési költségeiket, a béreket ki tudják fizetni anélkül, hogy a tartalékalaphoz nyúlnának. 

Márpedig ahogy a dolgok kinéznek, lassan féléves csúszásba megyünk bele. Az alkotmánybíróság tegnap ugyan elutasította a 2019-es költségvetési törvény ellen az államfő által benyújtott kifogást, és alkotmányosnak ítélte a jogszabályt, ám Klaus Iohannis máris bejelentette, hogy visszaküldi a parlamentnek megfontolásra a jogszabályt. Az államfő „egészséges”, az ország fejlődését szolgáló költségvetés kidolgozására buzdítja a parlamentet, elfogadhatatlannak tartja a szerinte hamis számokra alapozó, a jelentős célkitűzéseket figyelmen kívül hagyó jogszabályt, és egyedül a szociáldemokrata pártot okolja a költségvetési törvény késése miatt. 

Iohannis döntése még hetekig visszaveti annak a lehetőségét, hogy életbe lépjen a „nagy” büdzsé, és utána a polgármesteri hivatalok kidolgozhassák, illetve a helyi tanácsok jóváhagyják a települések költségvetését, hogy lehessen tervezni, beruházásokat elkezdeni, pályázni, vagyis ténylegesen működni. Mindjárt nyakunkon a nyár és az önkormányzatok várnak, csak várnak. Lemaradnak lehetőségekről, döntéseket odáznak el. Ennek a helyzetnek a felelőssége kit terhel? 




Kapcsolódó cikkek: