Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Óriási kihívás volt a Maros megyei integrált hulladékgazdálkodási projekt beindítása, amelyen immár tíz éve dolgoznak. Az uniós finanszírozású terv valamennyi infrastrukturális elemét 2018. december 31-ig üzembe kellett helyezni. A több mint 50 millió eurós projekt helyzetéről Tóth Andrea, a Maros Ecolect Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója számolt be.
– Annak ellenére, hogy óriási erőfeszítéseket tettünk és tesz mindenki, aki felelős ezért, a hulladék begyűjtésére még nem sikerült aláírnunk a szerződéseket. December végén azonban működésbe helyeztük az utolsó infrastruktúra-elemeket, amelyeket a pályázat keretében építettünk. Gondolok itt a székelykakasdi átrakó-, válogató- és komposztálóállomásra, illetve a szentpáli mechanikai-biológiai kezelőállomásra. Ezzel párhuzamosan folynak a közbeszerzési eljárások a megye hét övezetében a hulladékgyűjtés odaítélésére, és elmondhatjuk, hogy minden övezet esetében nyújtottak be ajánlatokat. Vegyes kiértékelő bizottságokat hoztunk létre a megyei tanács szakembereivel és az egyesületünk alkalmazottaival, hogy minél hamarabb sikerüljön ezeket a pályázatokat elbírálni.
A hét övezetből kettőnél két pályázó, egynél három pályázó van. Ezek a pályázatok nyilvánosak, a SICAP-on megtalálhatók.
– Mi a helyzet Marosvásárhelyen, lévén, hogy megyeközpontként, számottevő lakossággal, ez a legnagyobb „falat”?
– Tudni kell, hogy a rendszerbe kerülő teljes hulladékmennyiség felét Marosvásárhely és körzete termeli. A marosvásárhelyi hulladékgyűjtésre három ajánlattevő jelentkezett. Vannak olyan cégek, amelyek partnerségben jelentkeztek más megyéből származó cégekkel, illetve van egy bukaresti cég is.
– Mikorra várható a projekt végleges beindítása?
– Mivel különböző akadályok merültek fel, sőt olyan is volt, hogy három övezet esetében újra meg kellett hirdetnünk a közbeszerzési pályázati eljárást, más-más leadási határidőkkel számolunk. Az utolsó közbeszerzési eljárás a marosvásárhelyi, amelynél a pályázat benyújtásának határideje január 7-e volt. Annak függvényében, hogy milyen ütemben tudjuk a pályázatokat elbírálni, remélhetőleg legkésőbb március végéig befejezzük. Van olyan régió, amely esetében az elbírálási folyamat végénél tartunk, itt legkésőbb február elején aláírjuk a szerződést.
– Tekintettel arra, hogy kitolódott a közbeszerzési procedúra, s ezzel az egész rendszer beindítása, milyen következményeket vonhat maga után, illetve nem veszélyezteti a pályázat pénzügyi részét?
– A Maros megyei önkormányzatnak a december 31-i határidőt szabták meg, addig be kellett volna fejezni az egész rendszer gyakorlatba ültetését. A pályázat megvalósításáról szóló év végi jelentést december 31-ig el kellett küldeni a minisztériumba. Január-február folyamán ellenőrzések várhatók, amikor megnézik, hogy pontosan mennyit sikerült megvalósítani a tervből, és hol tartunk jelenleg. Bizonyítanunk kell, hogy a legnagyobb részt véghezvittük, és reméljük, hogy az elbírálás kedvező lesz.
– Szankciókra, visszafizetési kötelezettségre kell-e számítani?
– Kormányzati egyeztetések nyomán születhet erről döntés, de amint említettem, arra számítunk, hogy pozitív lesz az elbírálás.
– Az olvasókat kevésbé érdeklik ezek a procedurális kérdések, inkább arra várják a választ, hogy mikor helyezik ki azokat a konténereket, amelyekbe szelektíven gyűjthető a hulladék, a papír, a pillepalack, a fém, az üveg.
– Ahogy sor kerül a szerződések aláírására, utána ez következik. A feladatfüzeteink tartalmazzák azokat a kritériumokat, amelyeknek meg kell feleljen ezen a téren a pályázó cég. Vannak az ország által vállalt célok, amelyeket teljesítenünk kell, ellenkező esetben óriási büntetéseket kell fizetni. Annak érdekében, hogy minél több hulladékot gyűjtsünk szelektíven, bevezették a körgazdaságos, 30 lejes adót is, ami azt jelenti, hogy a hulladéktárolóba juttatott, nem szelektíven gyűjtött minden tonna szemétre 30 lejt kell fizetni a lerakási díj mellett. Az erre vonatkozó jogszabály 2018 júliusában jelent meg, és 2019 januárjától alkalmazzák.
– Ki kinek fizeti ezt a 30 lejes adót?
– A törvény úgy fogalmaz, hogy a szolgáltató kell fizesse a környezetvédelmi alapba. Ez azt jelenti, hogy a lakosságtól a szemétdíj mellett bevételezett összeg nem a szolgáltató jövedelme lesz, hanem tovább kell adja. Annak érdekében, hogy minél kevesebbet kelljen pluszban fizetni, minél nagyobb mennyiségben kell szelektíven hulladékot gyűjteni. Ki fizeti? A szolgáltatóra hárul ez a kötelezettség, azonban a szemetelő fizet elve alapján bizonyos mértékben a lakosságot fogja terhelni ez a költség. A lakosságnak és a köztisztasági cégnek egyaránt érdeke lesz, hogy minél több szemetet gyűjtsön szelektíven. Hogy elérjük azokat a célokat, amelyeket különböző jogszabályok megszabtak, a cégeket ösztönöznünk kell, hogy minél többet gyűjtsenek szelektíven. Ha nem érik el ezeket a célokat, ők fizetnek büntetést az el nem ért célokkal arányosan.
– Ez a lakosságra rótt újabb teherként fogható fel.
– Gyakorlatilag ösztönző előírás, amellyel azt szeretnék elérni, hogy minél több hulladékot gyűjtsenek szelektíven.
– Mi lesz akkor, ha a lakosság szelektíven gyűjti a hulladékot, a kukázók pedig nap mint nap kiválasztják a tárolókból, amire szükségük van, a szemetet pedig otthagyják a konténerek, a süllyesztett tárolók mellett?
– Ha nem lépnek közbe a helyi hatóságok, a helyi rendőrség, akkor hiába teremtjük meg az infrastruktúrát, továbbra is folytatódik a szemétben való kotorászás és a szemetelés. Pedig az a cél, hogy rendet teremtsünk végre.
– Szó esett az infrastrukturális üzemrészek beindításáról; kik üzemeltetik ezeket?
– A kerelőszentpáli lerakót 2017 februárjától az Iridex működteti. 2018 folyamán több mint 160 ezer tonna szemét került a lerakóba. Tavaly szeptemberben kötöttük meg a szerződést a szentpáli mechanikai-biológiai kezelőállomás, valamint a kakasdi átrakó-, válogató-, komposztálóállomás üzemeltetésére. Utóbbi kettő tavaly december végén kezdett működni. Kakasd esetében az Iridex, a szentpáli mechanikai-biológiai kezelőállomás esetében a Salubris Waste Management az üzemeltető – tájékoztatott Tóth Andrea ügyvezető igazgató.