Tanévkezdés: szeptember 1. vagy 14.
A hét végén jár le a vita, amelyet Monica Anisie közoktatási miniszter kezdeményezett a tanév szerkezetéről. Bár sokféle javaslat elhangzott a már előkészített miniszteri rendeletről, a közoktatási miniszternek a különböző hozzászólásokra adott válaszaiból ítélve kevés vagy semmi változást nem fognak eszközölni a már előkészített dokumentumon.
Ennek újdonsága, hogy méreteiben a 2019/20-asnál rövidebb tanév elébe nézünk, amely arányosan kétszer 17, tehát 34 hétből fog állni (a szakközépiskolák számára a szakmai gyakorlatok miatt 37 hétből). Az iskolai év két szemeszterre oszlik, a tulajdonképpeni oktatás szeptember 14-én kezdődik, és az első félév január 29-ig tart. Két szünidő ékelődik be az oktatási folyamatba, az I–IV. osztályosok számára az október 26. – november 1. közötti szünidő, és minden diáknak a téli vakáció december 23. – január 10. között. Az első félévet záró egyhetes vakáció január 30-tól február 7-ig tart.
A második félév február 8-án kezdődne, és június 18-a lenne az utolsó tanítási nap. Mivel a két húsvét távol esik egymástól (a katolikus és protestáns április első napjaira, az ortodox a hónap utolsó napjaira), két egyhetes szünidőt iktattak be a második félévbe, az elsőt április 2–11. között, a másodikat április 30. – május 9. között. A nyári vakáció június 19-én kezdődne.
Az érettségiző és az estibe járó diákok számára június 4-én érne véget a tanítás, a nyolcadik osztályt végzők számára június 11-én. Az országos képességfelmérő, valamint az érettségi vizsga időpontjáról későbbi rendeletekben döntenek – nyilatkozta a miniszter asszony.
Bár a turisztikai vállalkozások arra hivatkoztak, hogy sok családnak, amelyek üdülési jeggyel rendelkeznek, szeptember elseje után nyílik lehetősége kihasználni a jegyeket, amikor csökkennek az árak, ezért jobb a szeptember 14-15-i iskolakezdés, a távozni kényszerült Ecaterina Andronescu ellenállt a nyomásnak. A folyamatban levő iskolai év szeptember 9-én kezdődött, de ezt a gyakorlatot a jelek szerint nem akarja folytatni a hivatalt átvevő tárcavezető.
A Spiru Haret szakszervezeti szövetség egyetértéséről biztosította a minisztert, véleményük szerint, ha a diákok ragaszkodnak ahhoz, hogy maradjon a pótérettségi, ami 2019-ben szeptember 4-én kezdődött, akkor lehetetlenség szeptember elsején kezdeni a tanévet.
Monica Anisie sietett leszögezni, hogy az iskolai év szeptember elsején kezdődik az oktatás megkezdésére való előkészületekkel, és a tanév kezdete lesz szeptember 14-e. Ha ezt áttennék szeptember elsejére, akkor augusztus 15-én kellene munkába álljanak a pedagógusok, akik közül a vizsgákon résztvevőknek egy hónap szabadsága sem lenne, a pótérettségiről nem is beszélve. Ennek ellenére elhangzottak olyan vélemények, hogy az első évben torlódás lenne ugyan, de a következő évektől rendeződne a helyzet. A pedagógusok megoszló véleményei között olvashattunk arról is, hogy vannak, akik a három évharmadra való beosztáshoz térnének vissza, de mindenekelőtt stabilitást szeretnének.
Miközben a Koalíció az Oktatásért Egyesület képviselője üdvözli, hogy figyelembe vették a katolikus családok ünnepét, amelyre külföldről is hazajönnek a családtagok, és együtt ünnepelhet a család, a Szülők Országos Egyesületének képviselője nehezményezi, hogy a két vakációs hét bevezetésével felaprózzák a második félévben az oktatási folyamatot. Kérdés, vagy talán nem is az, hogy melyik szünidőt tartja fölöslegesnek.
Iskolaigazgatói vélemény szerint a tanév szerkezetét már el kellett volna dönteni, mivel most folynak az áthelyezések, és tudni kellene pontosan, hogy milyen keretek között fognak a jövő tanévben dolgozni.
És végül, de nem utolsósorban, a miniszter asszony által javasolt beosztást nem akarják elfogadni a diákok, akikért az egész folyamat létezik. Az országos diáktanács képviselőinek véleménye szerint szeptember elsején kellene kezdeni a tanítást, és június elsején befejezni. Az évről évre nagyobb meleg miatt, miközben a tanintézmények többsége messze áll a korszerűségtől, minden júniusi nap teher a diákok számára, már nem tudnak figyelni, a tananyagra összpontosítani. Ezt erősítik meg a helyi diákvezetők is, akik egymással összhangban úgy érzik, hogy a szeptember 14-i tanévkezdés visszalépést jelent, és nem ez a helyes út. Továbbá véleményük szerint nem ez a legfontosabb kérdés az oktatásügyben, a PISA-tesztből ugyanis kitűnik, hogy vannak ennél sokkal fontosabb gondok. Például a diákközpontú oktatás megvalósítása, ami tartalmi és szerkezeti változásokat is magában kellene foglaljon, amelyek lehetővé teszik, hogy a diákok szívesen járjanak iskolába, és valóban azt érezzék, hogy az oktatásügyi rendszer értük van.
