2019. augusztus 20., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A pályázatok mellett önerőből is fejlesztenek

Miközben több, országos és uniós forrásokból támogatott nagyszabású projekt sínen van, helyi költségvetésből is folyik a korszerűsítés Nyárádszeredában, járdát építenek, és rövidesen elkezdik a mellékutcákat is felújítani. 

Ottjártunkkor a főtéri Deák Farkas iskola közelében dolgoztak a munkások, de amint Tóth Sándor polgármestertől megtudtuk, Andrásfalván is folytatják a járdaépítést, az iskolától a falu végéig, az utolsó házig mintegy 1,7 km-es szakaszra kerülnek új járdalapok. Aláírták a szerződést, és folyamatban van a közbeszerzés a nyárádszentannai ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítésére. Arra törekednek, hogy a törvényes határidőket betartva, de erőltetett tempóban, már az ősszel dolgozni tudjanak a kivitelezők. A beruházás értéke hárommillió lej. Amint meglesz a hálózat, Szentannán is elkezdik majd helyi alapokból a járdaépítést. Szintén helyi költségvetésből fognak neki – előreláthatólag július végén – öt nyárádszeredai mellékutca leaszfaltozásának.

Tóth Sándor polgármester


Tisztálkodási lehetőség a hátrányos helyzetű gyerekeknek

A székelytompai roma gyerekek felzárkóztatását célozza az a program, amit egy norvég alapítvány támogatásával indít el az őszi tanévkezdéskor a nyárádszeredai önkormányzat. A segítő szándékú norvégok két konténert adományoztak, ezeket nemrég a tompai romanegyedtől nem messze helyezték el. Az egyikben női és férfifürdőszobát alakítanak ki zuhanyzóval, mosógéppel, a másik pedig raktárként szolgál majd, ahol tárolják a hátrányos helyzetűeknek szánt ruhaneműket. Tóth Sándor polgármester elmondta: a polgármesteri hivatal felvállalta ezeknek a konténereknek a fenntartását, az a terv, hogy reggelente, iskolába menet a roma gyerekek betérnek majd a fürdőszobába, ott fogat, kezet mosnak, és tiszta ruhát vesznek magukra. A konténerek reggel és este 2-2 órát tartanak majd nyitva, ez idő alatt felügyeletet biztosítanak majd a helyszínen, esténként pedig a roma családok bejöhetnek tisztálkodni, illetve a ruháikat kimosni. Így szeretnék a gyerekeket rászoktatni a tisztálkodásra. 


Sínen vannak a projektek

A polgármester elmondta, minden jel arra utal, hogy sínen van két projektjük, az egyik egy ipari parkszerű létesítmény, egy inkubátorház kialakítását célozza a volt árvaház épületében, ahol több mint húsz helyi vállalkozónak tudnának helyiséget biztosítani. A volt árvaház B kategóriás műemlék épület, tehát a strukturájához nem nyúlnának hozzá, viszont alkalmas arra, hogy ilyen célt szolgáljon. A másik projekt, amelyet már szintén jóváhagytak, egy közösségi trágyatároló létesítését célozza a város hatá-rában, így segítséget nyújtanak a gazdáknak, hogy eleget tudjanak tenni a törvényes előírásoknak. A kivitelezésre előreláthatólag jövőben kerülhet majd sor. 

Fotó: Nagy Tibor


Friss, ropogós kifli került a gyerekek asztalára

Nyárádszereda az egyetlen település Maros megyében, ahol a törvénynek megfelelően helyi versenytárgyalást hirdettek meg a tej és kifli biztosítására, így a nemrég lejárt tanévben a nyárádandrásfalvi pékség gondoskodott arról, hogy minden reggel friss, ropogós kifli kerüljön a gyerekek asztalára. 

A nyárádandrásfalvi pékáru megyeszerte ismert, a Nyárádmente mellett Marosvásárhelyre, valamint a megye távolabb eső szegleteibe, többek között Dicsőszentmártonba, Marosludasra is szállítanak reggelente friss péktermékeket, valamint süteményeket, és egy neves szovátai vendéglátóipari egység is tőlük szerzi be a süteményeket. A pékség tulajdonosa, Bíró László és felesége, Mária elmondták, 162 üzletnek szállítanak pékárut, és a pékség mellett cukrászlaboratóriumot is üzemeltetnek, így a kínálatukban a kenyértől a süteményekig közel százféle termék szerepel. Rendelés alapján dolgoznak, kenyérből átlagban napi háromezer darabot sütnek. Bíró László szerint az évek során egyre nőtt a boltok által igényelt mennyiség, a tavalyhoz viszonyítva is tíz-tizenkét százalékos a növekedés, ami azt jelenti, hogy a vásárlók szeretik és keresik a termékeiket. Helyszűke miatt azonban a jelenlegi mennyiségnél többet már nem tudnak előállítani. A legnagyobb a kereslet a házi parasztkenyér, illetve a krumplis kenyér iránt, amelyeket saját recept alapján készítenek. Bár próbálkoztak többek között rozs-, valamint hagymás kenyérrel, és jelenleg is szerepel a termékeik között barna, graham, magos, illetve teljes kiőrlésű kenyér, ezek iránt nincsen akkora kereslet, mint a hagyományos fehér házikenyér iránt.

A pékség tulajdonosa hozzátette: igyekeznek folyamatosan újítani a berendezéseket, viszont a termelési folyamat csak részben gépesített, a nagy része manuális. 

– Házi jellegű kenyeret állítunk elő, és bevallom őszintén, nem is vagyok híve a túlzott gépesítésnek, meggyőződésem, hogy a kenyérnek, amelynek a tésztája az asztalon, kézzel van meggyúrva, egészen más az íze, az állaga – állítja a vállalkozó. 

Bíró László rámutatott: a legnagyobb gondot számukra a szakemberhiány okozza. 

– Valamikor az volt a helyzet, hogy könnyen ment a termelés, de nehéz volt az értékesítés, mára fordult a kocka, ha az ember stabilan termel és minőségileg is megfelelnek a termékei, akkor van kereslet irántuk, de az óriási gond az, hogy nincsen munkaerő. Nemhogy szakembert, de szakképzetlen munkást sem találunk – nehezményezte a családi vállalkozás vezetője. Mint mondta, jelenleg huszonkét személlyel dolgoznak, ezenkívül tíz sofőr szállítja ki a termékeket, és legalább három, de inkább öt újabb személyre volna szükségük a termelésben. 



Koncertözön és hagyományápolás a nyárádmenti napokon

Idén augusztus 1-4. között tartják meg Nyárádszeredában a hagyományos nyárádmenti napokat, amelynek a színes programfelhozatala nemcsak a szeredaiakat, hanem a környékbeli települések lakóit, illetve a marosvásárhelyieket is szép számban odavonzza. 

Évszázadok óta augusztus elseje vásárnap volt Nyárádszeredában, emiatt a településen e köré kezdték szervezni a város ünnepnapjait.Volt már „vásár napja”, városnapok, néhány éve pedig Nyárádmenti Fesztivál néven szervezik meg  a rendezvénysorozatot, az eddigieknél színesebb programfelhozatallal.  Csütörtökön, augusztus elsején, a hagyományhoz híven vásárnappal kezdődik a rendezvény a helyi piacon, nem marad el a nyárádmenti termelőket felvonultató hagyományos kézművesvásár, a néptánctalálkozó, a tűzoltó-találkozó, a borudvar, valamint a gyerek-, ifjúsági, illetve sportprogramok sem. Esténként olyan közismert és közkedvelt előadók szórakoztatják majd a közönséget mint az Ismerős Arcok, a Zanzibár, a Tankcsapda, a Kowalsky meg a Vega, valamint Tóth Kati. 


Évente nő az önkéntes tűzoltók bevetéseinek a száma

Félszázhoz közelített tavaly a nyárádszeredai önkéntes tűzoltó-egyesület bevetéseinek a száma, és idén már az év első felében szinte negyven riasztásuk volt, a környékbeli tűz-eseteknél, baleseteknél ők azok, akik elsőként a helyszínre érnek, és jobb felszereltséggel rendelkeznek, mint a helyi hivatásos tűzoltóalakulat. Minden évben új célt tűznek ki maguk elé: adománygyűjtések révén, valamint a helyi önkormányzat támogatásával folyamatosan bővítik a gépparkot, valamint a felszereléseiket. 

Kacsó Istvántól, az önkéntes tűzoltócsapat parancsnokától megtudtuk, hogy legidősebb tagjuk hatvanéves, a legfiatalabb tizennyolc, és tizenhét-tizennyolc azon aktív tagoknak a száma, akikre a bevetéseknél általában számítani lehet. A helyi önkéntes tűzoltó-egyesület elsősorban a Nyárádszeredához tartozó nyolc települést látja el, és óriási előny, hogy a lehető legrövidebb időn belül a helyszínre tudnak érni. De sok esetben hívták őket például Csíkfalvára, Erdőszentgyörgyre, vagy Ákosfalvára is, ha egy nagyobb tűzesetnél a helyi csapatoknak erősítésre volt szükségük. 

– Sokkal felszereltebbek vagyunk, mint a helyi hivatásos tűzoltóalakulat, több olyan eszközzel rendelkezünk, amelyeket akár ők is igénybe vehetnek bevetésekkor. Van egy 1800 literes tartályos tűzoltókocsink, tavaly nyáron gyűjtést kezdeményeztünk, és büszke vagyok arra, hogy a helyi közösség összefogásának köszönhetően sikerült egy terepjárót vásárolnunk. Minden télen megszervezzük az önkéntes tűzoltók bálját, és az ott összegyűlt adományokból vásároltuk meg a gyors beavatkozáshoz szükséges eszközöket. Van feszítő-vágó felszerelésünk is. Létesítésünkkor a már meglévő alakulatok segítettek felszereléssel, ruházattal, az önkormányzat pedig minden évben 10-12 ezer lejjel támogat annak érdekében, hogy a hiányzó felszereléseket tudjuk pótolni. Most újra gyűjtünk, mivel volt úgy, hogy víz nélkül maradtunk, a környező kutakból nem tudtuk biztosítani az oltáshoz szükséges vízmennyiséget, szükségünk lenne egy nagyobb kapacitású tartályos tűzoltókocsira. Ennek a beszerzése az idei célkitűzésünk, aminek megvalósításához ismét a lakosság támogatását kérjük. Nyárádszereda egyik testvértelepülésén, Szerencsen jártam nemrég, és megismerkedtem az ottani katasztrófavédelmi felügyelőség parancsnokával, aki felajánlott nekünk egy hétezer literes, használt tartálykocsit, ha mi vállaljuk az apróbb hibák javítását, illetve az elszállítását. Erre gyűjtünk most – fejtette ki a parancsnok, majd hozzátette, amint sikerül némi pénzt gyűjteni, szeretnék fokozatosan újakra cserélni a meglévő védőfelszereléseket. 

Mint mondta, az önkéntes alakulat megalakulásakor, 2016-ban sokat kellett dolgozzanak ahhoz, hogy megismerje őket a lakosság, és elnyerjék az emberek bizalmát. De úgy tűnik, ez sikerült, évről évre egyre nő a bevetések száma, 2017-ben 16 éles bevetésük volt, 2018-ban már 42, idén pedig alig tartunk az év felénél és már közelítünk a tavalyi számhoz, a negyvenhez. Elsősorban a 112-es segélyhívó diszpécserszolgálatától érkeznek a riasztások, de ezek mellett a lakosság akkor is bizalommal fordul hozzájuk, ha például áradások esetén kutakból, pincékből ki kell szivattyúzni a vizet. Kacsó István szerint a bevetések jellege évszakfüggő, nyáron az árvizek, tavasszal-ősszel a tarlótüzek, erdőtüzek, télen pedig a lakástüzek vannak túlsúlyban. A beavatkozások mintegy 20 százalékát a lakástüzek, 50 százalékát pedig a tarlótüzek teszik ki. 

Évente karitatív jellegű kezdeményezéseik is vannak, a karácsony előtti időszakban cipősdobozprogram, tavaly nyáron a telefonos szeretetszolgálatnak is besegítettek a diógyűjtésbe. Emellett folyamatosan gyűjtenek nem romlandó alapélelmiszereket, valamint ruhákat, játékokat, amelyeket gyermekotthonoknak adományoznak, illetve azért, hogy ha egy családnak leég a háza, és hirtelen szükségük lesz ruhára, alapélelmiszerekre, akkor gyorsan segíteni tudjanak.