Nyári kert – Nosztalgia

Minden városnak megvannak a találkozóhelyei, azok a kijelölt, többek által elfogadott sarkok, épületek, teraszok, kocsmák és éttermek, amelyek attól sajátosak, hogy a törzsvendégek megtöltik tartalommal. Marosvásárhely a flekken városa. A rostélyosé, amely a Maros-parti urbe hírnevét elvitte messze földre, s vele azokét, akik mindig szívesen látták az idelátogatókat. Ki ne hallott volna a hajdani Súrlott Grádicsról, a Hargita, a Maros vendéglőről, az Oroszlánról (Leo) vagy a Somi-teraszról. És volt egy Nyári kert is, ami a város szívében megélt jó és rossz időket, s úgy tűnik, hogy lelkes vállalkozóknak köszönhetően újjáéledt. Mert ez a helyiség is Marosvásárhelyt jelenti – lelkületével, emlékeivel. 

Nosztalgia – ezzel a névvel egészítették ki a felújított kerthelyiséget az új bérlők, Dascăl Alexandru és Dániel Zsigmond, akik hosszas egyeztetés után végre kibérelhették a vendéglátóegységet a Romarta Rt.-től. Dascăl Alexandru ízig-vérig vendéglátós, még a nagyapja is kocsmáros volt, s évekig a kereskedelemben dolgozott. A Nyári kert sokáig állt üresen, majd egy magáncég bérelte ki. Működgetett, majd lassan hanyatlani kezdett, mert igen sok pénz kellett volna a felújításhoz. Ez a volt tulajdonosnak nem jött össze. 

Az év elején fogalmazódott meg az ötlet, hogy egy teraszhelyiséget kellene béreljünk – mondja Dascăl Alexandru, aki a Promenada Mallban működtetett egy helyiséget, ugyanakkor ő vezeti a Dublin Irish Pubot, a főtéren levő Leo, Zebra és Nirvana lokálokat. Miután behozták a dohányzáskorlátozási törvényt, a zárt helyiségek forgalma csökkent, ezért egy olyan helyet kerestek, ahol zavartalanul fogadhatják a dohányosokat és nem csak. Így esett a választás a Nyári kertre. Mindemellett Dascăl a központban lakik, az ő tulajdonában van a Nyári kert bejáratánál levő fánksütő bódé. Innen már csak egy lépés volt az, hogy kivitelezzék az ötletet. Igaz, nem volt könnyű. Több hónapig egyeztettek a Romarta Rt.-vel, amely nem akarta egy évnél hosszabb időre megkötni a szerződést. Ilyen rövid távon azonban nem lehet előre tervezni, pláne vendéglátóipari egységeknél. Aztán sikerült megegyezni. A bérleti szerződés volt az első lépése az újjászületésnek. A „vajúdás” ezután következett. A helyiség állaga igencsak leromlott. Ki kellett cserélni az épületgépészeti elemeket, aztán gyakorlatilag mindent újjáépítettek: a mellékhelyiségeket, a konyhát, a teraszokat, az öltözőket. A munkálatok három hónapig tartottak, s ennek köszönhetően valóban újjászületett a terasz. Elkészült egy látványkonyha. Az ügyfelek a bárpult mögött láthatják, amint készül – mi más, mint a hagyományos rostélyos és sok más sült meg egyéb ínyencség. Készült egy óriási fás kemence, a központban csupán itt sütnek eredeti pizzát, és természetesen a fiatalabb nemzedékre is gondolva óriási hamburgereket is készítenek – amint a tulajdonosok mondják, igazi húsból. 

A szépen ívelt, látványos kőborítású bárpultnál tízféle csapolt és 35 fajta üveges sörből lehet válogatni, természetesen bármilyen más ital is rendelhető. 

– Azért neveztük el az új helyiséget Nosztalgiának, mert tulajdonképpen az is a célunk, hogy visszahozzuk az 1989 előtti Nyári kert hangulatát, ahova a középkategóriájú keresetűek tértek be barátok társaságában, hogy fociról, nőkről és politikáról beszélgessenek, nyilván ez utóbbiról amennyit lehetett – mondja Dániel Zsigmond, aki hozzáteszi: a felújított helyiség célközönsége is leginkább a középkorú családosok, akiknek még mond valamit a Nyári kert, de akik mellett szívesen betérnek majd az újabb nemzedék képviselői is. A régi várost szeretnék visszavarázsolni a régi Vásárhelyt megidéző fényképekkel is, és az az ötlet is felmerült, hogy a kommunista korszakot idéző ikonikus tárgyakból nyíljon egy ideiglenes, és miért ne, akár állandó kiállítás. 

Felsétálunk a teraszokon, amelyek valóban új külsőt nyertek. Korlátok kerültek ki, olyan térelválasztók, amelyek nemcsak biztonságosak, hanem némiképpen a terek új rendeltetését is jelzik. Mert lesz egy VIP-terasz is, azaz különleges eseményekre fenntartható hely, ezenkívül még megvan a fedett terasz, ahol akár különböző vetítéseket, kulturális eseményeket is lehet majd tartani. És van egy hely, ahol élőzenét is szolgáltathatnak. Egyelőre – figyelembe véve a környéken lakók óhaját is – nem lesz zavaró, ugyanis a helyiséget működtetők elsősorban a társalgásra, a találkozásra szeretnék fektetni a hangsúlyt. Ez azt jelenti, hogy ellentétben más vendéglátóegységekkel, ahol a zene miatt nem érthető a beszéd, itt az eszmecserének, a beszélgetéseknek biztosítanak teret. Az sem kizárt, hogy az elkövetkezendő időszakban meghívnak előadókat, de csak a fülnek és a középkorúak ízlésének megfelelő lágy ritmusok hangzanának el. Ezenkívül örömmel adnának helyet különböző előadásoknak, akár színházi produkcióknak is, amennyiben erre a tér megfelel. 

Az igazi meglepetést azonban az idény végére készítik, ugyanis, bár július elején hivatalosan megnyitották az új vendéglátóegységet, folyamatosan bővülnek, szépülnek a teraszok. Leghátul a családosoknak biztosítanak majd teret, ugyanis lesz egy játszótér, emellett pedig asztalok, hogy a gyerekeket is felügyelhessék a betérő családosok. A fejlődés azonban itt nem áll meg. Azt tervezik, hogy a vendéglő egyik részét, ami most is be van fedve, illetve a szomszéd épület fala melletti asztalokat téliesítik. Ez azt jelenti, hogy olyan építményt húznak fel, amit télire termopán ablakokkal zárnának be, megőrizve a helyiség jellegzetességét, ugyanakkor nyáron visszaállítanák az eredeti formát. 

Nemcsak a helyiség lett új, a bérlők arra törekednek, hogy fiatal személyzetet tanítsanak be. „Nálunk fontos, hogy új munkaerőt foglalkoztassunk, ugyanakkor itt képezzük ki a fiatalokat” – mondta Dascăl Alexandru, aki ezúttal arra kéri az ügyfeleket, hogy jelezzék, ha valami rendellenességet tapasztalnak a kiszolgálásban, hiszen a vendégekkel közösen szeretnék kiképezni azokat a pincéreket, akik majd felnőnek a feladathoz, és a kert hű házigazdái maradnak. Mert hosszú távon gondolkodnak. Ha a Nyári kert visszanyeri régi fényét, akkor azok, akik újra birtokba veszik, történelmet írhatnak. A központ szívében olyan helyiségnek adnak majd életet, amely mindig is hozzátartozott a városképhez. Ez is Marosvásárhely, a flekkenváros.