Nem a demokrácián kell spórolni!
2024-12-17 15:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Borús gazdasági kilátás
Régóta hallani arról, hogy Romániában hatalmas a költségvetési hiány, mértéke egyes becslések szerint az év végére át is lépheti a 8%-ot. Az államháztartási hiánynak egészen biztosan nem tettek jót a választások, pontosabban az ezekkel járó költségek, azonban még így is ki kell jelenteni, hogy nem a demokrácián kell spórolni, fogalmazott dr. Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese, aki ugyanakkor azt is kiemelte, hogy hiába lesz – feltehetően – tavasszal újabb választás, a hiány lefaragását az új kormány azonnal el kell kezdje. De így is sokkal jobb helyzetben van az ország, mint ha hétfő reggel arra ébredtünk volna, hogy Călin Georgescu az államfő.
Ennek gazdaságilag nagyon súlyos következményei lettek volna, még úgy is, hogy az államelnöknek közvetlenül nincs nagy ráhatása a gazdasági kérdésekre.
Az államelnök nem tudott volna beleszólni a gazdaság működésébe, viszont nagyon fontos, hogy a gazdaságot alapvetően a bizalom és a várakozás határozza meg. Ez azt jelenti, hogy ha a román gazdasággal és Romániának az euroatlanti elköteleződésével kapcsolatos bizalom megszűnik, és a várakozás az, hogy a szélsőséges erők Romániában felerősödnek, akkor mindaz, amit 35 év alatt a demokratikus vagy demokratizálódó Romániában felépített a társadalom, az nagyon könnyen elillanhat. Ez hatással lesz a reálgazdaságra is, a tőkekivonások már az első forduló után megkezdődtek. Az első forduló után nemcsak az történt, hogy a tőzsde ezt beárazta, hanem a tőkét elkezdték kivonni az országból, a lejt átváltani euróra a bizalmatlanság miatt, emlékeztetett dr. Rácz Béla Gergely. Ha tehát hétfőn arra ébredtünk volna, hogy Călin Georgescu az államelnök, az imént említettek még sokkal nagyobb léptékben történtek volna meg, aminek nagyon súlyos következményei lettek volna a reálgazdaságra is.
Ugyanakkor látni kell, hogy az esetleges gazdasági megszorítások, adóemelések a szélsőjobb malmára hajtják a vizet, most, amikor egyrészt megrendült a bizalom az állami intézményekben, másrészt nem járt le az államelnök-választás. A dékánhelyettes szerint nem lehet tovább odázni, hogy a kormány elkezdje visszaépíteni a költségvetési egyensúlyt. Eddig az volt az érv, hogy nem lehet bevezetni a megszorító intézkedéseket, amelyek a költségvetési hiány leküzdése szempontjából fontosak, mert választások jönnek, és ha azelőtt vezetik be, akkor megerősödnek a szélsőségesek, nagy valószínűséggel ezen magyarázat miatt volt türelmes az Európai Bizottság is Románia iránt a hiány tekintetében, mondta Rácz Béla Gergely. A választás eltolódott, és azt is láttuk, hogy a szélsőségesek erősek, a költségvetés pedig már nem bírja el a halogatást. Lehet, hogy sok ember számára úgy tűnik, a költségvetés valami tőlünk nagyon távol álló dolog, és hogy az átlagember életére nincs hatással, azonban ez tévedés, mondta a közgazdász, aki azt sem rejtette véka alá, hogy rövid távon negatív hatása lesz az emberek életére, hogy a kormány elkezdi csökkenteni a hiányt, viszont ha ezt nem lépi meg, akkor annak messzemenően súlyosabb következményei lesznek. A gazdasági egyensúlyhoz és a jólét fenntartásához szükség van egy stabil növekedésre, illetve arra is, hogy a költségvetés egyensúlyban legyen, ellenkező esetben a negatív hatások elkerülhetetlenek, mondta dr. Rácz Béla Gergely.
Ebben a helyzetben, amikor az állam kiadásai a bevételeihez képest el vannak szállva, a pluszköltség nem hiányzik, de ezzel együtt is egy demokratikus államban nem a demokrácián kell spórolni, nyomatékosította a dékánhelyettes, utalva arra, hogy a megismételt államelnök-választás újabb kampányt jelent, ami kiadásokkal jár. Értelemszerűen jobb lett volna a választási rendellenességeket hamarabb feltárni, akkor kisebb lett volna a költség, ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy a demokrácia nem olcsó, viszont a költségeinél sokkal nagyobb a jólétre gyakorolt hatása, tehát semmiképpen nem ezen kell spórolni, húzta alá a közgazdász, hozzátéve, hogy vannak olyan tételek, ahol lehetne megtakarításokat eszközölni, de önmagukban a megtakarítás és spórolás nem elégséges ahhoz, hogy a jelenlegi költségvetési hiányt 7 év alatt 3%-ra tornásszuk le. Azaz elkerülhetetlennek látszanak az adóemelések.
Mindeközben az új kormánynak és az új pénzügyminiszternek más dolgokra is oda kell figyelnie. Az egyik az adóemelésre vonatkozik, ugyanis ennek két negatív hatása is lehet a gazdaságra: az egyik, hogy a gazdaság gyorsulása lelassul, ami amúgy is elég lassú, vagyis arra kell készülni, hogy a gazdasági növekedés megáll; idénre a Romanian Economic Monitor 1% körüli növekedésre számít, mondta dr. Rácz Béla Gergely, aki maga is tagja a kutatócsoportnak. Másrészt az adóemelés az infláció bizonyos fajtái elleni küzdelmet is erősíti. Nagyon gyakran elhangzott, hogy a héaemelés az egyik módja a költségvetési hiány csökkentésének, ez inflációhoz is vezet, és bár Románia vissza tudta szorítani az inflációt, még mindig nálunk a legmagasabb a mértéke az Európai Unióban.
Mindezek fényében nagyon nehéz feladata lesz az új kormánynak a költségvetés elfogadásakor, hiszen úgy kell megtalálni az egyensúlyt, hogy egyrészt csökkentik a hiány mértékét, másrészt nem döngölik a földbe a gazdaságot. Ennek az egyensúlynak a kereséséről és remélhetőleg a megtalálásáról fog szólni a 2025-os költségvetés, mondta a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese. Ennek az egyensúlynak a megtalálását pedig az államelnök-választás nagyban nehezítheti.
