Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A központi rendezvények a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődtek, ahol a hagyományoknak megfelelően katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra eresztették Magyarország lobogóját.
Ezt követően a Rákoskeresztúri új köztemető nemzeti gyászparkjában tartottak megemlékezést, ahol Trócsányi László igazságügyi miniszter mondott beszédet. Majd a Kisfogházban tartottak koszorúzást, valamint leleplezték Fónay Jenő 1956-os halálraítélt, a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapítójának és örökös elnökének emléktábláját. Ott Boross Péter korábbi miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mondott beszédet.
Délután a főváros XVIII. kerületében, a Hargita téren álló 1956-os emlékműnél volt megemlékezés.
Este a Szent István-bazilikában emlékkoncertre várták az érdeklődőket. A bazilikánál fényfestés is megidézte a mártírok emlékét.
A Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál egész nap gyertyagyújtással tiszteleghettek az emlékezők az áldozatok előtt.
A Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál protokollmentes megemlékezést tartottak egész nap.
A KDNP II. és XVI. kerületi szervezete, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány és a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ Építsünk hidat címmel tartott közös megemlékezést 1956 fiatal mártírjairól előbb a Mansfeld Péter-szobornál, majd a Tóth Ilona-szobornál.
1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány kinyilvánította Magyarország semlegességét, és felmondta a Varsói Szerződést. A beavatkozásról már október 31-én döntöttek Moszkvában, ettől kezdve folyamatosan érkeztek szovjet csapatok Magyarországra.
1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek – felvették a harcot.
November 4-ét, amikor az 1956-os események áldozatairól emlékeznek meg, a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá.