Nem lesz Károly-napi vásár

Bár az előírásoknak megfelelően felújították a székelyhodosi vásárteret, hiába várták a környékbeli állattartó gazdák, nem tarthatták meg a Katalin-napi állatvásárt és előreláthatólag január végén a Károly-napira sem kerülhet sor. 

Székelyhodoson hosszú időre visszanyúló hagyománya van az állatvásárnak, minden hónap első szombatján találkozott a kereslet-kínálat a helyi vásártéren, emellett minden évben több országos vásárra is sor került, novemberben a Katalin-napi, januárban pedig a Károly-napi volt a legnépszerűbb. Ilyenkor a Nyárád-, Maros, és Küküllő mentéről, de a szomszédos megyékből is több száz állatot vittek el oda a gazdák. 

Tavaly ősszel a prefektúra értesítést küldött azon polgármesteri hivataloknak, ahol nem voltak adottak az állatpiac engedélyeztetéséhez szükséges feltételek, hogy ezek hiányában nem folytathatnak állatkereskedelmet. A Nyárádmentén a székhelyhodosi és a nyárádszeredai állatpiac volt érintett.

Az Állategészségügyi Igazgatóság közölte az érintett önkormányzatokkal: ahhoz, hogy megkapják az engedélyt, számos feltétel kell teljesüljön, többek között a felület, ahol az állatkereskedelem zajlik, el kell legyen kerítve, szükség van egy külön helyiségre, ahol az állatorvos tartózkodik, emellett fedett részre a nagyobb állatok számára, egy hulladéktárolóként szolgáló külön helyre, valamint egy elkülönítőre, ahol az esetleges állattetemeket el lehet helyezni. A székelyhodosi önkormányzat felvállalta, hogy saját költségvetésből elvégzi a szükséges munkálatokat, hogy megszerezzék az engedélyt és tovább tudják éltetni az állatvásár hagyományát. Barabási Ottó, Székelyhodos polgármestere lapunknak elmondta, 160 ezer lejt költöttek a vásártér korszerűsítésére, megteremtették azokat a feltételeket, amelyeket az állategészségügy megszabott, viszont amikor hozzájuk fordult az engedély megszerzése végett, közölték, a törvény nem teszi lehetővé, hogy polgármesteri hivatalok piacot működtessenek. Az illetékesek szerint a törvény két lehetőséget kínál az önkormány- zatoknak: vagy létrehoznak egy saját, bejegyzett vállalkozást erre a célra, vagy pedig a piac üzemeltetését egy erre engedélyezett vállalkozóra bízzák. 

A község vezetője szerint döbbenten vették tudomásul a rendelkezést, ugyanis nekik azt ígérték, hogy amennyiben teljesítik az előírásokat, végre megkapják az engedélyt és megnyithatják az állatpiacot, amire a helyi és a környékbeli gazdák oly régen várnak. 

A januári tanácsülésen dönt majd a székelyhodosi tanács arról, hogy melyik megoldást választja, ugyanis jelenleg a községben ez a legégetőbb probléma, amire sürgősen megoldást kell találni – hangsúlyozta a polgármester. 

Lapunk érdeklődésére dr. Kincses Sándor, a Maros Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetője kifejtette, törvénybeli hiányosságról van szó, amire a nyáron egy országos ellenőrzés nyomán derült fény. Bár az állatvásárok a 2010. évi 16-os számú rendelet alapján működtek, most derült ki, hogy a polgármesteri hivatalok nem működtethetnek piacot, mivel az kereskedelmi tevékenységnek számít, és a pénzügyi hatóságok álláspontja szerint nem megengedhető. A nyári országos ellenőrzés nyomán Maros megyében a hivatalosan üzemelő kilenc állatpiacból nyolcnak kellett megvonni a működési engedélyét. Jelenleg az egyedüli engedélyezett állatpiac a megyében a balavásári, ennek üzemeltetését ugyanis a helyi önkormányzat néhány éve egy engedélyezett vállalkozóra bízta. Dr. Kincses Sándor hozzátette, kilátásban van a törvény módosítása, viszont ez nem megy egyik napról a másikra, így addig a fent említett két lehetőség egyikét kell választaniuk az önkormányzatoknak, amennyiben azt szeretnék, hogy üzemeljenek a vidéki állatpiacok.