Néprajzi múzeum a korszerűség jegyében

• 2011-06-26 08:56:43

• Bodolai Gyöngyi

A 17-19. századi közép-erdélyi kerámiát bemutató kiállítás darabjai között tartották tegnap a megyei néprajzi és népművészeti múzeum kétnapos rendezvényének megnyitóját. 

A 17-19. századi közép-erdélyi kerámiát bemutató kiállítás darabjai között tartották tegnap a megyei néprajzi és népművészeti múzeum kétnapos rendezvényének megnyitóját, amelyen etnográfusok, történészek, restaurátorok vesznek részt és mutatják be dolgozatukat, könyvüket. Többek között a múzeumnak helyet adó épület felújítását is, amelyből azok a termek, ahol a Múzeumok éjszakáján a kerámiakiállítás megnyílt, már elkészültek. A rendezvényen a restaurátorok munkájába is betekinthetnek a résztvevők abban a munkaműhelyben, ahol szúette, megkopott oltárképek felújítása történik.
A kerámiakiállítást, amelyen a Marosvásárhelyen tartott vásárok vonzáskörzetébe tartozó fazekasközpontok (Torda, Beszterce, Déda, Homoróddaróc, Szászkézd, Makfalva, Szolokma), a helyi fazekascég termékei valamint az Erdély-szerte népszerű habán és poszthabán kerámia szép darabjai láthatók, Soós Zoltán, a megyei múzeum igazgatója valamint Pop Angela, a néprajzi részleg vezetője ajánlotta a résztvevők figyelmébe.
Kérdésünkre Soós Zoltán elmondta, hogy a néprajzi osztály kezdeményezésére évenként megrendezett ülésszak egyik alapkérdése: hogyan lehet a modern világ koncepciója alapján összehozni egy néprajzi kiállítást, milyen hangsúlyokat kell kiemelni, melyek azok a fontos elemek, amelyek a néprajzból a mai embert érdekelik és hogyan lehet megközelíteni ezeket a kérdéseket.
A kerámiakiállítás szeptemberben kap újabb hangsúlyt, amikor Budapestről elhozzák a marosvásárhelyi fazekascég alapító okiratait.
– A mondottak alapján megváltozik a néprajzi múzeum kiállítási anyaga is? – kérdeztük az igazgatót.
– A kiállítások több mint fele már kicserélődött, és ez a folyamat folytatódik, ahogy az egyes helységek megújulnak. Célunk az, hogy a kiállított anyag Erdély, Maros megye sokszínűségét tükrözze. Nekünk, szakembereknek azokat a kulturális összefüggéseket kell vizsgálni, amelyek több száz éven át hatottak.
– Hogyan lehet érdekessé, vonzóvá tenni a néprajzi anyagot?
– Bár a néprajz nem az én szakterületen, el lehet dönteni, hogy veszünk hagyományosan négy lakóteret, és az etnikumoknak megfelelően bemutatjuk a román, magyar, német, cigány közösségek életterét. Ezen belül érdekes lehet, hogyha minden etnikum esetében kiemelünk egy sajátosságot, egy mesterséget, s azon keresztül tükrözzük egy ház vagy egy régió jellegzetességét, népviseletét. Mivel megyénk nagyon gazdag ilyen szempontból, a teljességre törekedni lehetetlenség. Ezért pontosan el kell dönteni, hogy melyik pillanatot fogjuk megörökíteni – mondta Soós Zoltán.