Néptánctalálkozó a fesztiválok városában

A magyar kultúra napja előestéjén első alkalommal szervezték meg Segesváron a Nagy-Küküllő gyöngye néptáncfesztivált. Közel húsz táncegyüttes lépett fel szombaton a városi kultúrotthon színpadán, mezőségi, Maros és nyárádmenti, felcsíki, küküllőmenti, gyimesi táncokkal örvendeztetve meg a népes közönséget.

Fotó: Nagy Tibor

A magyar kultúra napja előestéjén első alkalommal szervezték meg Segesváron a Nagy-Küküllő gyöngye néptáncfesztivált. Közel húsz táncegyüttes lépett fel szombaton a városi kultúrotthon színpadán, mezőségi, Maros és nyárádmenti, felcsíki, küküllőmenti, gyimesi táncokkal örvendeztetve meg a népes közönséget.

A segesvári Mihai Eminescu művelődési ház zsúfolásig telt előadótermében első alkalommal szervezték meg a Nagy-Küküllő gyöngye néptánctalálkozót. Nagy Judit tanító és Iszlai Kamill református lelkipásztor nyitotta meg a Kikerics Kulturális Egyesület által szervezett rendezvényt, majd Bíró István református lelkipásztor, Farkas Ervin katolikus segédlelkész és Benedek Jakab unitárius lelkész áldását követően hangzottak el dr. Ábrám Zoltánnak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület megyei elnökének és Borbély-Kiss Lászlónak, a Kikerics Kulturális Egyesület vezetőjének köszöntőbeszédei. „Ebben a gazdasági, politikai, de leginkább erkölcsi válságban kultúránk, önazonosságunk, értékeink megőrzése igen fontos” – hangsúlyozta dr. Ábrám Zoltán, hozzátéve, a táncházmozgalom az európai örökség részévé vált, nekünk pedig büszkéknek kell lennünk nemzeti értékeinkre. Borbély-Kiss László úgy vélte, van igény a néptáncfesztiválra, amely kiváló lehetőség arra, hogy a résztvevők találkozzanak, a szakmai fejlődésre, a népi hagyományok megőrzésére. „Segesvárt úgy ismerik, mint a fesztiválok városát, ehhez pedig mi is hozzátehetünk valamit. Az elkövetkező években is megszervezzük a néptánc-találkozót, felvonulással bővítjük ki, interetnikai jelleget adunk a rendezvénynek” – tette hozzá. Hogy eddig miért nem szervezték meg a fesztivált? Borbély-Kiss László szerint a kishitűség, szervezetlenség, pénzhiány miatt, de segítséggel – főként a szülők, tanárkollégái részéről – jövő tavasszal is sort kerítenek a néptánc-együttesek seregszemléjére. Az előadást a Kis Kikerics mezőmadarasi táncokkal és a Kikerics néptáncegyüttes kalotaszegi román táncokkal nyitotta meg, őket a Pusztinai Magyar Ház Nyisztor Ilona népdalénekes és -gyűjtő által irányított gyermekcsoportja követte. A csángó fiatalok nemcsak táncoltak, hanem szavaltak is, mesét adtak elő. A fellépők sorában ott volt a Bíborka néptáncegyüttes mezőségi, az Árvácska vajdaszentiványi, a Kis Bíborka méhkeréki, a Kék Iringó felcsíki, a Fürge Lábak maros-sárpataki, a Kis Kökényes györgyfalvi, a Mákvirágok mezőkeszűi, a Kis Mákvirágok felcsíki táncokkal, a Napsugár közép- és nagycsoportja vajda-szentiványi illetve pálpataki táncokkal, a Bekecs néptáncegyüttes pedig nyárádselyei táncokkal. Pusztinai énekeket adott elő Mátyás Mihaella, Tamás Karina, Kaszap Johanna és Pusztiánu Valika. A rendezvényt a Kis Kikerics és a Kikerics néptánc-együttesek gyimesi és szászcsávási cigánytáncokkal zárták.