Németország megtagadhatja a szociális ellátást a munka nélküli uniós külföldiektől
Németország megtagadhatja a szociális ellátást az uniós társállamokból érkezett bevándorlóktól, akiknek nincs munkájuk, és azzal a céllal költöznek Németországba, hogy hozzáférjenek az ellátórendszer juttatásaihoz – mondta ki egy keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága.
Németország megtagadhatja a szociális ellátást az uniós társállamokból érkezett bevándorlóktól, akiknek nincs munkájuk, és azzal a céllal költöznek Németországba, hogy hozzáférjenek az ellátórendszer juttatásaihoz – mondta ki egy keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága.
A luxembourgi székhelyű bíróság döntése lezárhatja a Németországban évek óta tartó vitát arról, hogy jogosultak-e a szociális ellátás leggyakoribb formájára, az úgynevezett Hartz IV típusú munkanélküli-segélyre vagy más ellátásra azok a Németországban élő uniós külföldiek, akik soha nem dolgoztak Németországban – és így nem fizettek társadalombiztosítási járulékot, amellyel jogosultságot szereznek a munkanélküli- ellátásra –, és támogatást kérnek az államtól megélhetési költségeik fedezésére.
A bíróság egy román állampolgár és a lipcsei munkaügyi hivatal vitájában döntött. Az ügyet a lipcsei szociális bíróság utalta a testület elé januárban, azt kérve, hogy a németországi jogalkalmazási gyakorlat ellentmondásossága miatt tisztázza az uniós jogi helyzetet, értelmezze a vonatkozó közösségi szabályokat.
Az ügyben eljáró tanács főtanácsnoka, Melchior Wathelet már tavasszal elkészítette indítványát, amely szerint Németország kizárhatja a szociális ellátásból „azokat a személyeket, akik kizárólag álláskeresés vagy szociális segélyben való részesülés céljából lépnek a területére”.
A tanács keddi ítéletben az indítványban kifejtett álláspontra helyezkedve kimondta: a tagállamoknak „lehetőséggel kell rendelkezniük arra, hogy (…) megtagadják a szociális ellátások nyújtását a gazdaságilag nem aktív olyan uniós polgárok esetében, akik kizárólag azzal a céllal gyakorolják szabad mozgáshoz való jogukat, hogy szociális segélyben részesüljenek valamely másik tagállamban, noha nem rendelkeznek elegendő forrásokkal ahhoz, hogy tartózkodási jog illesse meg őket”.
Németországban Nagy-Britan-niához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszűnése nyomán kiterjedt közéleti vita bontakozott ki a munkaerő szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. Az országos munkaügyi hivatal kutatóintézetének (IAB) új, a Süddeutsche Zeitung című lapban kedden ismertetett felmérése szerint a munkavállalási korlátozások megszüntetése kedvező hatással járt, mert január óta egyre több Németországban élő román és bolgár állampolgár szerez legális állást. Körükben a foglalkoztatottság nagyobb ütemben emelkedik, mint az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok állampolgárainak körében 2012 májusa után, amikor a rájuk vonatkozó munkavállalási korlátozások megszűntek – emelték ki az IAB kutatói. A román és bolgár állampolgárok körében a munkanélküliségi ráta január és július vége között 11,4 százalékról 9,2 százalékra csökkent, vagyis a korlátok lebontása révén jelentősen csökkent a munkanélküliség.
