Nemzetközi szakmai vetélkedő az Elektromaros líceumban

Tizenhatodik alkalommal szerveznek a hét végén a marosvásárhelyi Elektromaros Technológiai Líceumban nemzetközi elektronikaversenyt, amelyre szlovákiai, vajdasági, valamint magyarországi diákokat is várnak. 

A határon túli magyar oktatásban részt vevő diákoknak szóló vetélkedőt több mint másfél évtizede a budapesti Bolyai János Műszaki Szakközépiskola kezdeményezte, ekkor született meg a magyarországi tanintézet, valamint a marosvásárhelyi Elektromaros líceum közötti kapcsolat, amelyhez utólag csatlakozott a révkomáromi Ipari Iskola (Szlovákia), valamint a Vajdaságból az adai Ipari Iskola. A négy tanintézet között gyümölcsöző együttműködés alakult ki, évente találkoznak, minden alkalommal más helyszínen. Az iskolákat két szaktanárból, illetve négy diákból álló csapat képviseli a vetélkedőn. Ugyanakkor amellett, hogy számot adnak szakmai ismereteikről, ezek az alkalmak kiváló lehetőséget jelentenek arra is, hogy a különböző országokban élő fiatalok találkozzanak, együtt kiránduljanak, megismerjék egymás iskoláját, lakhelyét – számolt be a részletekről Pethő László mérnök-tanár, az idei házigazda, az Elektromaros pedagógusa. A kétszakaszos, elméleti és gyakorlati vetélkedőn a tanintézetek XI. osztályos diákjai elektrotechnikai és informatikai ismereteikről adnak számot. A gyakorlati megmérettetésre a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának a koronkai székhelye ad otthont, itt ugyanis adott a verseny lebonyolításához szükséges műszaki felszerelés. 

Érdeklődésünkre, hogy a másik három tanintézetben hogyan történik a diákok szakmai oktatása, Pethő László kifejtette, sokkal hatékonyabban zajlik a fiatalok szakmára való oktatása. Például míg nálunk egy harmincfős csoporttal foglalkozik egy szaktanár, a szlovákiai ipari iskolában tízfős csoportokra osztva zajlanak a gyakorlati foglalkozások, és minden tíz tanulóval külön foglalkozik egy szakember. Összesen ötszáz diákjuk van, és nyolc, a legkorszerűbb technológiával felszerelt, saját szakműhelyük. Itt sajátítják el a szakmát, és csak a tanév végén kerülnek cégekhez, sűrített szakmai gyakorlatra. 

– Tíz diákra az az egy tanár alaposan oda tud figyelni, tudja követni a munkájukat a cégeknél végzett gyakorlat során is – mutatott rá a mérnök, aki szerint nálunk a szakképzés terén óriási hiányosságok vannak, elsősorban jól felszerelt tanműhelyekre volna szükség, ahol a diákok elsajátíthatnák legalább a szakma alapjait, még mielőtt az egyes vállalatokhoz kerülnek. 

Az Elektromaros líceum automatizálás szaka magyar anyanyelvű végzőseinek a nagy része a Sapientia Egyetemen folytatja tovább a tanulmányait, a jelenlegi harmadéves automatizálás szak diákjainak például több mint fele az Elektromarosból érkezett – tudtuk meg Pethő Lászlótól.