Nincs több zsarolás!

A hazai rendőrség is csatlakozott az Europol által kezdeményezett No More Ransom (Nincs több zsarolás!) nevű projekthez, amely lehetővé teszi, hogy az internetfelhasználók a vírusok által titkosított fájlokat feloldhassák anélkül, hogy váltságdíjat fizetnének a zsarolóknak. 

A No More Ransom projekt ez év júliusában a holland rendőrség, az EUROPOL, az IntelSecurity és a Kaspersky összefogásával, a törvényesség betartását felügyelő hatóságok és a magánszektor együttműködésének eredményeként jött létre a zsarolóvírusok elleni harcban. A www.nomoreransom.org portál létesítésével az internetfelhasználók ezen keresztül ingyen feloldhatják a vírusok által titkosított fájljaikat. A hatóságok és a kiberbiztonsági cégek együtt próbálják felvenni a harcot a zsarolók terjedése ellen. A portálon hasznos utasításokat lehet találni a zsarolóvírusokkal kapcsolatosan arról, hogy miként lehet védekezni ellenük, és ingyenes feloldási lehetőségek is találhatók, amelyekkel a vírus által zárolt fájlok feloldhatók. A portál angol, holland, francia, portugál és orosz nyelven érhető el, és azon dolgoznak, hogy minél több nyelvre lefordítsák. A projektben részt vevő húsz ország rendőrsége között a román, osztrák, horvát, dán, finn és szlovén rendőrségek is ott vannak. A működése óta ötezer érintettnek sikerült feloldania a ransomware-vírus által titkosított fájlokat anélkül, hogy a kiberbűnözőknek váltságdíjat fizettek volna – áll a belügyminisztériumi tájékoztatóban.

 

Mi a zsarolóvírus?

A zsarolóvírus (ransomware) a kártevők egyik legalattomosabb fajtája, ami jó ideje jelen van a digitális világban, azonban az elmúlt években vált elterjedtté. A magánfelhasználók és az intézmények számára egyaránt bosszantó, ha zárolják a fontos fájlokat, és csak váltságdíjért cserébe oldják fel azokat, ha egyáltalán feloldják. A kártevő lényege, hogy a fertőzött számítógépen tárolt fontos adatokat titkosítja, majd váltságdíjat követel azok feloldásáért. Mivel a kiberbűnözők folyamatosan változtatják a bevetett eszközeiket, ezért körülményes ellenük harcolni. Az értékes fájlokért sokszor óriási pénzösszegeket követelnek, azonban az sem biztos, hogy ha fizetnek, valóban visszakapják a fájlokat. Ezzel nem csak veszteségeket okoznak a cégeknek, hanem működésüket is kockáztatja. A harc egyre élesebb, egyes jelentések szerint 2015 áprilisa és 2016 májusa között közel egymillió felhasználó vált fájltitkosító zsarolóvírus áldozatává, amely csaknem öt és félszerese az előző évi adatoknak. A portál leghasznosabb aloldala a Decryption Tools, ahonnan számos feloldóprogram letölthető. Ha nem tudjuk, hogy pontosan melyik vírus támadta meg az adatainkat, a Crypto Sheriff menüpont alatt elég feltölteni egy zárolt fájlt, és az eszköz beazonosítja azt. Ezt követően a rendszer megállapítja, hogy feloldható-e az adatbázisában található feloldókulcsok valamelyikével.

 

Nem szabad fizetni

A szolgáltatás nem csak azt reméli, hogy az áldozatoknak ezzel segítséget nyújt, hanem azt is, hogy a kiberbűnözők bevétele megcsappan. A Kaspersky Lab szerint a legnagyobb gond a titkosító zsarolóvírusokkal, hogy amikor a felhasználók érzékeny adatait zárolják, azok készek fizetni. Ez bátorítja a zsarolóvírus-szférát arra, hogy folytassák tevékenységüket, és még többen csatlakozzanak hozzájuk. A biztonsági szakemberek a megelőzésre helyezik a hangsúlyt, biztonsági mentéssel megelőzhető a baj, ezért érdemes a fontos fájlokról olyan másolatokat készíteni, ami nem férhető hozzá a szerveren, és csak a megbízható forrásokból származó e-maileket ajánlott megnyitni. Bővebb felvilágosítás a www.nomoreransom.org honlapon található.