2024. november 23., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A hagyomány ismerete, az oktatás esélye címmel tartott szombaton területi szakmai tanácskozást.


A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség a Nyárád menti Népművészeti Csoport, valamint a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal szervezésében A hagyomány ismerete, az oktatás esélye címmel tartott szombaton területi szakmai tanácskozást. A rendezvényen jelen volt Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere, a Nyárádmente Kistérség elnöke is. A rendezvény lebonyolítását Suba Gyöngyi vállalta fel.

A délelőtt folyamán a helybeli művelődési házban több előadás hangzott el. Dr. Barabás László néprajzkutató Marosszék – székely néprajzi táj címmel, Asztalos Enikő néprajzkutató Népi díszítőművészet a Nyárádmentén címmel és Bandi Kati iparművész A hagyomány, nem a hamu őrzése címmel tartott előadást. A szakmai előadásokat nagy érdeklődés övezte, ki-ki leszűrhette, hogy népművészeti alkotóként mit érdemes és kell szem előtt tartani.

Ki a hibás, ha nincs népművészeti tárgy a lakásban?

A délutáni program keretében Szatmári Ferenc, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség elnöke előadásában arra kereste a választ, milyen esélyei vannak gyakorló népi alkotóknak a szakmai oktatásban. Elmondta, a szövetségnek húsz tagszervezete van, amelyek felvállalták a népi kultúra ápolását és őrzését. – A globalizáció fenyegetően sújt le ránk, de valójában mi gerjesztjük, mert olyan értékeket veszünk át, amik nem jellemző ránk. Ki a hibás azért, hogy nincs népművészeti tárgy a lakásokban? Mi! Csak magunkat okolhatjuk, hogy a globalizáció áldozatai leszünk, Nincs az a modern lakás, amelyben ne lehetne elhelyezni egy népművészeti tárgyat! A népi kultúránkat egy-két generáció óta nem adjuk át, megszűnt az a folyamat, amikor apáról fiúra, anyáról lányra szállt a mesterség. Tanulni pedig úgy lehetett, hogy az elődöktől ellessük a fortélyokat. Ha „kihagyás van” az építmény összedől.

Aki eltávolodik a népi kultúrától, gyökértelen lesz!

Azt is tudni kell, hogy nem minden alkotás művészi, bár a nevében benne van. Egy múzeum igazgatója mondta, hogy a leltáron lévő fazekasmunkák kétharmada értéktelen, de ezeket nem szabad kidobni, mert csak így lehet megmutatni, mi értékes. Amit emberi kéz alkot, az nem lehet tökéletes. Bandi Dezső egyszer felmutatott egy népművészeti tárgyat és megkérdezte: tudod, mi a hiba benne? Az a hiba, hogy tökéletes! Mert a tökéletes, az gépi! – idézett az előadó, aki a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy ha már kihalt a hagyományos ismeretátadás, akkor intézményesített formában kell ezt megoldani. Fel kell ébreszteni a tanulás iránti vágyat, ami nem érték, azt ne díjazzuk. Ennek ódiumát viszont senki sem vállalja fel. Ezért szaporodik a giccs! Szeretjük hangsúlyozni, jaj, de gazdagok vagyunk! Csakhogy nem elég gazdagnak lenni, fel kell mutatni ezt a gazdagságot. S mi, erdélyiek ezt sem tudjuk felmutatni.

„Elfogynak” a mesterek

Hangoztatják, Erdélynek nincs felelősséget vállaló értelmisége. Súlyos vád. De nézzük a székely kapuk és kopjafák esetét. Kit lehet megkérdezni ma, milyen legyen egy eredeti székely kapu? A teremből hangzottak el nevek, például a máréfalvi Kovács Piroskáé, a Gazda Kláráé. De a kínálat korántsem gazdag.

A másik: a még élő idős mesterek lelkesedése, nem ragadós. Pedig ha eltávolodunk a népi kultúrától, gyökértelenek leszünk. Még Sztálin is megértette, hogy a háborúban lebombázott templomokat azonnal meg kell javítani. Nem azért, hogy templomnak használják, hanem azért, mert ha sokat várnak, nem lesz mester, aki megtegye. S itt kell megállnunk és elgondolkodnunk: pár év és nem lesz mesterünk! – mondta az előadó.

Tíz körömmel kell összekaparni az értékeket

Antal Zoltán, a Nyárádmente Kistérség ügyvezetője az elmúlt két évben szervezett hagyományos mesterségek vásáráról beszélt, utóbbin 70 alkotó állított ki, ebből egy kézen megszámlálhatók a népi alkotók. A többik helyi termelők voltak. – Mi ennek az oka? – tette fel a kérdést az előadó, hiszen előre és sűrűn hirdették a kistérségi napok kínálta lehetőséget. Szeretünk arról beszélni, hogy jó boraink vannak. A minőséggel nem is volna baj, viszont amikor 200 palackozott backamadarasi bort kértek a gazdáktól, nem volt! Ez a hozzáállás nem elég a folytatáshoz, az emberek nem mernek hozzáfogni semmihez! Tíz körömmel kell összekaparni az értékeket. Ha ez a néhány esztendő elmegy, beszélhetünk, de nem lesz kinek! – mondta a kistérségi társulás ügyvezetője, aki azt is bejelentette, hogy pályázatukat kedvezően bírálták el, részesei lesznek a LEADER vidékfejlesztési programnak.

A rendezvényen Bíró János és Kilyén Domokos fafaragók, citerakészítő munkáit is kiállították, utóbbi a hallgatóság örömére meg is szólaltatta hangszerét.

A program utolsó részeként a résztvevők megtekintették a nyárádszentmártoni műemlék templomot, amelyet Varga Sándor lelkész mutatott be.

 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató