2022. augusztus 19., péntek

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Erdélyi arcok

A Degenfeld-Schonburg család csupán a 19. század elején érkezett Erdélybe német nyelvterületről. Az Erdélyben született első generáció szívvel-lélekkel magyarrá lett. A család tagjai kiemelkedő szerepet játszottak a magyar történelemben és a magyar református egyház történetében is. 2022. július 7-én Debrecenben, az egyetem épületében Degenfeld-Schonburg József tiszteletére amiatt, hogy kiemelkedő szerepet játszott az egyetem létrehozásában, emléktáblát lepleznek le. Július 9-én Kutyfalván pedig egy megemlékezésre kerül sor. Degenfeld-Schonburg István szerezte vissza a család kutyfalvi kastélyát, és 2021-ben bekövetkezett haláláig rendezte ennek ügyeit. A felvezetőnkben említett rendezvényekről és a Degenfeld családról dr. Kálmán Attila tanár, történész tájékoztatott és válaszolt kérdéseinkre.


Dr. Kálmán Attila történész
Fotó: Nagy-Bodó Szilárd



– Mit kell tudnunk a Degenfeld családról? 

– Mielőtt Erdélybe kerültek, a Degenfeldek már a Német-római Birodalom kiemelkedő családjai közé tartoztak. Egyes történészek szerint Svájcból származnak, de amit bizonyítani lehet, az az, hogy a család a 13. században jelen van Svábföldön, hiszen ekkor bukkan fel az írott forrásokban. Pontosabban 1270-ben említik először az első családtagot, Ulrich Degenfeldet. Létezik Baden-Württemberg tartományban egy Degenfeld nevű település – régebben Tegenvelt – is, amely ma Schwäbisch Gmünd város része. Az itteni, már nem létező vár volt a család székhelye a 15. század végéig. Ekkor új helyre költöztek. Így kerültek Eybachba, pontosabban a Hoheneybachnak nevezett várat lakták, majd átköltöztek a kényelmes reneszánsz kastélyba a vár lábánál. Ez ma is a család tulajdonában található.

A család fénykorát a 17-18. századra tehetjük. Cristoph Martin – Kristóf Márton – a 30 éves háborúban először a császári oldalt támogatta, ezért 1625-ben bárói rangot kapott II. Ferdinánd császártól. Érdekes, hogy a család nagyon korán protestáns lett, Kristóf Mártont azonban katolikusnak nevelték. Viszont később svéd szolgálatba került, és újra protestáns lett, francia, majd velencei szolgálatba állt. Fia, Hannibal részt vett a magyarországi törökellenes háborúkban, utána velencei szolgálatba került, több törökellenes háborúban volt hadseregparancsnok. Az ő testvére, Maria Luise a pfalzi választófejedelem, Károly Lajos felesége lett. Heidelberg mellett található a schwetzingeni kastély, amelyet Károly Lajos a feleségének alakított át, és amely a hölgy kedvenc tartózkodási helye volt. 


Degenfeld József gróf arcképe
 Forrás: europeana.eu




A bárói rangot szerzett Cristoph Martin unokája, II. Cristoph Martin 1716-ban grófi rangot szerez VI. Károly császártól. A rangemelés mellett egy házasság is növelte a család hatalmát és hírnevét. 1717-ben ugyanis Cristoph Martin feleségül vette Mary Schomberget, Meinhard Schomberg leányát. Meinhard Schomberg az 1690-es években angol szolgálatba állt, az angol hadseregben tevékenykedett, Leinster hercege lett. Leánya, Mária a Degenfelddel kötött házasságba nemcsak vagyont hozott, de a nevet is. A család ettől kezdve az egyesített és enyhén átalakított Degenfeld-Schonburg nevet használta. Cristoph Martin és Mary Schomberg unokája, Maximilian (Miksa) az első erdélyi Degenfeld.

– Hogyan került a Degenfeld család Erdélybe?

– A családból Maximilian Degenfeld, tehát Miksa volt az, aki 1800. október 8-án feleségül vette gr. Teleki Annát. Anna annak a Teleki Ádámnak volt a leánya, aki Corneille Cid című művét magyarra fordította, a kendilónai birtok tulajdonosa volt.

Miksáról keveset tudunk. 1766-ban született, katona, illetve császári tanácsos volt. Szatmár vármegyében, Erdőszádán vásárolt birtokot és építette fel kastélyát. Viszonylag korán, 1816-ban hunyt el. A család feje özvegye, Teleki Anna lett. Ő nagyon komolyan vette a gyerekek nevelését. Magyarnak és reformátusnak nevelte őket. (A házasságból három fiú született, Ottó 1801-ben, Imre 1810-ben és Pál 1814-ben.) A gyerekek nevelői közül Péterfi Lászlót és testvérét, Károlyt érdemes megemlíteni. László később nagyenyedi tanár, Károly pedig marosvásárhelyi lelkész és a marosvásárhelyi református kollégium tanára lett. 

– Milyen szerepet töltöttek be a család tagjai a magyar történelemben?

– Degenfeld Miksa és Teleki Anna három fia 1848-ban már aktív szerepet vállalt, mindhárman a magyar forradalmi törekvések támogatói voltak, Imre például 1848–49-ben Szabolcs vármegye főispánja volt. A három fiú közül Ottó és Imre házasságuknak köszönhetően magyarországi birtokokhoz jutottak, Pál Erdőszádát örökölte Szatmár vármegyében, és ettől kezdve gazdálkodással foglalkozott. Leszármazottai a második világháború végéig lakták a kastélyt.


Forrás: csaladfakonyv.hu



A legidősebb fiú, Ottó Teleki Augusztával kötött házassága után, Szirákra költözött, onnan igazgatta birtokait. Imre Bekk Paulinával kötött házasságának köszönhetően Tégláson és Nyírbaktán szerzett birtokokat, 1860 és 1883 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnokaként tevékenykedett. Imre gyerekei közül Ilona a későbbi miniszterelnök Tisza Kálmán felesége lett, Bertát, Podmaniczky Gézánét az első magyar amatőr csillagásznőként tartják számon, Gusztáv a kor egyik híres lótenyésztője lett. Imre egyik unokája, Pál 1930-tól szintén a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka volt. 

– Július 7-én a Debreceni Egyetem főépületében egy emléktáblát avatnak Degenfeld József tiszteletére. Ki volt ő?

– Degenfeld József 1847-ben született Kolozsváron, Degenfeld Ottó és Teleki Auguszta második gyermekeként. Debrecen életében játszott fontos szerepet. Elsősorban a híres debreceni Református Kollégium főgondnoka volt, nagy szerepe volt az épület 19. század végi felújításában, modernizálásában. 1883–1901 között Hajdú vármegye és Debrecen város főispánja volt, 1896-tól pedig a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka, 1911-től kezdődően pedig a Református Egyház Egyetemes Zsinatjának világi elnöke. Ő szorgalmazta a debreceni Református Főgimnázium új épületének az építését, amely 1914-ben el is készült. 

Ugyanakkor az EMKE debreceni választmánya neki köszönhetően jött létre, első elnöke ő lett. Nagy szerepe volt a debreceni Református Kollégium fakultásainak a létrehozásában és ezek egyetemmé válásában. Erre az érdemére hívja fel a figyelmet a Debreceni Egyetem a dombormű állításával. 

– A július 9-i esemény a kutyfalvi Degenfeldekhez és a kastélyhoz kapcsolódik. Mit kell tudni a család kutyfalvi ágáról és a kastély történetéről?

– A kutyfalvi birtok első ismert tulajdonosai a Pekry család tagjai voltak. A korábbi kastélyban tartózkodott többször is a magyar barokk költészet első költőnője, Petrőczi Kata Szidónia, Pekry Lőrincnek, a híres kuruc tábornoknak a felesége. 


Forrás: Wikipédia



Gyermekeik közül a birtokot Pekry Polixénia örökölte, aki Daniel István felesége lett. A birtok ugyancsak leányágon öröklődött tovább, tehát leányuk, Daniel Polixénia és férje, Wesselényi István birtokába került. 

Az ő gyermekeik közül Mária leányuk örökölte a birtokot. Teleki Ádámmal kötött házasságának köszönhetően Kutyfalva Teleki-birtok lett, pontosabban a kendilónai birtokos ág tulajdonába került. Az ebből a házasságból született Anna vitte tovább a Degenfeld-Schonburg Miksával kötött házasságba. El kell mondani, hogy ez alatt az idő alatt a birtok másodlagos birtoknak számított. A birtok Degenfeld Ottó tulajdona lett, majd nagyobb fia, az 1843-ban született Lajos tulajdonát képezte. A családnak az az ága azonban elsősorban Szirákon tartózkodott. Degenfeld Lajos 1872-től képviselő, illetve főrendiházi tag, 1889-1895 között Nógrád vármegye főispánja. Dessewffy Ilonával kötött házasságából hat gyermek született, ebből kettő fiú: Kristóf és Miklós. Miklós örökölte a sziráki birtokot, Kristóf pedig Kutyfalvára költözött. Így született meg a különálló kutyfalvi ág. Lajos fia új kastélyát modernizálta, átépítette. Degenfeld Kristóf nem töltött be politikai funkciót, 1920 után Erdélyben maradt, és kutyfalvi gazdaságának a fejlesztésével foglalkozott. Házasságából br. Gerliczy Margittal négy gyerek született, két fiú és két leány. A fiúk közül Kristóf 1944-ben életét vesztette a Tokaj környéki harcokban, Erdélyben a másik fiú, István maradt családjával. Ők megtapasztalták a kényszerlakhelyt és a kommunizmus borzalmait. A kastélyt államosították. „Multifunkcionális” épület lett, itt működött a polgármesteri hivatal, de itt volt a település orvosi rendelője, könyvtára, és voltak benne szükséglakások is. 

Degenfeld István gyermekei közül ifj. Degenfeld István volt az, akinek sikerült a kastélyt visszaszerezni a román államtól; gyermekei viszik tovább az ágat, de sajnos már nem Erdélyben, hanem Németországban. 

– Napjainkban milyen épületek őrzik a család emlékét Magyarországon és Erdélyben?

– Elsősorban a kastélyokat említeném. Az ősi erdőszádai kastélyból mára nem maradt semmi. A téglási és nyírbaktai – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – kastélyokkal kezdeném. Mindkét kastély Bekk Paulina hozománya volt, aki Degenfeld Imre felesége lett.

A téglási kastélyt a Bekk család építtette, és később főleg Imre és Paulina fia, Gusztáv idején történtek átalakítások. Mivel híres lótenyésztő volt, új istállók is épültek. Ugyancsak neki köszönhető az angolpark dendrológiai parkká való átalakítása. Gusztáv halála után fia, Pál örökölte a birtokot. 1948 után iskola, majd nevelőotthon lett, az 1990-es években az önkormányzat kezébe került, ma magántulajdonban van, felújították, és rendezvényközpontként működik.

A másik kastély az egykori Nyírbaktán – ma Baktalórántháza – található. Ugyancsak a Bekk lánnyal való házasság útján került a Degenfeldekhez. A kastélynak és a településnek nagyon komoly kapcsolatai vannak Erdéllyel, ugyanis ez nagyon sokáig Bethlen-, majd Károlyi-birtok volt, utána a szentpáli Hallerek tulajdona lett. A Bekk Paulinával való házasság után az 1840-es években az épületet átalakították, de ezekről keveset tudunk. Imre fiának, Gusztávnak a birtoka, majd az ő fia, Imre következik, akitől testvéréhez, Pálhoz kerül. Az államosítás után tüdőszanatóriumként működött. Ma múzeum. 

Az erdőszádai ágnak Hadadon is volt kastélya, amely házasság révén került a család tulajdonába, amikor 1882-ben Degenfeld Sándor Kristóf feleségül vette Wesselényi Teréziát. A kastély jelenleg a család tulajdonában található, de a református egyház használja.

A másik épület a Bihar megyei bályoki kastély. 1896-ban építtette gr. Károlyi Tiborné Degenfeld-Schonburg Emma. Később kikerült a család tulajdonából. Egy különleges épület, amely ma elhagyatva, üresen várja a lehetséges megmentőket.

A másik nagyon híres kastély a sziráki (ma kastélyhotelként működik). Ezt 1748-ban építtette Roth Tamás és felesége, Wattay Borbála. 1762-ben leányuk, Johanna kezével Teleki József szerezte meg. Ettől kezdve Teleki-birtok. 1840-ben Teleki Auguszta feleségül ment Degenfeld Ottóhoz, így került a Degenfeldek tulajdonába. A család itt lakott 1944-ig. 

– Mi történik a Degenfeldekkel napjainkban?

– A Degenfeld Miksa és Teleki Anna házasságából származott három fiú által létrehozott három ág közül csak kettő létezik. Imre ága a 20. század második felében kihalt. Pál ága csak leányágon folytatódik. Ottó ágának tagjai ma Ausztriában és Németországban élnek. 

– Köszönjük a tájékoztatást.