Nem szavatolt a korrupcióellenes harc visszafordíthatatlansága

Romániában nem szavatolt a korrupcióellenes harc visszafordíthatatlansága, amelyet a korrupció büntetésének enyhítésére irányuló törekvések, valamint a politikának az igazságszolgáltatásba történő beavatkozása veszélyeztet – jelentette ki csütörtökön Klaus Johannis államfő.

Johannis részt vett a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavalyi tevékenységének értékelésére szervezett bukaresti értekezleten. Kijelentette, hogy Romániában gyakran rosszak a törvények, amelyek értelmezési problémákat vetnek fel, ezért tagadhatatlan, hogy módosítani kell az ilyen cikkelyeket. Mindazonáltal úgy vélte, hogy az olyan fontos kérdésekről, mint a büntető törvénykönyv és a perrendtartás módosításáról vagy a közkegyelemről csak széles körű, átlátható és felelős társadalmi vita nyomán szabad dönteni, amelynek során az igazságszolgáltatás szakmai szerveivel is konzultálniuk kell a döntéshozóknak.

Az elnök beszédében kitért a kormány január végi vitatott Btk.-módosító rendeletére, amit később a kabinet a nagyszabású utcai tüntetések hatására hatályon kívül helyezett. Johannis szerint pillanatnyilag elhárult a korrupcióellenes harc meggyengítésének veszélye.

Az elnök ismét méltatta a vitatott rendelet visszavonását követelő nagyszabású kormányellenes tüntetéseket, amelyek szerinte azt mutatják, hogy a jogállamiság alapjait képező értékek és elvek védelmét az állampolgárok már saját konkrét feladatuknak tekintik. Johannis szerint Románia már külföldön is modellnek számít a korrupcióellenes harcban, amelyet folytatni kell, és valamennyi fél bölcsessége és felelőssége szükséges ahhoz, hogy az eddig elért eredmények ne vesszenek el – mondta.

Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyész beszédében a törvények stabilitásának fontosságára hívta fel a figyelmet, mert enélkül nem lehet hatékonyan küzdeni a korrupció ellen. Úgy vélte, 2016 tele volt kihívásokkal a vádhatóság számára, az ügyészeket ugyanis számos támadás érte annak ellenére, hogy Kövesi szerint a statisztikák azt mutatják, hogy hatékony a DNA tevékenysége. Elmondta, hogy tavaly 1270 ember – közöttük három miniszter, 6 szenátor, 11 képviselő, 47 polgármester, 16 bíró és 21 állami vállalatigazgató – ellen emeltek vádat. A bíróságok tavaly 870 vádlottat ítéltek el jogerősen, akik ellen a DNA indított eljárást. Közöttük egy európai parlamenti képviselő, hét képviselő, egy szenátor, egy miniszter, öt megyei önkormányzati elnök és 28 polgármester volt. Hozzátette: a felmentések aránya továbbra is 10 százalék, ami alacsonyabb az európai uniós átlagnál. Laura Codruţa Kövesi szerint ez azt mutatja, hogy a román igazságszolgáltatás működőképes. (MTI)

 

Kelemen: fontos, hogy a DNA erős intézmény legyen, és ne lehessen politikai részrehajlással vádolni

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke azt nyilatkozta csütörtökön, hogy fontos, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) erős intézmény legyen, és ne lehessen azzal vádolni, hogy „beleavatkozik a politikai harcba”. 

„A DNA-ról nehéz tárgyilagosan nyilatkozni, főleg azok után az információk után, amelyek az elmúlt napokban láttak napvilágot egy Prahova megyei ügyésszel kapcsolatban. Persze, nem akarok általánosítani, mert meg vagyok arról győződve, hogy az ügyészek legnagyobb része becsületes, korrekt ember, viszont amikor látod, hogy ilyen emberek is ott vannak a rendszerben, akkor nehéz tárgyilagos maradni. (...). Nagyon fontos, hogy létezzen egy ilyen jellegű erős intézmény, de legalább ennyire fontos, hogy ezt semmilyen körülmények között ne lehessen azzal vádolni, és erről most nincs szó, hogy beleavatkozik a politikai harcba. Ha csak Negulescu ügyészt nézem, attól megfájdul a fejem” – nyilatkozta csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Kelemen Hunor. (Agerpres)